Tananyag választó:
Az oldódás során bekövetkező változások
Jegyzet szerkesztése:
Az oldáshő, ionvegyületek oldódásának energiaviszonyai
Eszköztár:

Az oldáshő az oldandó anyagnak adott - nagy mennyiségű - oldószerben való oldódását kísérő energiaváltozás. (Mértékegysége kJ/mol.)

Ionvegyületek vízben való oldódása során a kristályt összetartó ionkötést (a rácsenergiát) kell legyőzniük a vízmolekuláknak. Oldódás közben hidrátburokba "csomagolt" ionok szakadnak ki a rácsból:

Ionvegyületek oldódása

Az ionvegyületek vizes oldata kitűnő elektromos vezető. Azt az anyagot, amelynek vizes oldata (illetve olvadéka) jó elektromos vezető, elektrolitnak nevezzük.
Az ionvegyületek erős elektrolitok, mert vizes oldatukban ionjaikra esnek szét (disszociálnak). Vannak olyan molekulavegyületek is, amelyek a vízzel való kémiai reakció során hoznak létre ionokat. Például az ammónia a vízzel reagálva ammóniumionná alakul át:

Az elektrolit

A kristályrácsban rögzített ionok közti vonzást a vízmolekulák és az ion közti vonzás győzi le. Ha a rácsenergia abszolút értéke nagyobb, mint a hidratáció során felszabaduló energia, akkor a rendszer hőt von el a környezetből: az oldódás endoterm. Exoterm oldás során a rácsenergiát teljes mértékben fedezi a hidratáció, és a két energia különbözete felmelegíti a környezetet.

A hidratáció

Oldódás közben az oldott anyag és az oldószer részecskéi kölcsönhatásba lépnek. Az oldott anyag részecskéit az oldószer molekulái burokszerűen veszik körül: a szolvátburok (víz esetében hidrátburok) kialakulása energia felszabadulásával jár. A szolvatációs (illetve hidratációs) energia a molekulák vagy ionok szolvatációját, illetve hidratációját kísérő molekuláris energiaváltozás.
Az oldódás során kialakuló kötések a korábbiakban tanult másodrendű kötések közé sorolhatók. Apoláris molekulák között a diszperziós kölcsönhatás, dipólusmolekulák között a dipólus-dipólus kölcsönhatás alakul ki. Eltérő polaritású részecskék között más típusú kapcsolat jön létre. Például ionvegyületek vízben való oldásakor az ún. ion-dipólus kölcsönhatás kialakulásakor szabadul fel a hidratációs energia.