A benzinreformálás a motorbenzin gyártás egyik legfontosabb módszere. Az eljárás alapvető célja, hogy az alacsony oktánszámú kőolajfrakciók aromás és izoalkán tartalmának növelése nagy oktánszámú motorbenzin-komponens alapanyagának előállítására. Reformálás során katalizátor jelenlétében az alacsony oktánszámú normálláncú paraffinokból ciklizálás, izomerizálás, aromatizálás útján magas oktánszámú cikloalkánokat, izomer paraffinokat, illetve aromás szénhidrogéneket állítanak elő.

Magas hőmérsékleten, 800 ^oC felett végzett hőbontás.

Más néven para-xilol, a benzol 1,4-helyzetben dimetilezett származéka. Nevében a para szó is erre utal, a két szubsztituens egymással átellenesen elhelyezkedő szénatomon található. Az orto-, és meta-xilol konstitúciós izomer vegyülete. A vegyület rendkívül gyúlékony, kormozó lánggal ég. Az iparban a kőszénkátrány könnyűolaj frakciójából nyerik, és oldószerként használják a három izomer keverékét zsírok, gyanták, lakkok, festékek, ragasztók, valamint rovarirtó szerek oldására. Forráspontja 138 °C, moláris tömege 106,16 g/mol.

Kémiai folyamat, amelynek során molekulákból (elsősorban szerves molekulákból) hidrogént vonunk el. A folyamat oxidáció.

Aromás szénhidrogénnek (arének) nevezzük azokat a gyűrűs szénhidrogéneket, amelyekben legalább egy benzolgyűrű található. Az alapvegyület a benzol, melynek képlete: C₆H₆. A benzolgyűrűben delokalizált kötés, az úgynevezett a elektron szextett alakul ki, ami az aromás tulajdonságokat, többek között a jellegzetes szagot eredményezi. Az arének legnagyobb mennyiségben a kőolajszármazékokban fordulnak elő. Mérgezőek, a szervezetbe kerülésük elősegíti a sejtek elrákosodását.

Gyakorlati szempontból fontos benzolszármazék. Színtelen, folyékony halmazállapotú, vízzel nem elegyedő, mérgező, gyúlékony vegyület. Legfontosabb felhasználása a polisztirol gyártása. A polisztirol jó elektromos szigetelő, hőre lágyuló, üvegszerű műanyag. Használati tárgyak, gombok, fóliák, lemezek gyártására használják. Habosított változata a háztartásokban használt hőszigetelő anyag, a hungarocell.

Más néven orto-xilol, a benzol 1,2-helyzetben dimetilezett származéka. Nevében az orto szócska is erre utal: a két metilszubsztituens egymással szomszédos vázalkotó szénatomon helyezkedik el. A meta-, és para-xilol konstitúciós izomer vegyülete. A vegyület rendkívül gyúlékony, kormozó lánggal ég. Az iparban a kőszénkátrány könnyűolaj frakciójából nyerik, és a három izomer keverékét oldószerként használják zsírok, gyanták, lakkok, festékek, ragasztók, valamint rovarirtó szerek oldására. Forráspontja 144 °C, moláris tömege 106,16 g/mol.

A sztirol polimerizációja során képződő anyag. Az egyik legismertebb műanyag. Pl. csomagolóanyagok, vonalzó stb.

Összegképlete: C₈H₁₀. Aromás illatú, színtelen folyadék, amely kormozó lánggal ég. A xilolokat nagy részt a kőolaj feldolgozás során kapott BTX-frakcióból (benzol-toluol-xilol) állítják elő frakcionáló desztillációval, kisebb részben pedig kőszénkátrányból nyerik. Jó oldószerek, ezért nagy mennyiséget használnak belőlük erre a célra.