A Mars

Több, mint száz éve elterjedt a hír: értelmes lények élnek a Marson és csatornahálózatot építettek, mellyel a sarkokról az egyenlítő felé vezetik a vizet.
Néhány évtizeddel napjaink előtt még sok tudós reménykedett abban, hogy egyszerű, szemmel alig vagy egyáltalán nem látható kis állatkákra, növényekre, vagy baktériumokra bukkanhatunk a Marson.
Sajnos az eddigi vizsgálatok szerint nem hogy értelmes lények, de még mikroszkóppal láthatók sincsenek a Marson. Egyre újabb és újabb kutatások igyekeznek kideríteni valóban így van-e?
A Mars kráterekkel sűrűn borított. A kráterek nagy, űrből érkezett testek becsapódását vagy vulkánkitörések nyomait őrzik.
A Mars felszínén jelenleg nem található cseppfolyós víz, de számos bizonyíték arra utal, hogy a múltban volt valamennyi víz a bolygón. Találhatók ugyanis kiszáradt folyómedrekhez hasonló domborzati képződmények.
Felszíne narancsvörös, a vörös területek valószínűleg homok vagy kősivatagok.
A Marson az átlagos hőmérséklet -40 Celsius fok.

Mars a római mitológiában a harc és háború istene volt. Valószínűleg a bolygó vöröses színe miatt kapta ennek az istennek a nevét.

Mars

A Jupiter

A Jupiter óriási, gázokból álló bolygó. Tömege kétszer akkora, mint az összes többi bolygóé együttvéve.
Egyik jellegzetessége egy több tízezer kilométer hosszúságú és szélességű viharfelhő, ami már évszázadok óta vándorol a légkörében. Különösen sok holdja van. A Jupiter 16 holddal büszkélkedhet.

A római mitológiában az istenek királya, valamint az ég és a vihar istene.

Jupiter

A Szaturnusz

A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. A Jupiterhez hasonlóan ennek az égitestnek a mintázata is csíkos, de megkülönbözteti a Jupitertől igen látványos gyűrűje. A gyűrűrendszer apró kavicsokból áll össze, de jó távcsővel már megfigyelhető.
A bolygónak nincs szilárd felszíne, gáz alkotja. Felszínét légörvények, szélviharok teszik nyugtalanná. 18 holdja van.

Eredetileg a vetés és vetőmag istenét hívták így az ókori rómaiak. Jupiter előtt ő volt az istenek királya.

Szaturnusz

Az Uránusz

Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó. Csak 1871-ben fedezték fel. Szintén gáz alkotja, bár rendelkezik szilárd maggal. Felszínén akkora a nyomás, hogy egy pillanat alatt szétlapítana egy elefántot is.
15 ismert holdja van. Színe sárgászöld.

A római mitológiában Szaturnusz isten apja.

Uránusz

A Neptunusz

A Neptunusz a Naptól a nyolcadik, átmérője szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygó.
Valószínűleg elkelne a szélkabát annak, aki a Neptunuszon kívánna landolni, ugyanis előfordul 2200 km/óra sebességgel közlekedő szélvihar is a felszínén. Elég hideg is van: -200 Celsius.
Színe kék, de nem a víztől, hanem egy másik elemtől, a metántól.

Eredetileg a tengerek istenét hívták így a római mitológiában.

A törpebolygóvá "lefokozott" égitest: a Plútó

A 2006. augusztus 14. és 25.-e között Prágában rendezett nemzetközi csillagászati konferencián 2500 vezető csillagász történelmi szavazáson úgy döntött, hogy az 1930-ban fölfedezett Plútó nem bolygó többé. A Plútót mostantól hivatalosan törpebolygónak nevezik. A konferencia úgynevezett bolygókijelölő bizottsága, a csillagászat történetében most először meghatározta azokat a paramétereket, amelyek alapján bolygónak nevezhető egy égitest. Azt az égitestet lehet bolygónak nevezni, amely egy csillag körül kering, de nem csillag, és elegendő tömege van ahhoz, hogy gömbölyű, vagy közel gömbölyű legyen a formája. Emellett egyedi pályájának kell lennie, ami a Plútóra nem igaz: hosszúkás pályája találkozik a Neptunuszéval. Kedvenc „bolygónk” nem felet meg az új meghatározásnak, ezért a csillagászok lefokozták a Naprendszerünk peremén táncoló Plútót.

Adatok a Plútóról:

Holdunk átmérője nagyobb a Plútóénál. Eddig a legnagyobb távcsövekkel is alig lehetett megvizsgálni, mert csupán egy kicsiny kékes-pirosas labdának látszik.
Ha a Plútón is földi hónapokkal számítanánk az időt, január elsejétől 250 évet kellene várni arra, hogy szilveszter legyen.

Az alvilág urának neve az ókori rómaiaknál.