Erős bázis és erős sav reakciójakor képződő, illetve ezekből származó só vizes oldata semleges kémhatású. Ha a só eltérő erősségű savból, illetve bázisból származik, akkor a képződő vegyület vizes oldatának kémhatása eltér a 7-es értéktől.

Erőssavbólésgyengebázisbólszármazósóvizesoldatasavaskémhatású.

Gyengesavbóléserősbázisbólszármazósóvizesoldatalúgoskémhatású.

Erős bázis és gyenge sav reakciójakor csak az erős bázis disszociál teljesen, így a folyamat egyensúlyra vezet. Például az ecetsav és a nátrium-hidroxid reakciója.

A nátrium-acetát-oldat lúgos kémhatását az ionegyenlet jobban szemlélteti, hiszen a gyenge sav kevésbé disszociál, vizes oldatban főként molekulaként fordul elő, így az ionegyenletben ilyen formában tüntethetjük fel.

A gyenge savnak számító ecetsavból származó acetátion az oxóniumionokhoz viszonyítva erős bázis, így várhatóan a gyengébb bázisnak számító vízmolekuláktól is képes protont felvenni.

Az ammóniumion - minthogy az erős bázisként viselkedő hidroxidionnal szemben erős sav - képes protont átadni a vízmolekuláknak, így az oldat gyengén savassá válik.

Arrhenius ezt a jelenséget a sók hidrolízisének nevezte el, hiszen a kémhatás úgy alakul ki, hogy az adott só valamelyik ionja lép reakcióba a vízzel.

A sók hidrolízise során a vízben oldott só valamely ionja és a vízmolekula sav-bázis reakcióba lép egymással.

Bronsted elmélete szerint a "sók hidrolízise" mint fogalom, sőt a só kifejezés is felesleges, minthogy a tudós ionokra is értelmezi a sav és bázis fogalmát. A fenti esetben például az ammóniából származó ammóniumion ugyanúgy savnak tekinthető, mint a hidrogén-klorid, így a fenti folyamat egyensúlyi állandója (az Arrhenius-féle elmélet alapján bevezethető új névvel ellátott hidrolízisállandó, K_h) tulajdonképpen nem más, mint az ammóniumion savállandója.

Egyes fémsók a vízben savasan hidrolizálnak. Ennek oka, hogy az adott fémnek rosszul oldódó, illetve rosszul disszociáló hidroxidja van. Például az alumíniumsók vizes oldatában az alumíniumionok és a víz reakcióját a legegyszerűbben a következőképpen írhatjuk fel: