A Sajó folyótól északra emelkedik az Észak-borsodi-hegyvidék, melynek északi fele az Aggteleki-karszt. Területén létesült az Aggteleki Nemzeti Park. A hegység mélyében több nagy barlangrendszer is húzódik, közülük a legnagyobb az Aggteleki-cseppkőbarlang, más néven Baradla, melynek nagy részét a múlt században tárták fel.
A barlang föld alatti járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, s a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedéseken beszivárgó és a víznyelőkön keresztül befolyó víz barlangi patakként évezredek alatt különböző karsztjelenségeket; folyosókat, alagutakat, óriási termeket, cseppköveket hozott létre.
Régen fáklyákkal világítva, a sáros úton botorkálva nézhették meg ezeket a termeket. Ma már kiépített járda vezet a legszebb részekhez, és villanylámpák világítják meg a járatokat.
Az út egy sekély sziklamederben futó, kristálytiszta vizű barlangi patak mellett halad. A patak egy idő után a barlang alatt, egyelőre ismeretlen járatokban folyik tovább, és a bővizű Jósva-forrásban tör a felszínre.
A barlang sziklafalát sok helyen különböző színű, csillogó cseppkőréteg borítja. A boltozaton, a falakon, az út mentén fehér, vörös, narancs- és citromsárga színekben pompázó cseppkövek, cseppkőoszlopok sorakoznak. Az érdekesebb cseppkőképződményeknek nevet is adtak a barlang látogatói. Itt található a világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 m magas Csillagvizsgáló.