Tananyag választó:
A gazdasági fejlődés különbségei
Jegyzet szerkesztése:
"Globális Észak" és "Globális Dél"
Eszköztár:

Az "északi" országok jellemzői

A globális kérdésekkel foglalkozó konferenciákon egyre inkább megfogalmazódnak az "északi" és a "déli" országok közti különbségek, problémák. Az új fogalmakat a gazdaságilag fejlettebb és kevésbé fejlett országokra alkalmazzák, angolszász megfelelői a "Global South" ("Globális Dél") illetve a "Global North" ("Globális Észak"). Az idézőjel használata azért nem mellékes, mert kizárólag az égtáj alapján történő azonosítás félrevezető lehet.
Nagyon leegyszerűsítve a "déli" államok közé a gazdaságilag fejletlen, szegény országok, míg az "északiak" közé a világ szerencsésebb része, a gazdaságilag fejlett államok tartoznak. Való igaz, hogy a szegény országok többsége a gazdagoktól délre fekszik, ráadásul jó részük a déli féltekén, de vannak kirívó kivételek is: Ausztrália és Új-Zéland, ebben az értelemben "északi" országoknak számítanak.

Az „északi” és "déli" országok jellemzői

Nem egyszerű az egyes országok besorolása. Mi alapján minősítünk egy országot szegénynek vagy gazdagnak? A GDP alapján történő besorolás túlzott leegyszerűsítéshez vezetne, ezért figyelembe kell venni az oktatás és az egészségügy helyzetét és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását is.
Ezek alapján az "északi" országok közé azok tartoznak, amelyek a magas GDP mellett fejlett egészségüggyel és oktatással rendelkeznek, illetve az emberi szabadságjogokat sem korlátozzák jelentős mértékben. Az "északi" országokban politikai stabilitás uralkodik és demokratikus berendezkedésűek. Ha ezek közül a mutatók közül néhány vagy mind hiányzik, illetve szerény mértékű, akkor az ország a "déli" államok közé tartozik.
Nem kérdéses például a gazdag olajmonarchiák helye. Igaz ugyan, hogy magas az egy főre jutó GDP, de az emberi szabadságjogokat jelentősen korlátozzák, nem demokratikus berendezkedésűek és a lakosság jelentős részét kitevő vendégmunkások helyzete összehasonlíthatatlanul rosszabb a helyi lakosokénál.
Természetesen az Európai Unió, de az egész európai kontinens összes országa az „északi” országok közé tartozik, mint ahogyan az USA, Kanada és, Oroszország is.

Kivételek "északon"

Néhány "északinak" tekintett ország helye kérdéses. Az alacsony egy főre eső GDP-vel rendelkező Albániában, Moldáviában és Fehéroroszországban jelentős mértékű a korrupció, a demokratikus intézményrendszer nem szilárd és a hosszabb távú politikai stabilitás is megkérdőjelezhető.

Kivételek "délen"

Az újonnan iparosodott ázsiai országok közül Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr a közelmúltban került az "északi" államok "klubjába", de a többi feltörekvő országnak is jó esélye van erre a közeljövőben (pl. Thaiföld, Malajzia, Törökország, Mexikó, Dél-Afrika).
(Érdekesség, hogy a két Korea ebben az értelmezésben "helyet cserél": Dél-Korea "északi", míg Észak-Korea "déli" országnak számít!)
Chile és Argentína is azok közé a „déli” országok közé tartoznak, amelyek besorolása nem egyértelmű és a közeljövőben könnyen lehet, hogy az „északi” országok közé fognak tartozni.

A BRIC országok

A BRIC országok egy olyan különleges csoport, amelyek sok szempontból különböznek ugyan egymástól, mégis több hasonlóságot is fel lehet fedezni közöttük. Többségük „déli” ország, de bizonyos szempontból mégis elütnek „déli” társaiktól.
Az országcsoportot négy ország, Brazília, Oroszország, India és Kína alkotja. Angol nevük (Brazil, Russia, India, China) kezdőbetűiből alkották a BRIC mozaikszót.
Az országok közötti hasonlóság a hatalmas területből, a magas népességből, az óriási belső piacból, a világviszonylatban is jelentős nyersanyagkészletekből és az egyre jelentősebb ütemben fejlődő, a világgazdaságra is hatást gyakorló gazdaságukból adódik.
Feltehetően a BRIC országok jelentősége és szerepe növekedni fog a közeljövőben és a globális világgazdaság fontos szereplőivé válnak az elkövetkező néhány évtized során.