A globális világgazdaság létrejötte

A globális világgazdaság kialakulásához vezető út egyik első állomása a nagy földrajzi felfedezéseket követő gyarmatosítás időszaka volt. Ekkor még az árukereskedelmet és a munkaerő utánpótlást erőszakkal alakították ki, hozták létre, később azonban megjelent a működőtőke-befektetések által generált gazdasági érdek is. Mikor létrejöttek az első nagy ipari monopóliumok a piacokért folytatott versengés egyre inkább kiélezett lett. Az I. világháború többek között a világ újrafelosztásáért vívott harc volt, aminek hátterében az új piacok, nyersanyaglelőhelyek és az olcsó munkaerő megszerzésének vágya is ott volt.

A gazdasági kapcsolatok egyre szorosabbá váltak a gyarmatok és a gyarmattartók között, ami miatt egy nem egyenrangú kölcsönös függés alakult a ki e területek között. Kialakulóban volt a világgazdaság hierarchikus rendszere, ahol a fejlett centrum országok és a tőlük függő perifériák egymástól elválaszthatatlan gazdasági rendszereket alkottak.
A gyarmati rendszer vége a II. világháború után következett be, de ez nem jelentette azt, hogy a korábbi gyarmattartók és gyarmataik között megszakadtak volna a gazdasági kapcsolatok. A második világháború után létrejöttek olyan nemzetközi intézmények is, melyek a gazdasági kapcsolatok fejlesztését és világméretű szabályozását próbálták megvalósítani (pl. IMF, Világbank). A világméretű gazdasági kapcsolatok természetesen nem csak a volt gyarmattartók és gyarmataik között léteztek, hanem más országok között is, a világgazdaság fokozatosan a kölcsönös függések rendszerévé alakult.

A 20. század második felétől megindult a nagyvállalatok nemzetek felettivé válása, ami a monopóliumok nemzetközi összefonódása, összeolvadása vagy más országokban való terjeszkedése révén valósult meg. Létrejöttek olyan hatalmas vállalatbirodalmak, melyek már nem egyetlen országhoz kötődtek csupán (transznacionális vállalatok), hanem leányvállalataik, részegységeik révén behálózták, illetve behálózzák az egész világot. Mindez végül azt eredményezte, hogy ma már a világgazdaságot nem csak a nemzetgazdaságok összessége, illetve azok kapcsolatai határozzák meg, hanem a transznacionális vállalatok is. A transznacionális társaságok a gazdaság önálló szereplőivé nőtték ki magukat, sokszor hatalmasabb vagyonnal rendelkeznek, mint egy-egy kisebb vagy közepes ország egy éves GDP-je. A transznacionális monopolkapitalizmus korszakát lehet a gazdasági globalizáció kifejezéssel is illetni, amikor a világgazdasági folyamatok valóban szerves egységbe szerveződnek. A gazdasági globalizáció az 1990-es években teljesedett ki és a folyamat mind a mai napig tart.

Lokális tevékenységek, lokális gazdaság

A helyi gazdaságok, helyi termelők, helyi vállalatok helyi értékesítésén alapulnak. Az emberi kisközösségek leggyakrabban helyben termeltek, és a helyi termékeket vásárolták a történelem folyamán, ez csak a gyarmatosítások nyomán megindult világméretű árucserével kezdett megváltozni.
Látható, hogy a helyi piac védelme a globalizáció korában egyáltalán nem mellékes, hiszen a lokális gazdaságok megtartják és foglalkoztatják a helyi munkaerőt és működtetik a helyi gazdaságot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mai modern társadalom kisközösségei képesek lennének az önellátásra, de azt igen, hogy függésüket csökkentsék a monopolkapitalista vállaltok egy részétől, illetve a globalizáció negatív hatásait részben kiküszöböljék. Ideális esetben a lokális és globális gazdasági szereplők tevékenységei kiegészítik egymást és nem minden szempontból egymás versenytársai.

Regionális tevékenységek, regionális gazdaság

A lokális gazdaságok rendszere egységet alkothat egy-egy természeti, társadalmi vagy gazdasági szempontok alapján körülhatárolt régióban. A regionális gazdaság egy-egy ország részterületén, vagy az országhatárokon átívelő régiókban működik, összefonódva más régiók gazdasági tevékenységével. A régiók mérete nagyon különbözhet, ugyanis jelenthet egy-egy megyényi területet, vagy akár az egész Európai Uniót, sőt egy-egy kontinenst is tekinthetünk régiónak.

Globális tevékenységek, globális gazdaság

A regionális gazdaság felett a globális gazdaság áll. A globális gazdaság azonban nem a régiók összessége, hanem a legkülönfélébb gazdasági szereplők bonyolult hálózata. A hálózat elemei között ott találjuk a nemzetgazdaságokat, a transznacionális vállalatokat, a global cityket, a gazdasági integrációkat, nemzetközi szervezeteket.