Tananyag választó:
A negyedik szektor - információs társadalom és gazdaság
Jegyzet szerkesztése:
Információs társadalom és gazdaság
Eszköztár:

Az információs gazdaság jellemzői

Az információs gazdaság a posztindusztriális társadalommal, az információs társadalommal együtt alakult ki. Az információs társadalom kifejezés azt takarja, hogy a társadalomban az információ birtoklása, terjesztése, kutatása, illetve általában a használata felértékelődik, sőt a kultúra és a gazdaság részévé válik.
Fontos jellemzője, hogy az információ különleges értékké válik, ezért annak birtoklása gazdasági vagy politikai hatalommal jár együtt. Ebből következően az információ elosztása hatalmi tényezővé válik. Az információs társadalomban a megszerzett hasznos tudás hamar elavulhat, azért az állandó megújulásra való képesség, a flexibilitás előnyt jelent.
Az információs társadalomban jellemző az információt hordozó eszközök és szolgáltatások széleskörű elterjedése és használata. Ezek közé tartoznak a szórakoztató elektronikai termékek, a számítógép, az internet, stb. Megfigyelhető, hogy a hagyományos eszközök is részeivé válnak az információs társadalomnak, mint pl. a digitális kijelzővel ellátott, sokféle választási lehetőséget felkínáló mosógépek, porszívók sütők a könyv- és újságolvasást helyettesítő eszközök, a hagyományos tájékozódást (iránytű) felváltó globális helymeghatározó rendszerek, stb.
Az információs gazdaság fontosabb ágazatai: a tömegkommunikáció, a távközlés, a komputeriparágak, a háztartási elektronika és általában az elektronikával, elektrotechnikával kapcsolatos iparágak.

Médiabirodalmak

A kommunikáció tömeges méretű fogyasztása (tömegkommunikáció) a médiabirodalmak megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A médiabirodalmak tökéletes kiszolgálói ennek a fogyasztói igénynek, (amit persze maga a média is generál).
A hagyományos értelemben vett médiabirodalmak a nagy televíziós társaságok és újságkiadók. A modern értelemben vett médiabirodalmak közé már nem csak a lapkiadók vagy tévétársaságok tartoznak, hanem az internetes felületeken megjelenő cégóriások is. Ezt figyelembe véve a világ leghatalmasabb médiabirodalmai közé tartozik a Google, a Microsoft és az Apple. A hagyományosabb médiabirodalmak közé tartozik a News Corporation. Leányvállalatai, világszerte ismertek: a Fox News, a 20th Century Fox, és a SKY Network, de ez társaság birtokolja MySpace internetes szolgáltatást is.
A Viacom cégóriáshoz tartozik a CBS, az MTV, és a Paramount Pictures.
Világviszonylatban is jelentős vállalkozás a Time Warner (Warner Bros., HBO, TBS, stb.), a Disney, az AT&T, a General Electric és a Sony.
Látható, hogy a leghatalmasabb médiabirodalmak az USA-hoz kötődnek leginkább, de a nagyobb „északi” államok többségének szintén vannak jelentősebb médiavállalkozásai.
A diktatúrákban vagy a nem elég fejlett demokráciákban a médiát ellenőrzését a politikai hatalom részben vagy teljesen a markában tartja. A fejlett demokráciákban is gyakori, hogy a politikusok nyomást gyakorolnak a média vállalatokra, de a teljes befolyásolás nem elképzelhető.

Az információs gazdaság térbeli szerveződése

Az információs gazdaság jellegénél fogva bárhol megszerveződhet a világon, de az infrastrukturális háttér elengedhetetlen. Az információs gazdaság központjai - a szolgáltatások jellegénél fogva - leginkább a nagyvárosokhoz kötődnek, mert azok dolgozzák fel, továbbítják vagy fejlesztik, illetve alakítják az információt.

Különbségek a világban

Mivel az információs társadalom szerveződéséhez elengedhetetlen az infrastruktúra és az információkat feldolgozni képes fogyasztói réteg, ezért leginkább a gazdaságilag fejlett országokban elterjedt, és ezekben az országokban jött létre az információs gazdaság is. A világ szegényebbik – azaz nagyobbik – fele ebből kimarad.
Fejlett információs gazdaságról éppen ezért Észak-Amerika (Kanada, USA), Nyugat-Európa és az EU, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Ausztrália és Új-Zéland esetében beszélhetünk.