A világ legnépesebb országa

Az USA népességszámláló hivatalának (U.S. Census Bureau) 2010. január 4-ei adata szerint a világ népessége 6 794 283 722 fő. S a becslések szerint 2050-re 9 milliárdra nőhet a Föld lakossága.
Kína 1,3 milliárd fős lakosságával jelenleg a világ legnépesebb országa, mely kínai szakértők szerint 2030-2035 körül fog tetőzni mintegy 1,45 milliárd fővel. A ritmus attól függ, hogy mikor fog Kína lemondani az egyke politikáról. A születések korlátozása már az egyetlen gyerekről szóló 1980-as törvény előtt megkezdődött. A kormány 1973-ban adta ki a „van, hszi, sao" jelzót: késői házasság, késleltetett szülés és a gyermekek számának korlátozása. Később a jelszó így alakult: „Két gyerek jó, három sok!" A termékenységi ráta már az egyke bevezetése előtt egy asszonyra számítva 5,7-ről 2,8-ra csökkent. A kínai demográfusok szerint ha semmi nem változik, századunk közepére Kína lakossága lesz a legöregebb a világon, öregebb a ma legöregebb lakosságú nyugati országénál is. Számításaik szerint a 65 évnél idősebbek száma 2008-ban 65 millió volt, vagyis a lakosság 8 százaléka, 2050-re viszont 340 millióan lesznek, azaz a lakosság 25 százalékát képezik majd. És ez a gyors átalakulás egy olyan, még fejlődőben lévő országban megy végbe, amelyben a nyugdíj- és a társadalombiztosítási rendszert még csak ezután fogják felépíteni.

A világ leggyorsabban növekedő gazdasága

1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkált az 1980-as évektől kezdve, mely napjainkig tart. 2008-tól Kína az USA és Japán után a világ harmadik legnagyobb gazdasága, 2010-től, a második. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot. Ezt az ütemet a kínai kormány is túlzottnak tartja, mert a túlfűtött növekedés súlyos egyensúlyi, környezeti és egyéb problémákat okoz. A kínai gazdasági vezetés ezért erőfeszítéseket tesz - egyelőre nem sok eredménnyel - a gazdasági fellendülés ütemének csillapítására. A GDP növekedése 2007-ben és 2008-ban is 11% volt.
A 2008-ban kibontakozó gazdasági válság kezelésére Peking még 2008 novemberében egy 586 milliárd dolláros segélycsomaggal élénkítette a gazdaságot. Világgazdasági tendenciákkal foglalkozó elemzők szerint gazdasági, politikai és intézményi szempontból is Kína a világgazdasági válság nyertese. A kínai fejlődési modell versenyképes lehet a kapitalista modellel szemben is, főleg a felzárkózó országok számára. Kína 2005 óta az EU legnagyobb szállítója, részesedése az EU importjából és exportjából is egyre nagyobb. Jelenleg az USA után az EU második legnagyobb piaca.

A világ legnagyobb valutatartalékával rendelkező országa

A gyors ütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően Kína külföldi valutatartaléka rohamosan növekedett az elmúlt években, 2006-ban megelőzve a nemzetközi listavezető Japánt.
Peking világgazdasági nyitása révén egyre sebezhetőbb: a világkereskedelmi kapcsolatok növelik a váratlan gazdasági sokkok Kínába való begyűrűzésének kockázatát. Emellett a kínai bankrendszer viszonylag fejletlen, nem tudja „feldolgozni” az egyre jelentősebb nagyságú külföldi tőkét. Ezért a kínai vezetés a tartalékok nagy részét biztonságos, ugyanakkor alacsony hozamot biztosító külföldi (főleg amerikai) állampapírokba fekteti.
A kínai központi bank 2010. év eleji jelentése szerint Kína valutatartaléka 2,399 ezer milliárd dollár volt.

A világ legnagyobb exportőre

Kína külkereskedelme fokozatosan bővül. A 2001-es WTO-hoz (Kereskedelmi Világszervezet) történt csatlakozása óta a külföldi termékek áramlása jóval szabadabb.
A Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom (2010 első félévében) 37 százalékot meghaladóan bővült az egy évvel korábbihoz képest, míg az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem több mint 30 százalékkal nőtt.
Gyorsan emelkedik a Kína és az immár harmadik legnagyobb partnere - Japán - közötti kereskedelem, de jelentős bővülést mutat az ASEAN-országokkal (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) és Brazíliával lebonyolított kereskedelem értéke is az első hat hónapban. Japán esetében 37, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országaival közel 55, míg Brazíliával több, mint 60 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelem.

A kínai működő-tőke kivitel

Működőtőke-befektetésnek (FDI - Foreign Direct Investment) nevezzük, amikor külföldi vállalat, szervezet vagy személy másik országban található produktív kapacitásba fektet be, például egy gyárat épít, vagy vásárol. A működőtőke befektetője tehát nemcsak a tőkéjét adja egy vállalkozáshoz, hanem a szakértelmét, a piacismeretét, a kapcsolatait stb. Az 1970-es évek óta az FDI a világgazdaság legmeghatározóbb hajtóereje.
A kínai gazdasági minisztérium közleménye szerint 2009 végéig 13000 kínai vállalat a világ 177 országában vagy régiójában fektetett be, a kínai tőke legnagyobb része az ázsiai-csendes-óceáni térségbe irányult. Európa és Afrika a második, illetve harmadik legnagyobb fogadója volt a kínai befektetéseknek.

2005 és 2010 között az egyes földrészeken, illetve régiókban eszközölt tranzakciók értéke a következőképpen alakul (forrás: Világgazdaság, 2010. szeptember):

A globális befektetések értéke öt év alatt meghaladja a 266 milliárd dollárt.