Bevezető
A gazdaság fejlődésével, az életszínvonal növekedésével az emberiség egyre több energiát használ. Az ipar egyre több országban indult fejlődésnek, és minden eddiginél nagyobb mértékű az áruszállítás is, ami szintén sok energiát emészt fel. Az energiafelhasználás túlnyomó részét még ma is a fosszilis energiahordozók, azaz a kőolaj, a földgáz és a szén adják. Különösen nagy a földgáz és a kőolaj gazdasági és politikai szerepe.
A világ legjelentősebb lelőhelyei
A szénhidrogének felhasználási és lelőhelye jelentősen eltér egymástól, így a globális kereskedelem fontos elemét teszi ki az energiahordozók szállítása A kőolajkészletek legnagyobb része a Közel-Keleten (Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Irakban, Iránban stb.) található, de jelentős készletekkel rendelkezik Oroszország, Venezuela, Nigéria vagy Angola is. Az 1970-es évek árdrágulása gazdaságossá tette a tengeri selfeken lévő kőolaj kitermelését, ez jellemző például Norvégiára vagy Nagy-Britanniára, illetve a közelmúltban Brazília partjainál is jelentős tenger alatti készleteket fedeztek fel. A kőlajexportáló országok (OPEC) szervezete ellenőrzi a készletek mintegy ¾-ét.
A földgáztermelés eloszlása elég hasonló a kőolajtermeléséhez, de ebben a rangsorban Oroszország az első. Jelentősek Irán és Katar készletei is. Több helyen (pl. Afrikában) a kőolajbányászat melléktermékeként feltörő földgázt egyszerűen elégetik, vagy visszapréselik a tárolókőzetbe (Közel-Kelet). Az európai és észak-amerikai készletek hamarabb kimerülnek, mint a nagy exportőr országoké, ezért az import aránya nőni fog a közeljövőben.
A földgáz és a kőolaj jelentős szerepe
A világ energiatermelésének mintegy 35%-a származik a kőolajból, körülbelül 21%-a pedig a földgázból – az utóbbi részesedése folyamatosan nő. A szénhidrogéneknek kulcsszerepe van a fejlődésben és a kereskedelemben, és mivel a szállításhoz az üzemanyag is többnyire a szénhidrogénekből származik, ezért az árak változása a teljes gazdaságra, és szinte minden árucikkre kihat. Az olaj legnagyobb részét a közlekedés használja el. A földgáznak jelentős szerepe van Európában a fűtésben – az ellátást nagyrészt az Oroszországból származó importból elégítik ki, ami kiszolgáltatottá teszi ezeket az országokat.
A Föld legnagyobb megrendelői
Évtizedek óta a leginkább iparosodott észak-amerikai és európai országok, illetve Japán jelentik a kőolaj és földgáz fő piacát, azonban az elmúlt évtizedek fejlődése következtében Kína is egyre nagyobb olajimportőrré vált. Ez árfelhajtó hatással is volt mindkét nyersanyag piacán. Kiemelkedő az olajban gazdag közel-keleti államok fogyasztása is, amelyek a rendelkezésre álló energiahordozóra építették gazdaságukat, és nem egy esetben energiapazarló létesítményeket működtetnek (pl. nyári fedett sípálya Dubaiban, légkondicionált buszmegállók stb.) .
A kőolaj utáni korszak
Bár még ma is fedeznek fel új készleteket, biztosnak látszik, hogy néhány évtized múltán a készletek kimerülnek. Ezzel kapcsolatban több elképzelés is van. Egyesek szerint új energiahordozókat fedez fel és használ majd az emberiség, így nem lesz energiahiány. Mások szerint növekszik a felhasználás hatékonysága, így a készletek tovább lesznek elegendőek. De olyan feltételezések is vannak, miszerint javul a kitermelés hatékonysága, ezért a ma nem, vagy csak nehezen és drágán elérhető készletek is kiaknázhatóak lesznek. Amennyiben a szénhidrogének nem lesznek elérhetőek, vagy túl drágák lesznek, nagyobb szerep lesz az energiatakarékosságnak és az alternatív energiahordozóknak: a geotermikus energiának, a szél-, vízi- és napenergia hasznosításának, bioüzemanyagoknak, vagy az árapály-erőműveknek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
