A fiskális politika

A modern gazdaságban az állam feladatainak ellátása érdekében alkalmazza a költségvetési politika eszközét. Az állam költségvetése a várható bevételeinek és kiadásainak számszerű szembeállítása egy adott időszakra, általában egy évre vonatkozóan.
Az állam bevételeinek és kiadásainak alakításával, illetve ezek együttes szabályozásával hatást gyakorol a gazdaság működésére.
Az állam bevételei az adókból származnak, amikor is jövedelmet von el a gazdaság szereplőitől. A bevételek szabályozása tehát, elsődlegesen az adórendszeren keresztül történik meg.
Az állam kiadásai az állam által fenntartott, támogatott szférák (oktatás, egészségügy, közigazgatás, kultúra, művelődés, infrastruktúra stb.) működtetéséhez szükséges vásárlások, de idetartoznak a támogatások, juttatások, amelyeket a családok, háztartások, elmaradott térségek kapnak.

A monetáris politika

A monetáris politika a fiskális politika mellett a legjelentősebb gazdaságpolitikai eszköz a gazdaság szabályozására.
A monetáris politika a pénzmennyiség szabályozását állítja az állam gazdaságpolitikai céljai megvalósításának szolgálatába. A pénzmennyiség szabályozását a jegybank segítségével valósítja meg, hiszen a pénz kínálatára, a kamatra a jegybanki szabályozás képes tudatosan hatással lenni.
Felfogásuk szerint a gazdasági szereplők költekezését, keresletét a pénzhez jutás feltételei határozzák meg.
A pénzkínálat, a kamatláb szabályozásával hatás gyakorolható a keresletre, ami pedig a kibocsátásra lesz hatással. A monetáris politika legfőbb letéteményese a jegybank, hiszen a jegybanki szabályozás az, aminek következtében alakítható a forgalomban lévő pénzmennyiség, és a kamatlábak.

A nemzeti bankok szerepe

A bankrendszer csúcsán álló jegybank a pénzügyi intézményrendszerben különlegesen fontos szerepet tölt be, működésével hívatott biztosítani az állam gazdaságpolitikájának megvalósítását, illetve a pénzügyi intézményi rendszer iránti bizalom megteremtését, fenntartását, amit a jogszabályok betartatásával a gazdasági szereplők védelme érdekében tesz.
A jegybank feladata:
• A monetáris politika irányítása, megvalósítása.
• A zavartalan pénzforgalom biztosítása, aminek érdekében a jegybank rendelkezik a bankjegy kibocsátás monopóliumával, aminek keretében biztosítja a megfelelő mennyiségű és címletű bankjegyeket és érméket. A pénzfogalom jelentős része azonban számlapénz formájában bonyolódik, ami azt igényli, hogy legyen egy jól működő fizetési és elszámolási rendszer. Az elszámolás egy adott bankon belül zajlik, amennyiben az érintettek számlavezető bankja ugyanaz, akkor viszont, ha ez különbözik, szükség van a bankközi elszámolásra, ami a kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláján keresztül történik. A fizetési és elszámolási rendszer folyamatos felügyeletét is a jegybank látja el.
• A jegybank kezeli az ország deviza-, és aranytartalékait is, és indokolt esetben adás-vételi tranzakciókat bonyolít le.
• A gazdaságpolitika alapját képező makrogazdasági elemzésekhez adatokat gyűjt, és információkat biztosít a helyes gazdaságpolitika kialakítása érdekében.
• Őrködik a pénzügyi rendszer stabilitása felett, megfigyeli, elemzi a kockázati tényezőket, és kialakítja a veszélyek elhárítását szolgáló stratégiát.

A Magyar Nemzeti Bank

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer meghatározó tagja. Az intézmény működésének célja a nemzetközi együttműködés elősegítése, az árfolyamstabilitás biztosítása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a magas szintű foglalkoztatás biztosítása. Az IMF nyújt támogatást a fizetési mérleg problémákkal küzdő országoknak is. A segítség hitel formájában érkezik, a hitel célja egyrészt az átmeneti likviditási problémák orvoslása, másrészt a gazdasági problémák megoldását szolgáló gazdaságpolitikai intézkedések finanszírozása. A hitel feltételeit egy közös megállapodás jegyében alakítják ki. A szervezet 1945 – ben az ENSZ égisze alatt jött létre, 2010-ben 187 tagja volt.
A Világbank elnevezés egy nemzetközi bankcsoportra használjuk, amelynek két legjelentősebb tagja Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Developement - IBRD), illetve Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA).
A Valutaalappal szemben a Világbank konkrét programokat finanszíroz, amelyek célja a hitelezés, tőkeáramlás elősegítése a modernizációs gondokkal küszködő országokba.

E két szervezet ellen gyakran fellépnek antiglobalizációs mozgalmak, mert véleményük szerint a fejlődésben elmaradó országokra rákényszerítenek olyan gazdaságfejlesztési utat, ami számukra nem kedvező, mint exportvezérelt növekedés, privatizáció, fiskális fegyelem).

Pénzügyminisztérium