Olyan talajtípusok, amelyek az éghajlati övezetességtől függetlenül jelennek meg, kialakulásukban a helyi tényezők: kőzetminőség, domborzati viszonyok stb. játszanak kulcsszerepet, pl.: láptalajok, öntéstalajok stb..

Erdővel fedett, vagy erdőtelepítésre felhasznált talaj. Sokféle fajtája van. A valódi mérsékelt övben a kontinensek nyugati részének jellemző talajtípusai ezek. Közös jellemzőjük, hogy az oldható anyagok kimosódása a felső talajszintekből számottevő, ezért humusztartalmuk is közepes. Az erdőtalaj felső, humuszos talajszintjében a szerkezet általában morzsás.

(1846-1903) orosz geográfus . Ő fedezte fel, a kelet-európai síkság talajait kutatva, hogy az éghajlat, a természetes növénytakaró, az állatvilág, a talaj és felszínformák észak-déli övezetes elrendeződést mutatnak a Földön. A talajtan tudománya megteremtőjének tartják.

Szürkés színű, savas kémhatású, erősen kilúgozott, tápanyagban szegény talajtípus, főként a mérsékelt övi tűlevelű erdők talaja.

Jelentése vörös föld, a mediterrán éghajlat jellegzetes talaja.

Száraz, sivatagi félsivatagi éghajlaton kialakuló talajtípusok általános megnevezése.

A barna erdőtalajok zónájában, meszes alapkőzeten képződött, fekete színű intrazonális talaj, melynek kémhatása semleges vagy enyhén savanyú.

Az agyagosodás során felgyorsul a kőzetek elsődleges szilikát ásványainak átalakulása és bomlása, és másodlagos ásványok képződnek, melyek nagy része mérete alapján az agyag frakcióba tartozik. Az agyagosodás a talajképződés egyik fontos folyamata.

Növényi és állati eredetű bomlástermékekből képződő specifikus talaj alkotó. Olyan természetes szervesanyag-csoport, amely többféle nagy molekulájú, többnyire csak a talajban előforduló vegyületet tartalmaz. A humusz molekulák tárolják a tápanyagokat, és mikrobiológiai vagy biokémiai hatásra felszabadítják. A humusz fontos szerepet játszik a talaj hőgazdálkodásának, kötöttségének, szerkezetének, vízgazdálkodásának szabályozásában is, és a növények a nitrogént teljes egészében, a foszfort jelentős részben a humusz anyagokból veszik fel.

A talaj felülről második szintje, melyet altalajnak vagy felhalmozódási szintnek is neveznek. Ebben a rétegben halmozódnak fel az A szintből a csapadékvíz által kimosott és kioldott vas, alumínium, agyag és szerves vegyületek.

Olyan sekély termőrétegű, nagy só, illetve nátrium tartalmú, erősen kötött, kedvezőtlen víz-, hő-, levegő-, és tápanyag gazdálkodású talaj, amely adszorpciós komplexusában a nátriumionok meghaladják az S-érték 5%-át.

Felülről a harmadik talajszint, nevezik alapkőzetnek is. A talajképződés kiinduló kőzeteinek kisebb-nagyobb mértékben elmállott darabjait tartalmazza. Humuszmentes talajképző réteg.

A talajok könnyen oldható, kicserélhető tápanyagokkal való tervezett ellátása. Fő típusai: szerves trágyázás, műtrágyázás, talajjavító anyagok kihelyezése (pl. mésztrágyázás).

Az adott földrajzi övezet éghajlati, növényzeti adottságinak megfelelően kialakuló talajok.

Olyan éghajlati övek, amelyek teljesen sík felületű, homogén égitesten alakulnának ki, kizárólag a napsugarak beesési szöge alapján.

Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők övezetes megjelenésének összessége.

Az Egyenlítő két oldalán az északi és déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. A forró övezet évi középhőmérséklete mindenhol meghaladja a 20 oC-ot. A csapadékeloszlást a passzát szelek leszálló, illetve felemelkedő ágai határozzák meg. A csapadékeloszlás alapján három övet különböztetünk meg a forró övezeten belül: 1. egyenlítői öv, 2. átmeneti öv, 3. térítői öv.

A légkör viszonylag rövididő alatt végbemenő (néhány óra, nap) fizikai állapotának és állapotváltozásainak összessége.

A hasonló éghajlattal rendelkező területek a föld felszínén öveket, övezeteket, zónákat hoznak létre, amelyek nagyjából párhuzamosak a földrajzi szélességekkel. Az éghajlati övezetesség kialakulásának fő oka a napsugárzási értékek övezetessége.

Az előidő alapvetően meleg éghajlatát négy nagy lehűlési időszak szakította meg. Ekkor ment végbe a földtörténet legnagyobb mértékű lehűlése is.