Bevezető
A jólét méréséhez nem elegendő pusztán az anyagi javak felhalmozását vizsgálni. Több olyan objektíven is mérhető tényezőt ismerünk, ami befolyásolja, vagy legalábbis befolyásolhatja az emberek jólétét.
Születéskor várható élettartam
A születéskor várható átlagos élettartam olyan adat, ami azt mutatja, hogy abban az évben, amikor az adott országban egy gyermek megszületik, átlagosan mennyit fog élni. Ezt a számot az adott évben elhalálozottak életkorának átlaga adja. Ez az adat akkor lenne helyes, ha a halálozást befolyásoló viszonyok nem változnának a megszülető gyermek élete alatt. Ez természetesen az esetek többségében nincs így.
Ennek ellenére megmutatja, hogy egy adott évben abban az országban az emberek milyen idős korukban haltak meg átlagosan. Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban, ahol általános a jólét, tovább élnek az emberek. Ha összehasonlítjuk a világ országait, akkor a vezető helyeket a fejlett nyugat-európai országok és Japán foglalják el, míg a sor végén az éhező afrikai országok kullognak. Azokban az országokban, ahol a napi betevő megszerzése is gondot jelent, ahol fejletlen az egészségügyi rendszer, alacsony a születéskor várható élettartam. Az átlagos élettartamnak ugyanakkor kulturális és környezeti okai is vannak. (A magas hegységekben élő, vagy az algát, halat, tenger gyümölcseit előnyben részesítő társadalmi csoportok általában tovább élnek.)
Érdekes adat még az is, hogy a nők szinte kivétel nélkül minden országban tovább élnek, mint a férfiak.
Csecsemőhalandóság
A csecsemőhalandóság az egy év alatti csecsemők halálozásáról szóló adat. 1000 élveszületéshez képest szokták vizsgálni egy adott évben. Könnyen belátható, hogy a csecsemőhalandóság alacsony volta hozzájárul a jóléthez, hiszen sokat elárul az egészségügy helyzetéről és a csecsemőgondozásról. Ezen kívül létezik egyfajta pszichológiai hatása is, hiszen egy elvesztett csecsemő szomorú következményei nehéz helyzetek elé állíthatják az anyukát, a családot. Ha ez nagyon gyakori egy országban semmiképp sincs jó hatással a jólétre.
Ha összehasonlítjuk a világ országait, azt tapasztaljuk, hogy a legalacsonyabb halálozás a gazdaságilag fejlett ázsiai és európai országokban tapasztalható. Ha ezer élveszületésből átlagosan „csupán” 1,8-5 csecsemő hal meg (2010-ben ilyen a helyzet pl.: Szingapúrban, Japánban, Franciaországban, Finnországban) az nagyon jónak számít, míg az összehasonlítási rangsor végén azok az országok állnak, ahol ezer élveszületésből 100-170 csecsemő hal meg egy éves koráig. (2010-ben ilyen a helyzet Angolában, Afganisztánban, Nigerben, Csádban, a Közép-afrikai Köztársaságban).
Nehéz ezeket a tényeket csupán adatokként kezelni, hiszen szomorú tragédiák húzódhatnak minden egyes kisbaba elvesztése mögött, ezek a számok mindemellett jól használhatók akkor, ha egy ország jólétéről beszélünk.
Lakáskörülmények
A lakáskörülmények az emberek lakáshoz, lakhatáshoz való viszonyát mutatják meg egy-egy országban. Természetesen nem mindegy, hogy mekkora alapterületen és milyen komfortfokozattal rendelkező lakásokban élnek az emberek. Nem mindegy az sem, hogy a település mely területén található a házak, lakások több vagy nagy része. (Pl.: az ipari területek közelében lévő lakások nem növelik a jólét érzését.)
Bár lakásnak nehezen nevezhető, a világ kevésbé szerencsés felében az emberek tömegei élnek a nyomornegyedek összeeszkábált kunyhóiban, állandó áram-, víz- és csatornaszolgáltatás nélkül.
A lakáskörülmények szintén befolyásolják egy ország általános jólétét.
