Izrael állam megalakulása
Izrael állam megalakulás a II. világháború után, az Oszmán Török Birodalom utáni brit fennhatóság alá tartozó Palesztina felosztásával kezdődött. 1948-ban az ENSZ Palesztina területén egy zsidó és egy arab államot hozott létre, de ezt a környező arab államok nem fogadták el, Izrael viszont kikiáltotta a független zsidó államot. Ekkor az arab államok megtámadták, de a háborút elvesztették, igaz, bizonyos területek felett megszerezték fennhatóságukat. A palesztinok lakta Gázai-övezet felett Egyiptom, a szintén palesztinok lakta Ciszjordániát (és azzal együtt Kelet-Jeruzsálemet) Jordánia vette ellenőrzése alá. Ezek a területek az ENSZ felosztási terve szerint a Palesztin állam részét képezték volna.
Háborúk a szomszédokkal
Izrael megalakulása után többször háborúzott szomszédjaival. 1967. június 5 és 10-e között zajlódott le a hatnapos háború, amit négy arab ország: Egyiptom, Jordánia, Szíria és Irak indított Izrael ellen. A hatnapos háború a négy arab állam csúfos kudarcával végződött, Izraelnek ráadásul sikerült elfoglalnia az egész Sínai-félszigetet Egyiptomtól. Ezenkívül a Gázai-övezet és Ciszjordánia is fennhatósága alá került, továbbá a stratégiai fontosságú Golán-fennsík, ami korábban Szíriához tartozott. Izrael az egységes Jeruzsálemet ekkor tette meg fővárosává, és a vallásos zsidók nagy örömére a Siratófal is visszakerült Izraelhez, ez ugyanis Kelet-Jeruzsálemben található.
1973-ban az arabok újra megtámadták Izraelt, azzal a céllal, hogy Palesztina egész területét a palesztinoknak adják. A jom kippuri háború Izraelt felkészületlenül érte, mert jom kippur (egyik legfontosabb zsidó ünnep, „szombatok szombatja”) idején leáll az élet az országban. Először az arab-szövetség állt nyerésre, és úgy tűnt Izrael nagy veszélyben forog, de később megváltozott a hadiszerencse és Izrael ismét vereséget mért az őt megtámadó arab államokra. A nagy veszteségek következtében merült fel a békeszerződés ötlete, amit Egyiptom meg is kötött Izraellel, amiért több arab állam neheztel rá, mind a mai napig. Izrael kivonult a Sínai-félszigetről, és átadta azt Egyiptomnak, de a többi területet megtartotta.
Izrael több háborút vívott Libanonnal is, illetve a Libanon területén tevékenykedő szélsőséges Helzbollah nevezetű síita militáns csoporttal (amit feltehetően Irán támogat), amely Izrael megsemmisítésére tört.
Izrael és a palesztin államiság
A palesztin államiság kérdése mind a mai napig fontos téma a Közel-Keleten. A nagyhatalmak közreműködésével létrejöttek az önálló palesztin közigazgatású területek Ciszjordániában és Gázában, ami a palesztin államiság csíráit jelenthetik, de az állandóan megakadó békefolyamat nem tette még lehetővé ennek létrejöttét.
Izraelben a palesztinokat két politikai csoportosulás, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ), illetve annak politikai szárnya a Fatah és az iszlamista Hamasz képviseli. A korábban militáns PFSZ tárgyalóasztalhoz ült és megpróbálja a békefolyamatot előremozdítani, míg a Hamasz militánsabb hangot üt meg. A Fatah a ciszjordániai palesztin önkormányzatokat irányítja, míg a Hamasz a Gázai-övezetben erős (2010).
Egységes vagy megosztott Jeruzsálem
Jeruzsálem kérdése szintén a vitatott témák közé tartozik. Jeruzsálem az izraeliek szerint Izrael fővárosa és hallani sem akarnak arról, hogy megosszák a várost és Kelet-Jeruzsálem újra elszakadjon Izraeltől. A palesztin állam fővárosának szintén Jeruzsálemet szánják, illetve annak keleti részét, és az arabok meg arról nem hajlandóak tudomást venni, hogy Jeruzsálem csak a zsidó államhoz tartozzon. A vita időről időre újra fellángol, ami tovább nehezíti a békefolyamatot.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
