Tananyag választó:
Japán világgazdasági szerepe
Jegyzet szerkesztése:
Japán, az ázsiai gazdasági térség motorja
Eszköztár:

A japán gazdasági termelés volumene

A Nemzetközi Valutaalap 2009. évi adatai alapján Japán a világ második gazdasági hatalma az USA után az 5 068 894 millió dollár bruttó hazai termék (GDP) előállításával. Az egy főre eső GDP (2009. Nemzetközi Valutaalap) Japánban 39 731 dollár. Azonban a legdinamikusabb fejlődést produkáló Kína 2010-ben leelőzte Japánt, GDP növekedése töretlen volt egész évben.
Japánban 12 hónapig tartó, mély recesszió után 2010. április és június között már 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves összevetésben. Az első három hónapban az 1945 utáni korszak legnagyobb visszaesését, 3,8 százalékos negyedéves szintű GDP-csökkenést mértek. Ennek ellenére 2010. novemberében megugrott a GDP, korábban elemzők csak 2,5 %-os növekedést jósoltak, ez a 3. negyedévben 3,9 % volt. Ez azonban nem ad okot az örömre, ugyanis egyszeri vállalati és a lakossági fogyasztást emelő intézkedések okozták. A bővüléshez főként az autó- és a fémipar javuló teljesítménye járult hozzá.

A japán valutatartalék

A japán gazdaság abban az értelemben rendkívül sérülékeny, hogy nagy mértékben függ az exporttól. Japánnak nincsenek nyersanyagai, gyakorlatilag mindent külföldről kell beszereznie, az előállított termékek eladhatóságát pedig befolyásolja az éppen aktuális világpiaci helyzet. A japán gazdaság mégsem ingatag, stabilitását és viszonylagos biztonságát az évek során felhalmozott valutatartalék okozza. Japán egészen 2006-ig a világ legnagyobb valutatartalékával rendelkezett, olyan – jóval nagyobb lélekszámú - országokat megelőzve, mint az USA vagy Kína. Ma (2010) már Kína valutatartalékai nagyobbak, de ha mindezt egy főre vetítjük, akkor még mindig Japán a világelső – jóval kisebb lélekszámú országként.

A japán tőkekivitel

Japán a nyolcvanas évek második felében - miután már korábban a világ legnagyobb hitelezője lett azzal, hogy folyamatosan keletkező tetemes folyó fizetésimérleg-többletét a világpiacon helyezte ki - a világ legnagyobb közvetlen befektetőjévé vált. Az évi 50 milliárd dolláros tőkekihelyezés a világgazdaság összes közvetlen külföldi befektetésének negyedével ért föl. Az ezredfordulóra is megmaradt a tendencia.
Japán közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, a Japán Pénzügyminisztérium adatai alapján (2007-2009).

A japán export

Mivel a japán gazdaság a külföldön eladott termékektől és szolgáltatásoktól függ, az export volumene és változásai mindig érzékenyen érintik a japán gazdaságot.
A gépkocsik és egyéb műszaki cikkek külföldi eladásaitól nagy mértékben függő japán gazdaságot a 2008-ban kezdődött pénzügyi világválság a második világháború óta nem látott mélységű recesszióba taszította, a japán export 2008. október óta minden hónapban zsugorodott. 2009 első felében ez közel 50%-os visszaesést jelentett a 2008-as adatokhoz képest. Ugyanakkor 2010-ben már a gazdaság növekedése is kimutatható. A japán gazdaság kilábalni látszik a válságból. A belső fogyasztás mellett az export is jelentősen hozzájárult a GDP-bővüléshez, miután Kína és a térség gyors ütemben fejlődő országai nagy mennyiségben veszik a japán autókat, elektronikai és egyéb termékeket.
Japán legfontosabb tíz exportpiaca: Kína (18,9%), Egyesült Államok (16,1%), (Európai Unió - 12,5%), Dél-Korea (8,1%), Tajvan (6,3%), Hongkong (5,5%), Thaiföld (3,8%), Szingapúr (3,6%), Németország (2,9%), Hollandia (2,9%), Malajzia (2,2%).