Képlete: C₇H₁₆. Az alkánok homológ sorának tagja. A benzin oktánszámának megállapításához viszonyítási alap a kompresszió tűrése.

A molekulában a hidrogénatomot helyettesítő atom vagy atomcsoport neve.

A cikloalkánok (cikloparaffinok) egy vagy több gyűrűt tartalmazó telített szénhidrogének. Az egy-gyűrűs cikloalkánok elnevezésének alapelvei azonosak a nyíltláncú alkánokéval, azzal a különbséggel, hogy a gyűrűs jelleget az alapnév elé tett ciklo- szóval jelezzük és csak a gyűrűt alkotó szénatomok láncát tekintjük alapszénhidrogénnek. A cikloalkánok szintén homológ sort alkotnak. Általános képletük: C_nH_2n. Halmazállapotuk a szénatomok számának növekedésével változik. Reakcióképes, apoláros vegyületek, kémiai tulajdonságaik az alkénekére hasonlítanak. Telítetlen gyűrűs vagy aromás szénhidrogénekből állíthatók elő hidrogénnel való telítéssel. A természetben a kőolajban és az élő szervezetben, a szteroid hormonokban találhatók.

Olyan másodrendű kémiai kötés, amelyet az atommagok rezgéséből adódó időleges töltéseltolódás alakít ki.

Képlete: °CH. A metánból származtatott funkciós csoport, amelyben egy szénatomhoz egy hidrogénatom kapcsolódik.

A molekulának egy-egy kötéstengely körüli elfordulással létrejövő lehetséges változata. Legfontosabb a nyitott és a zárt konformer.

Más néven atomcsoportokkal kifejezett képlet, vagy csoportos konstitúciós képlet. Olyan egyszerűsített szerkezeti képlet, amely azt mutatja meg, hogy a molekula milyen atomcsoportokból áll, de nem mutatja meg a részletes konstitúciót.

Általános összegképletük: C_nH_2n+2. A konstitúciós izoméria jellemző rájuk. A paraffinok molekuláiban minden szénatomhoz négy másik szén- vagy hidrogénatom kapcsolódik. A telített szénhidrogének minden szénatomja négyligandumos és ezzel tetraéderes elrendeződésű.

A szubsztitúció olyan kémiai reakció, amelyben a kiindulási molekula egyik atomja vagy atomcsoportja más atomra vagy atomcsoportra cserélődik ki. Például a gyakorlatban fontos reakció a metán klórozása. CH₄+Cl₂=CH₃Cl+HCl Itt a metán egy hidrogénatomja cserélődik ki egy klóratomra.

A C₆H₁₂ összetételű cikloalkán.

Egy molekula különböző, egymással közvetlenül nem kapcsolódó atomjainak, atomcsoportjainak egymáshoz viszonyított térbeli elrendeződése.

A kőolaj desztillálásával nyert, 5-10 szénatomszámú folyékony szénhidrogének elegye. Főleg üzemanyagként használják.

Egy adott szénatom rendűségét az határozza meg, hogy hány másik szén atom kapcsolódik hozzá. Megkülönböztetünk elsőrendű (primer), másodrendű (szekunder), harmadrendű (tercier) és negyedrendű (kvaterner) szén atomokat. Az elsőhöz egy, a másodikhoz kettő, a harmadikhoz három a negyedikhez négy másik szénatom kapcsolódik.

Izoprénegységekből álló, delokalizált elektronokat tartalmazó konjugált poliolefinek. Színes vegyületek. Megtalálhatók pl. a sárgarépában (karotinok), a paradicsomban (likopin) stb.

Szintetikus műanyag. Etilénből (monomer) megfelelő katalizátor jelentélében létrejövő, hosszú láncokból álló polimer. Képlete: [-CH₂-CH₂-]_n. Az egyik legelterjedtebb hőre lágyuló műanyag.

Azonos konstitúciójú, de eltérő szerkezetű, rotációval egymásba nem forgatható molekulák.

Képlete H₂C=C=CH₂ A legegyszerűbb kumulált dién, amelyben két szén-szén kettős kötés található közös szénatomon. A kumulált szén-szén kettős kötést tartalmazó vegyületeket alléneknek nevezzük. A vegyipar alapanyagként és a műszaki területek hegesztési gázként alkalmazzák.

Képlete: CH₂=CHCl. A legegyszerűbb alifás, telítetlen, klórozott szénhidrogén. Színtelen gáz, könnyen cseppfolyósodik. Ipari előállítása etilénből történik. A műanyagipar egyik legfontosabb monomerje, a PVC-gyártás alapanyaga.

