Hasadéktűzhányók
Az óceánközépi hátságok tűzhányó-tevékenysége a Föld összes kőzetolvadékának mintegy 80%-át szolgáltatja. A hátságok tűzhányóinak anyaga hosszanti repedések mentén tör fel, így ezeket a tűzhányókat hasadéktűzhányóknak is nevezik. A hasadéktűzhányók egymásba kapcsolódó láncolata alkotja az óceánközépi hátságok hasadékvölgy-rendszerét, amely az Atlanti-hátság esetében szépen követhető. Ezzel szemben a Csendes-óceán egyes hátságainál nincs jól fejlett hasadékvölgy.
Az óceánközépi hátságok a Föld „soha be nem gyógyuló sebei”. Tűzhányóik anyaga egyenesen a köpenyből (30-60 km mélyről) származik, s a repedéseken felfelé szivárogva magmakamrákban gyűlik össze. A viszonylag kisméretű (pár km széles és 1 km vastag), gomba alakú magmakamrák teteje 2-3 km-rel húzódik a hasadékvölgyek talpai alatt. A kamrákban összegyűlő anyag a repedések mentén felfelé hatolva mélységi magmás vagy vulkáni kőzetekként szilárdul meg, így gyarapítva az óceáni aljzatot.
Az óceáni litoszféra alsó része
Az óceáni hátságok repedéshálózatán keresztül felnyomuló magma az asztenoszféra anyagából származik. Az asztenoszféra kémiai felépítése miatt a magmából ultrabázikus és bázikus jellegű, vagyis alacsony kovasavtartalmú magmás kőzetek szilárdulnak meg. Az új óceáni litoszféra alsó része így peridotitból, a peridotit alatt pedig egy nagy vastartalmú, harzburgit nevű kőzetből épül fel.
Az óceáni kéreg alsó részének felépítése
Az óceáni kéreg bázikus jellegű. Felépítésében hasonló kémiai összetételű, de különböző szövetű magmás kőzetek vesznek részt.
Alsó részét olyan kőzetek alkotják, amelyek nem jutottak el a felszínig a hátság repedéshálózatán keresztül, vagyis mélységi magmás kőzetként szilárdultak meg. Az óceáni hátságoknál keletkező mélységi magmás kőzetek túlnyomó többsége gabbró, durva szemcsés, alacsony kovasavtartalmú kőzet. A benne lévő sötét ásványoktól zöldes-feketés színt kap.
Az óceáni kéreg felső része
Az óceáni kéreg felső részét kiömlési vulkáni kőzetek alkotják, ezek túlnyomó többsége bazalt.
Az óceáni hátságoknál ömlő bazalt érdekes alakban szilárdul meg. Az általában egy méter átmérőjű lávadarabok az óceán fenekén gördülnek egy ideig, majd a hideg víz hatására gyorsan megszilárdulnak. Az így létrejött formát kerek, gömbölyded alakja miatt párnalávának nevezik.
A párnalávák alatt a hasadékvölgyben függőlegesen, telér alakban megszilárdult kőzetek következnek, amelyeket dájkoknak nevezünk. Leginkább egymás mellé állított kártyalapokhoz hasonlítanak, de egy-egy „kártyalap” szélessége kb. egy méter.
Az óceáni kérget összességében bazaltos kőzetek (a „bazaltos” kifejezés nem csupán a bazaltot jelenti) alkotják.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
