A növényevők jellemzői

A növényevők táplálékának legnagyobb része növény. Kiegészítésként előfordul, hogy a növényevők is esznek állati eredetű táplálékot – tojást, kisebb rovarokat. A növényevők szervezete teljes egészében alkalmazkodott a növényevő életmódhoz: szájszervei, bélrendszere mind tükrözi, hogy az állat nem ragadozó.

A növényevők fogazata

A növényevők fogazata azt a célt szolgálja, hogy a szívós rostokkal rendelkező növényi tápanyagokat minél jobban, alaposabban megőrőlje, mielőtt az állat lenyeli. A növényevőkre jellemző redős zápfoguk alakja.

A növényevők csőre

A növényevők csőre nem olyan horgas, mint a ragadozóké. Inkább olyan az alakja, ami arra teszi alkalmassá a csőrt, hogy gazdája adott esetben kemény magokat is feltörhessen vele.

Zebrapinty csőre

A növényevők emésztőrendszerének sajátosságai

Kérődzés (videó) A növényevők emésztőrendszere is a nehezen emészthető növényi rostok feldolgozásához idomult – a kérődzők például négyrétegű gyomrot fejlesztettek ki, hogy alaposan meg tudják emészteni a cellulózban gazdag táplálékukat. A négyrétegű kérődzőgyomor az alábbi részekből áll: bendő, recés gyomor, leveles gyomor és oltógyomor.

Az állat az egyszer már felületesen megrágott táplálékot bendőjéből szájába felböfögi, és újra megrágja.

Így szerzik táplálékukat a növényevők

A növényevők igen változatos úton-módon szerzik meg táplálékukat. Legegyszerűbb esetben legelnek, mint a marhák vagy lovak. Vannak olyanok, amelyek a fára másznak, és onnan tépdesik a leveleket, rágják a rügyeket – mint például a koala. A majmok a fáról és a talajról is gyűjtenek növényeket. Vannak madarak, melyek a fákon lógó gyümölcsöket csipkedik, és vannak olyanok is, melyek a földről gyűjtögetik a magokat.

Antilop

Hörcsög

Denevér

Egyes állatok csak egyfajta növényt fogyasztanak

Vannak olyan állatok, melyek kizárólag egyféle növényt fogyasztanak. Ilyen állat például a koala, amely kizárólag az eukaliptusz leveleivel táplálkozik. Természetesen ha ez a növény kipusztulna, az az állat számára is végzetes lenne.

A koala és az eukaliptusz

A koala Ausztráliában él, és az eukaliptusz kemény, más élőlények számára mérgező levelét fogyasztja.

Koala

Eukaliptusz

A panda és a bambusznád

Kína középső vidékeinek bambuszerdőiben honos állat a panda. Akár napi 12 kilogrammot is elfogyaszt fő táplálékából, a bambuszból, annak hajtásait és gyökerét elrágcsálva. Az óriáspanda a kihalás szélén áll, ezért fokozottan veszélyeztetett faj.

Panda

Bambusznád

Táplálékforrás alapján egymáshoz kötődő szervezetek sora. A lánc első tagja a zöld növény, ezt követi a növényevő, az állatevő s végül a ragadozó állat.

Füves szavanna

Legelő gazella

Lakmározó oroszlán

Lakmározó hiéna

A táplálékpiramis

Az élőlények azzal is biztosítják az anyag körforgását, hogy egymást "elfogyasztják". Ez a körforgás megtörténik a szárazföldön és a vizekben egyaránt. Az alsó szinten lévő állatok (egyedek) száma nagy, míg a legerősebb, ezáltal legfelül elhelyezkedő állatok (csúcsragadozók) kevesebben vannak.

Az egymás után következő szintek csökkenő tömege és egyedszáma alapján rajzolják meg a táplálékpiramisokat .

A tápláléklánc vagy táplálékhálózat utolsó tagja, olyan ragadozó, ami életében nem szolgál táplálékul más állatnak.