Molekulánként több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének. A természetben igen elterjedt vegyületek (pl. kaucsuk).

Tudományos neve: 2-metil-1,3-butadién. Összegképlete: C₅H₈. Számos természetes vegyület építőeleme, amelyeket izoprénvázas vegyületeknek nevezünk. Például a karotinoidok, terpének. A természetben található kaucsuk, illetve a guttapercha az izoprén polimerjei (poliizoprének).

Víz- vagy hidrogén-halogenid-addíció esetében a hidrogén a kettős kötést hordozó két szénatom közül mindig ahhoz kapcsolódik, amelyen eleve több hidrogénatom van.

Olyan kémiai reakció, melynek során két vagy több vegyületből melléktermék keletkezése nélkül egy új termék keletkezik. Az addíció a telítetlen szénhidrogének jellemző reakciója. A reakció során a kettős kötés telítődik és a többszörös kötés szénatomjai pedig a reakciópartnerrel alakítanak ki kötést. Például: etén reakciója hidrogén-bromiddal, amelynek során etil-bromid keletkezik: H₂C=CH₂ + HBr -> CH₃–CH₂–Br

Az a kémiai technológiai művelet, amelynek során magasabb hőmérsékleten (400 - 700 ^oC) cseppfolyós szénhidrogénekből kisebb molekulájú cseppfolyós és gáz-halmazállapotú termékeket állítanak elő (pl. krakkbenzin-gyártás). Más néven hőbontás. A krakkolás során a hosszú szénláncú alkánok széttörnek kisebbekre és melléktermékként kis szénatomszámú alkének (krakk-gáz) keletkeznek.

Képlete Na₂C₂, másik elnevezése nátrium-acetilid. A cseppfolyós ammóniában oldott etin nátriummal való reakciójában keletkezik, hidrogénfejlődés közben: H–C=C–H + 2Na = Na⁺+ –C=C– + Na⁺ + H₂ A víznél sokkal gyengébb sav, a víz kiszorítja belőle az etint. Robbanékony vegyület.

Olyan gyűrűs molekulákból álló anyag, amely szigmavázat és 6 delokalizált elektront tartalmaz. A legegyszerűbb aromás vegyület a benzol (C₆H₆).

Magas hőmérsékleten, 800 ^oC felett végzett hőbontás.

Képlete C₁₀H₁₀. Kondenzált gyűrűs szénhidrogén, két benzolgyűrűt tartalmaz. Jellegzetes szagú, kristályos anyag, amely könnyen szublimál. Molyriasztóként használják. Fontos vegyipari alapanyag (színezékek, műanyagok).

Olyan pi-elektronok együttese, amelyek kettőnél több atommag erőterében vannak. Ilyen pl. a benzol pi-elektonrendszere.

A sztirol polimerizációja során képződő anyag. Az egyik legismertebb műanyag. Pl. csomagolóanyagok, vonalzó stb.

A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén. Képlete: C₆H₆. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. A gyártásának a fő alapanyaga a kőolaj. Főként benzin katalitikus reformálásával állítják elő. Számos vegyület gyártása benzolból indul ki. Genotoxikus, rákkeltő hatású vegyület.

Kémiai folyamat, amelynek során molekulákból (elsősorban szerves molekulákból) hidrogént vonunk el. A folyamat oxidáció.

Képlete: C₆H₅-C₂H₅. Színtelen folyadék. Dehidrogénezésével nyerik a vinilbenzolt (sztirolt), ami fontos műanyagipari alapanyag.

A molekula olyan ábrázolása, amelyben csak a szigma-kötések vannak feltüntetve.

Olyan szerves vegyületek, amelyekben legalább két gyűrűnek két atomja közös. A gyűrűk állhatnak csak szénatomokból (pl. naftalin) vagy tartalmazhatnak heteroatomot vagy atomokat is (pl. indol).

Heteroatomot tartalmazó szerves vegyület, amely szén, hidrogén és egy vagy több halogén atomból épül fel. Előállításuk szubsztitúcióval vagy addícióval lehetséges. Telített szénhidrogénekből például klór szubsztitúcióval, UV-fény hatására halogénezett szénhidrogén és hidrogén-klorid keletkezik. Telítetlen szénhidrogének esetében halogén, vagy sav addícióval állíthatjuk elő ezeket. Az aromás szénhidrogének halogénezése is szubsztitúcióval történik megfelelő katalizátor jelenlétében.

Képlete: C₆H₅Cl. A legegyszerűbb klórozott aromás szénhidrogén. Színtelen, kellemes szagú, gyúlékony folyadék. Oldószer, néhány szerves vegyület előállításnak köztes anyaga (anilin, régebben DDT).