Tananyag választó:
A monszun jellemzői kialakulása
Jegyzet szerkesztése:
Monszunok bemutatása
Eszköztár:

A trópusi monszun

Monszunszélnek nevezzük az olyan szeleket, amelyek kialakulásánál a tenger és szárazföld eltérő felmelegedése a döntő, a szélirány évszakos váltakozása pedig 180 fok közelében van. A trópusi monszunok tárgyalása előtt meg kell ismerkednünk a hőmérsékleti egyenlítő fogalmával. A hőmérsékleti egyenlítő a földfelszín legmelegebb pontjait összekötő vonal. Szabálytalan futását annak köszönheti, hogy a kontinensek belsejébe jobban benyomul, mert azok erősebben melegszenek fel.
A legal acsonyabb légnyomásértékek természetesen a hőmérsékleti egyenlítő felett alakulnak ki. Ezért a levegő is ide áramlik. Ebből következik, hogy az északi félteke nyarán a déli félgömbről érkező keleties passzátszelek nem állnak meg a földrajzi Egyenlítőnél, hanem az eltérítő erő megváltozása miatt nyugatias irányú szelekké módosulva a hőmérsékleti egyenlítő felé tartanak. Így lesz déli féltekéről induló, délkeleti passzátszélből délnyugati monszunszél.
Ezek a szelek – amennyiben óceánok felett haladnak át – vízgőzben gazdag légtömegeket szállítanak. Ezért például Indiában – ahol a délnyugati monszun az Arab–tenger és a Bengáli–öböl felett halad – a nyár csapadékos.
Ezek után vizsgáljuk meg, mi a helyzet az északi félgömb telén. Ilyenkor a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik. Ezért az északi félgömbön az északkeleti passzát veszi vissza az uralmat.
India esetében ez a szél száraz, kontinentális területek felől érkezik, ezért vízgőzben szegény. Csapadékot nem hoz, így Indiában télen szárazság van.
Általában leszögezhetjük, hogy a trópusi monszun nyáron csapadékos, télen száraz időjárást okoz.

Monszunszél
Monszunszél

A mérsékelt övezeti monszun

Monszunszélnek nevezzük az olyan szeleket, amelyek kialakulásánál a tenger és szárazföld eltérő felmelegedése a döntő, a szélirány évszakos váltakozása pedig 180 fok közelében van. A szubtrópusi monszun a parti–tavi szél működésén alapszik, csak nem napi, hanem éves viszonylatban.
Nyáron a szárazföldek jobban felmelegszenek, mint a tengervíz, ezért felettük alacsonyabb lesz a légnyomás, mint a tengerek felett. A tengerek feletti magas légnyomású területekről ezért a szárazföldek felé áramlik a levegő. Ez a levegő vízgőzben gazdag, hiszen víz felett haladt át, illetve víz fölül érkezett. A szárazföldek ezért nyáron csapadékosak.
Télen a helyzet fordított. A tenger ekkor adja ki az év folyamán elnyelt hőt, ezért felette magasabb a hőmérséklet, így alacsonyabb a légnyomás. A szélirány megfordul. Mivel a szelek ekkor a kontinens belseje felől fújnak, csapadékot nem hoznak. A tél tehát száraz lesz.