Társadalomföldrajz | Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

A HIV terjedése és földrajzi eloszlása

Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású (halálozási arány) tünet együttes amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. A vírus az immunrendszer sejtjeit pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti a fertőzések és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. A vírus átadható direkt nyálkahártya kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, előváladék és anyatej. A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.
Az AIDS-et 1981. december 1-jétől jegyzik, mint különálló betegség. A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. Ma már pandémiás (a világ nagy részére kiterjedő) jellegű. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek. A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él, közel 6 millió a kelet-ázsiai megbetegedések száma.
A 21. században már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható. Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását. A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető krónikus fertőzés.
Feltérképezték kutatók az AIDS vírusának mozgását Európában, és úgy találták, hogy a HIV terjedésért főleg a turisták és a migránsok tehetők felelőssé. A kutatók nemzetközi csoportja 17 európai országban gyűjtött mintákat. Az elkészült térkép azt mutatja, hogy leginkább Szerbiából, Görögországból, Portugáliából és Spanyolországból terjed a vírus. A Retrovirology című szaklap írása szerint a kutatók úgy találták, hogy vannak országok, mint például Izrael, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc, Norvégia és Svédország, amelyek mind „exportőrök”, mind „importőrök”. Ausztria, Belgium, Dánia, Németország és Luxemburg esetében viszont leginkább befelé mozog a vírus, vagyis ezek az országok inkább elszenvedik, semmint terjesztik a vírust.
A WHO (Egészségügyi világszervezet) 2009. év végi jelentése szerint lelassult az AIDS terjedése a világban. A járvány csúcspontjához, az 1990-es évek közepéhez képest harmadával csökkent a megbetegedések száma, de még mindig 33 millió AIDS-es él a világon, akiknek több mint fele nem jut hozzá a korszerű gyógyszerekhez. 1996-ban, a járvány csúcspontján 3,5 millió új beteget regisztráltak, 2008-ban harmadával kevesebbet. Afrika Szaharától délre eső területein - a járvány által a leginkább sújtott területen - az 1995-ös csúcshoz képest, 2008-ban 25 százalékkal kevesebb új beteget regisztráltak, Ázsiában felével csökkent az új megbetegedések száma.

Az újabb típusú influenzás megbetegedések

Az influenza vírusnak igen sok változata ismert. Egyesek ezek közül nagyon veszélyesek is lehetnek. Az 1910-es években pusztító (1918-19-ben tetőző) „spanyol nátha” járvány vírusa is egy influenza vírus volt. Akkor a Föld lakosságának több, mint 20%-a megkapta a betegséget, és az áldozatok száma több volt, mint az akkor éppen befejeződő I. világháború áldozatainak száma összesen. Egyes influenza vírusok képesek állatról, pl. csirkéről, vagy sertésről emberre is átterjedni, illetve olyan variánsokat létrehozni, amely már az emberre is veszélyes.
A madárinfluenza olyan megbetegedés, amelyet valamely, a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 törzseket tartják. A madárinfluenzát először Olaszországban azonosították be a 20. század elején, a század végére a világ minden részén megtalálták már. Az 1997-ben azonosított H5N1 típust a WHO egy lehetséges pandémia (világjárvány) forrásának nevezte. A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni. Az influenzavírusok azonban változékonyak, így fenn áll a lehetősége, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat, amely képes lehet egy járvány kirobbantására.
Tünetek: láz, mely hirtelen emelkedik, fáradékonyság, rossz közérzet, étvágytalanság, torokfájás, izomfájdalom, végtag fájdalmak, mellkasi fájdalom köhögés során, fojtogató légszomj, nyugalomban jelentkező nehézlégzés. A vírus 2003 óta 489 esetben fertőzött embert, és összesen 289 halálos áldozatot szedett. Az eddigi legsúlyosabb válságot 2005 vége és 2006 közepe között váltotta ki, amikor Ázsiából a Közel-Keletre, Európába és Afrikába is átterjedt. Volt olyan időszak, amikor az Európai Unió 14 tagállamát is érintette.
A madárinfluenza a legtöbb halálos áldozatot Indonéziában és Vietnamban követelte.
Minden évben felüti fejét a szezonálisnak nevezett influenza, amely az emberi szervezetet támadja. Tünetei között szerepel a magas láz, köhögés, torokfájás, végtag fájdalmak. A megelőzésnek és a higiéniás körülmények biztosítására kell helyezni a hangsúlyt.
Ugyanakkor a gyógyszeripar számára egy-egy járvány óriási üzlet is. 2010. elején újabb influenza járvány lepte meg a világot, melynek kiinduló típusa sertésekben fertőz, de variánsai emberekre is veszélyesek. A H1N1 típusú vírusfertőzés Mexikóból indult és gyorsan szétterjedt a világban. Az elején úgy tűnt, hogy komoly a baj és egy agresszív vírustörzzsel lehet dolga az emberiségnek, később kiderült, hogy a baj nem volt olyan nagy. Az egyes kormányok sok pénzt öltek az oltóanyag kifejlesztésébe és megvásárlásába, de sokan úgy vélték, hogy a járvány méretének eltúlzásához a gyógyszergyártó lobbi is hozzájárult.