A szénsavas víz oldó ereje

A víz ereje A mészkőhegység gazdag formakincsét és barlangjait a felépítő mészkő kőzet és a szénsavas víz alakítja ki. A mészkőhegység kőzeteiben ugyanis hajszálvékony repedések vannak, melyek idővel folyamatosan tágulnak. A tágulás legfőbb oka a csapadékvíz, mely a karszt területekre hullva agresszívvá, szénsavassá válik. A csapadékvíz először a kőzet feletti, viszonylag vékony, növényzettel borított talajon szivárog át, miközben a talajból szén-dioxidot vesz fel, s ettől szénsavassá válik. A savas víz pedig már képes oldani a kőzeteket. A repedések tehát tágulnak, végül széles járatokká, hatalmas barlangrendszerekké alakulnak át. Az erodálást a savas víz oldó ereje mellett a magával hozott kőzettörmelék is segíti, hiszen a kisebb-nagyobb kőzetek tovább mélyítik, vésik, koptatják a létrejött üregeket.

Karsztterületek

A karsztterületeket a kopár mészkőfennsík, a fehér, világos színű mészkő kibukkanásai jellemzik. A felszínen gyakran a barázdált, át-meg átlyuggatott kopár mészkőfelszínbe botlunk (ún. karrmező), melyet a népnyelv ördögszántásnak nevez.

Növényvilága a mészben gazdag környezethez specializálódott. A hűvös, párás völgyeket a gyertyános-tölgyes jellemzi. A kis patakok mentén a nedves mocsárrétek növényritkasága, a kockásliliom virágzik. A karsztterületek kopár felszínéhez az is hozzájárult, hogy a hegységek korábbi erdős területeit évszázadok alatt hajóépítésre és építkezésre kivágták, s nem telepítettek helyébe újabbakat. Gyakran csak gyér füvet látni, vagy még azt sem, mert a vékony talajt azóta lehordta a csapadék. A növényzet eltűnte katasztrofális méreteket is ölthet, mint történt ez a mai Szerbia területén is a Dinári-hegyvidéken.

A mészkőhegységek területén kevés települést találunk. Ennek legfőbb oka, hogy a hely felszíni vizekben, vízfolyásokban szegény, hiszen a víz a tölcsérszerű víznyelőkön keresztül a mélybe szivárog. A lakosság a völgyekben, a hegységek lábánál telepszik meg, ahol már bővizű források fakadnak.

Kopár mészkőfennsík

Cseppkőbarlangok

Látogass el egy cseppkőbarlangba, s nézz alaposan körbe! Mit veszel észre? Két dolog szinte bizonyosan szembetűnik. Az egyik a színes cseppkőképződmények sokasága, a másik az esetleges víz a barlangban. A mészkővidékek föld alatti járataiban ugyanis jelentős mennyiségű víz gyűlik össze, mely barlangi patakként kavarog a barlang járataiban. A víz aztán bővizű karsztforrásként bukkan a felszínre. A mészkő repedéseibe szivárgó víz nemcsak összegyűlik és pusztít (a benne lévő kőzettörmelékkel együtt), hanem épít is. A barlang mennyezetéről lecsepegő szénsavas vízből a barlang tetején és alján kiválik a mész, melyből a változatos alakú és színű cseppkövek épülnek fel. Érdekes, hogy a cseppkő a barlang tetején és alján egyaránt létrejöhet és növekedhet. Így alakulnak ki a barlang mennyezetén lefelé növekedve a függőcseppkövek, s a barlang alján a felfelé növekedő állócseppkövek. Ha a függő- és állócseppkövek összeérnek, kialakul a látványos cseppkőoszlop.

Karsztterületek formakincse

Jelentős magyarországi cseppkőbarlangok

Hazánk legismertebb cseppkőbarlangjai az Aggteleki-karszt, a Budai-hegység és a Mecsek mészkőhegyén terülnek el. A II. világháborút követő barlangkutatások eredményeképpen ismerjük az Aggteleki-karszt területén, a Baradla-barlang közelében a Béke-barlangot, a 3 km-es égerszögi Szabadság-barlangot, továbbá a jósvafői Vass Imre- és Kossuth-barlangokat. A 10 km hosszú Béke-barlangot 1952-ben tárták fel. A barlang szabadon nem látogatható, csak a kutatók juthatnak járataiba. Egy mesterséges bejárat a barlang vízmentes szakaszához vezet, ahol a tiszta, páradús levegőben eltöltött pár óra segíti a légzőszervi betegségben szenvedőket. A barlang levegőjének nagyon magas pára- és sótartalma, abszolút pormentessége, a penészgombaspórái által termelt antibiotikumok együttes hatása az asztmában és a szamárköhögésben szenvedők gyógyítására alkalmas.

Az Aggteleki-karszt mellett hazánk második legjelentősebb barlangászati területe a budai hegyvidék északi része, mely gazdag cseppkőbarlangokban. A legismertebbek a Szemlő-hegyi-barlang, a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Mátyás barlang. Jellegzetességük, hogy a hévizek alakították ki, s ezért rendkívül gazdagok ásványkiválásokban (kalcit, barit, gipsz). A Szemlő-hegyi-barlang egy háromszintes, lenyűgöző ásványi képződményeket magában rejtő, kiépített barlang, melynek ismert hossza 2,2 km. A Pál-völgyi-cseppkőbarlang a főváros legszebb és legnagyobb barlangja, teljes hossza 7,2 km. Igazi idegenforgalmi látványosság a kiépített 0,5 km hosszú látogatható szakasza, a magában rejtő jó akusztikájú Színház-teremmel és a Meseország cseppkőképződményeivel. Addig a közel 4,9 km hosszú Mátyás-barlang csak a kutatók számára látogatható. Jellegzetes hévizes oldásformái, ásványkiválásai révén méltán vált ismertté.

A Mecsek hegység legismertebb barlangja a szép cseppkőképződményekben bővelkedő Abaligeti-cseppkőbarlang. A látogatható, kiépített hossza 0,5 km. Habár a barlangot már az ősember is használta lakóhelyként, az újkor embere 1768 óta ismeri. A barlang és környéke 1967 óta természetvédelmi terület. A barlang gyógybarlang is egyben, hiszen mikroklímája kedvez a légzőszervi betegségben szenvedőknek.

Cseppkőképződmények