Tiszta ivóvízhez jutás
A világ nagyobbik felén nem egyértelmű, hogy tiszta, ivóvíz-minőségű víz folyik a csapból. A tiszta ivóvízellátás és a csatornázottság megléte jelentősen növeli az emberek komfort érzetét.
Az alultápláltság és éhezés talán a legsúlyosabb problémák közé tartozik, és igen jelentősen befolyásolja a társadalmi jólét alakulását. Az alultápláltságot a testtömegindex segítségével szokták kifejezni, és egy bizonyos érték alatt nevezik alultápláltnak az adott személyt. Vannak olyan országok, ahol az alultápláltság elterjedtsége nagyon magas a népesség körében.
Ennél még rosszabb, ha az emberek állandóan éheznek. Az éhezés átalakítja az emberek életmódját, gondolkodását, negatívan befolyásolja pszichét. A világ sok országában éhezik a lakosság egy jelentős része, a legjellemzőbb azonban Afrika több országában, de Ázsia és Közép-Amerika egyes szegény országaiban sem számít ritka jelenségnek.
Az egészségügyi helyzet sokat ronthat, illetve javíthat az emberek közérzetén. A fejlett egészségüggyel rendelkező országok polgárai összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak, mint az elavult, rosszul működő egészségügyi ellátással rendelkező országok.
Oktatás, írni-olvasni tudás
Az analfabetizmus elterjedtsége ma már egyre kisebb a Földön, de még ma is vannak olyan országok, ahol ennek mértéke egyáltalán nem elhanyagolható. Azok az emberek, akik nem tudnak írni-olvasni, óriási hátrányban vannak azokkal a polgártársaikkal szemben, akik rendelkeznek ezzel a jártassággal. Ugyanakkor a hagyományos, természethez közeli életmód nem feltétlenül kívánja meg a betűk használatát, és nem feltétlenül jelenti a jólét növekedését (pl.: törzsi közösségek Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában). Nem szabad elfelejteni, hogy a természethez közeli életmód is lehet értékes, pl.: a sivatagban a városi civilizációhoz szokott emberek nem találják fel magukat, nem ismerik eléggé a környezet jeleit, nem tudnak olvasni a természet jeleiből. Az őslakos „abok” a legjobb nyomozók, illetve nyomkeresők Ausztráliában. Az egyre inkább terjedő modern életmódhoz azonban elengedhetetlenül hozzá tartozik az írni-olvasni tudás, mint ahogyan az oktatás elterjedtsége és fejlettsége is.
Szabadságfok és demokrácia
A társadalmi jóléthez elengedhetetlen a szabadságjogok érvényesítésének általános lehetősége, illetve a demokratikus berendezkedés. Legalábbis az európai, észak-amerikai felfogás szerint. Vannak azonban olyan országok is, ahol az egyéni szabadságjogok nem annyira lényegesek, mint Európában, és ha az embereket arról kérdezik, hogy mi az, ami fontos nekik, akkor a szabadságjogok megléte nem tartozik a legfontosabbak közé.
Könnyen belátható azonban, hogy ahol egy-egy diktátor határozza meg az emberek életét, ahol az emberek nem fejezhetik ki szabadon gondolataikat és gondjaikat, ahol a demokratikus értékrend egyáltalán nincs jelen, ott mindez visszahat a társadalmi jólétre. Ha valakit olyan cselekedetért csuknak börtönbe, amivel senkinek sem ártott, nem szegte meg a törvényt, csupán nem illeszkedett az éppen aktuális, hivatalos felfogáshoz, az a bőrén érzi, hogy a jólét igen csak korlátozott számára.
Azokban az országokban, ahol diktatúra van vagy háborús, kaotikus viszonyok uralkodnak, a társadalmi jólét csak egyes kiváltságos csoportok számára adatik meg, más számára nem.
A természeti környezet és a jólét viszonya
A természeti környezet leromlottsága, a környezetvédelmi szabályok megléte, illetve azok betartása és betartatása jelentősen befolyásolhatja a társadalmi jólét mértékét. Azokon a helyeken, ahol a környezetszennyezés egészségkárosító hatású, nem beszélhetünk a társadalmi jólét magas minőségéről.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
