Tananyag választó:
A tercier szektor I. - infrastruktúra és szolgáltatás
Jegyzet szerkesztése:
Szolgáltatás
Eszköztár:

A szolgáltatás fogalma és jellemzői

A szolgáltatási szféra sokféle tevékenységet foglal magába. A szolgáltatások azok a tevékenységek, melyek nem anyagi javak termelésére irányulnak, ugyanakkor kielégítik a társadalom tagjainak szükségletét. Napjaink vezető ágazata:
a világ összes GDP-jének kb. 61%-át állítja elő
a foglalkoztatottak kb. 1/3-a ebben a szektorban dolgozik (a gazdaságilag fejlett országokban ez az arány eléri a 2/3-t)
A szolgáltató szektor az OECD országokban mind a foglalkoztatottak létszámát tekintve, mind a GDP alapján a nemzetgazdaságok legnagyobb szektorává vált. Mind a kelet-európai országokban, (pl. Bulgária), mind a gazdaságilag fejletlenebb országokban a szolgáltatások minősége és színvonala még fejleszthető. A szolgáltatási tevékenységek jellege, színvonala a gazdasági fejlettségtől nagymértékben függ.
A szolgáltatás erőforrásokat használ fel, de késztermék nem keletkezik. A szolgáltatásokat végző vállalatok és személyek ellenszolgáltatásként pénzt kapnak.

Bank bejárata

A szolgáltatás típusai, s példái

A szolgáltatási tevékenységeket több csoportra osztjuk. Az elsőbe a termelői szolgáltatások tartoznak, melyek a mezőgazdaságnak és az iparnak a működését segítik. A működési alapfeltételekhez tartozik az:
energiaszolgáltatás,
gázszolgáltatás
vízszolgáltatás
távközlés
kommunikáció
szállítás.
Ide tartoznak az üzleti szolgáltatások
könyvelés,
adótanácsadás,
banki ügyletek is.
Ezeket nevezzük alapszolgáltatásoknak.
A termelési szolgáltatások csoportján belül, új formák is megjelentek, pl. a pénzügyi szolgáltatások, melyek igen nagy jelenőségre tettek szert (pl. tőzsde).
Egyre nagyobb szerephez jutnak az értékesítést biztosító szolgáltatások is (kis- és nagykereskedelmi hálózatok).
A társadalmi szolgáltatások feladata az állampolgárok életmódjának biztosítása,
(az oktatás, a kultúra, az egészségügy) illetve annak megszervezése.
Továbbá az állami és önkormányzati irányítás megszervezése. Ide tartozik az
állami és önkormányzati adminisztráció, valamint a bíróság, a hadsereg, és a rendőrség megszervezése, irányítása.
A személyes szolgáltatások közé a háztartások tevékenységéhez kapcsolódó ágazatokat soroljuk pl. fodrász, optikus, wellness

Oktatás
Színház

A foglalkozási átrétegződés

Az aktív keresők ágazatok közti mozgását foglalkozási átrétegződésnek nevezzük. A foglalkozási szerkezet azt jelenti, hogy az aktív keresők milyen arányban dolgoznak az egyes szektorokban. Egy ország foglalkoztatási szerkezetéből általában következtetni lehet a gazdasági fejlettségére. A gazdasági szerkezet átalakulásával a foglalkozási szerkezet is átalakul. A gazdaságilag fejletlen országokban, napjainkban, a mezőgazdaságban és a kitermelő iparban dolgoznak a legtöbben. A fejlődés előrehaladtával, mindkettő részaránya csökken, s nő a feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya. Az ipari foglalkoztatottak többsége a szolgáltatások fejlődésével átlépnek a tercier szektorba.
A világgazdaság vezető ágazata napjainkra a szolgáltatás lett (az USA-ban az 1990-es években ez az arány megközelítette a (80%-ot). A tercier szektor bővülésének egyik oka, hogy megváltoztak a fogyasztási szokások, szükségletek. A gyártók igyekeznek a fogyasztókat intenzívebb fogyasztásra bírni, (pl. jó minőségű, de rövid élettartalmú cikkek- mobiltelefonok, audio lejátszók, stb.)
Másik ok, hogy sok munkaerőt igényel nem gépesíthető (pl. fodrász, fogorvos, kozmetikus). Azonban a foglalkoztatási átrétegződés során a szolgáltatásokba történő átmenet nem tudja biztosítani hosszú távon a magas szintű foglalkoztatást. A szolgáltató szektor gépesítése is állásvesztést eredményez, (elektronikus információs rendszerek, elektronikus jegypénztárak, bankautomaták). A tercier szektor részesedése a gazdasági teljesítményből az ország gazdasági fejlettségének egyik mutatója.