A pénzforgalom különböző formái

A bankjegyeknél és pénzérméknél sokkal jelentősebb része a pénzkínálatnak a banki folyószámlákon elhelyezett pénz.
A folyószámla olyan eszköz, amelyen az ügyfél, korlátozás nélkül elhelyezhet vagy kivehet pénzt, vagy átutalási megbízást adhat a különféle fizetések (pld. gáz- vagy villanyszámla) teljesítésére. Ha az ügyfélnek kétmillió forintja van folyószámlán, és az egészet ki akarja venni készpénzben, a bank köteles azonnal kiadni. A folyószámla tulajdonosok csekkfüzetet vagy kártyát kapnak, és ezeket használhatják a folyószámlájukról való pénzfelvételhez.
A megtakarított és bankbetétben elhelyezett pénz is pénznek számít. A betétszámlán lévő pénz után kamatot fizetnek, de ha a betétes nem akarja elveszíteni a kamatot, előzetes értesítést kell adnia, ha pénzt akar kivenni a betétjéből. A betétben lévő pénz nem olyan közvetlen csereeszköz, mint a folyószámlán lévő pénz, mert nincs csekkfizetési szolgáltatás, de a pénz könnyen hozzáférhető, és átváltható akár készpénzre, akár folyószámlára - természetesen ekkor a kamatot, vagy annak jó részét elveszítjük.

Az értékpapírok

Értékpapír, nem más, mint egy jövőre vonatkozó fizetési ígéret, amely esetén az értékpapír kibocsátója kötelezettséget vállal azért cserébe, hogy használja az értékpapír megvásárlójának tőkéjét. Az értékpapír megvásárlója így jogot szerez, amely különbözik a különböző értékpapírok esetében.
Az értékpapírok egyik típusa, amikor is pénzkölcsönzés történik, ilyenkor az értékpapír megvásárlója hitelt ad az értékpapír kibocsátójának, az értékpapíroknak ezt a formáját nevezik kötvénynek. A kölcsönnek természetesen ára van, ami nem más, mint a kamat, a pénz használatának díja.
Az értékpapírok másik típusa, a részvény, tulajdonosi jogokat testesít meg, ami az osztalékjogban (a vállalati eredményből való részesedés), szavazati jogban (döntéshozatalban való részvétel), vagyonhányadhoz való jogban (végelszámolás esetén vagyonhányadra való jog).
A kötvény és a részvény esetén is általában a befektetők szándéka a jövedelemszerzés, ami kötvény esetén a kamat formájában jelenik meg, míg részvény esetén osztalék, vagy árfolyamnyereség formáját öltheti.

A bankok

A bankok, mint a pénzügyi rendszer legkorábban kialakuló tagjai, a mai pénzügyi rendszerben is meghatározó szerepet töltenek be. A modern bankrendszer kétszintű.
A bankrendszer csúcsán a központi bank, más néven a jegybank áll, ami közvetlen kapcsolatban áll a kereskedelmi bankokkal, viszont nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdasági élet egyéb szereplőivel, tehát a háztartásokkal, vállalatokkal, önkormányzatokkal, ezek a gazdasági szereplők közvetlenül csak a kereskedelmi bankokkal tartják a kapcsolatot.
A kereskedelmi bankok különböző szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak, a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, amelyekkel a forrásközvetítés meghatározó tagjaivá válnak.
A kereskedelmi bankok különböző szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak, a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, amelyekkel a forrásközvetítés meghatározó tagjaivá válnak.
A kereskedelmi bankok összegyűjtik ügyfeleik megtakarításait, ezeket nevezzük betéti ügyleteknek. Ezek a megtakarítások válnak a hitelügyletek forrásaivá, amelyek keretében a bankok hitelt folyósítanak a forrást igénylő ügyfeleiknek. A megnevezett betéti és hitelügyleteken kívül a fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújtanak, vezetik ügyfeleik számláját, lebonyolítják a készpénz és számlapénz forgalmukat, teljesítik az átutalási és beszedési megbízásaikat, valamint bankkártya-szolgáltatásokat is nyújtanak.

A tőzsde

A világ tőzsdéi fontos szerepet töltenek be az értékpapírokkal való kereskedésben.
A tőzsde egy központosított piac, ami a koncentrált kereslet és a koncentrált kínálat találkozásának ad színteret. A tőzsde az egyetlen piaci színtér, ahol tisztán a kereslet és a kínálat szabályozza az árakat, ezért is szokás a „piacok piaca” elnevezéssel illetni. Gyorsan és hatékonyan képes nagy forgalmat lebonyolítani, ehhez azonban a „közönséges” piactól eltérő feltételeknek kell megfelelnie.
A tőzsdei kereskedés legfontosabb jellemzői:
• koncentrált kereslet találkozik a koncentrált kínálattal, értékpapírpiacok esetén a befektetési szándékok és befektetési ajánlatok egymásra találásáról van szó.
• a nyilvánosság fontos eleme a tőzsdei kereskedésnek, hiszen az információkhoz való hozzájutás kulcskérdés a befektetési döntések meghozatala szempontjából, és a nyilvánosság átláthatóvá, követhetővé teszi a folyamatokat.
• a kereskedés meghatározott szabályok alapján történik. A szabályok természetesen kötelezőek a kereskedésben résztvevő tőzsdetagok számára.

A piacgazdaság

Napjaink meghatározó gazdasági rendszere a piacgazdaság, amelyben a gazdaság legfőbb szervezőereje a piac. A gazdaság szereplői a piac közvetítésével hoznak döntéseket, amelyek során elosztásra kerülnek az erőforrások és a jövedelmek. A jövedelmek elosztásának legfőbb szempontja ilyenkor a jövedelmezőség. A piac működését korlátozhatja és korlátozza is az állam, amikor is beavatkozik a gazdaság működésébe, az elosztásba. A jövedelmek újraosztásában a hatékonysági kritériumok mellett megjelennek a méltányosság, rászorultság szempontjai is.

A piacgazdasági rendszer alappillérei
• a magántulajdon léte és biztonsága a feltétele a piacgazdaság működésének, mert a gazdasági döntések mozgatórugója a tulajdonhoz kötődő érdek.
• a piac a gazdasági élet legfőbb színtere, ahol a gazdasági szereplők lebonyolítják a cserét. A piac jelzései biztosítják a gazdasági döntések alapját biztosító információkat is.
• a verseny, ami megjelenik a piacon, és ami a piaci szereplőket állandó megújulásra, több és jobb teljesítményre sarkallja, és ami a fejlődés, növekedés motorja lehet.