A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység része, hegyeinek egy része Budapest határain belül található, a budai oldalon az I., II., III. és XII. kerületben. A fővároson belüli részeket informálisan gyakorta Budai-hegyek vagy Budai hegyvidék összefoglaló néven is szokták említeni.

A Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, gránit épít föl.

Magyarország két legmagasabb hegycsúcsát (Kékes-tető, 1014 m, Galya-tető, 965 m) is magában foglaló, a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozó, mára jelentősen errodálódott, és szerkezeti mozgásokkal átformált, jelentős érckészlettel rendelkező hegység. Az Északi-középhegység tagja.

A Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtővel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.

Régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén terül el. Az egyik legrégebbi olyan tájegységünk, amelynek elnevezése, területe viszonylag változatlanul vészelte át az évszázadok viharát. Nevét az itt élő kunokról kapta, korábban etnikai, majd egyre inkább területi vagy kiváltságolt alapon.

Hagyományosan a Magyarország észak-keleti vidékén húzódó, üledékes és vulkáni kőzetekből álló hegyvidéket jelöli, de geológiai, természetföldrajzi szempontból ide sorolandók a Szlovákiába átnyúló részei is. Magyarországi tagjai a következők (Nyugatról keletre): Visegrádi-hegység (ezt a hegységet nem mindig sorolják ide), Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság, Mátra, Karancs-Medves-vidék, Bükk, Cserehát, Aggteleki-karszt és a Zemplén.

A Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtőterületét foglalja magába. A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.

A szénülés második szakaszába lévő növényi eredetű, a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett kőzet. A barnaszénnél és a feketeszénnél alacsonyabb fűtőértékű energiahordozó. Hőerőművekben használják föl.

Növényi üledékes kőzet, túlnyomórészt a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett. Fűtőértéke 12 000 - 18 000 kJ, alacsonyabb és így kevésbé értékes, mint a feketeszén. Elsősorban hőerőművekben és a vegyiparban használják fel. Magas kéntartalma miatt eltüzelése nagyobb környezeti károkkal jár. A barnaszéntelepek általában a föld felszíne alatt 100-300 méteres mélységben helyezkednek el, ezért leggyakrabban külszíni bányaműveléssel termelik ki. A hatalmas kiterjedésű már kimerült bányaterületek súlyos környezeti terhelést jelentenek, természetes állapotba való visszaállításuk fontos, de nehéz feladat. A legfontosabb barnakőszén termelő országok: Németország, Oroszország és az USA.

A Bakonyerdő mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

Magyarország egyik nagytája az Alföld keleti részén, neve a régi magyar központi tájszemléletből ered, és a Tiszától keletre eső területeket jelenti.

A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) középtáj a Dunántúli-középhegység része, a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység területeit és köztes medencéit foglalja magába. Legmagasabb pontja a 756 m magas Pilis.

Szénhidrogénekből álló gáznemű anyag, amely az egykori planktonok pusztulásával keletkezett fosszilis energiahordozó.

Vértes hegység (gyakran helytelenül: *Vértes-hegység) szűken vett területe – a Dunántúli-középhegység 314 km² nagyságú része – a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes mint tájegység 300–400 m magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.

A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét. Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése a Duna-Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította.

Többnyire feketés színű, bázikus kémhatású vulkáni kiömléses kőzet.

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytájához tartozó terület. A terület jelentős része a Tolnai-dombsághoz tartozik (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) és ehhez csatlakozik Dél-Mezőföld, Sárköz és a Kapos-Koppány menti dombvidék.

A Hajdúság tájegység az Alföld keleti részén. Mesterséges tavakban, hévizekben gazdag vidék, legfőbb értékei közé tartoznak a gyógyfürdők, termálfürdők. Legjelentősebb városa Debrecen, mely az Észak-Alföld kulturális, gazdasági, közlekedési központja, Hajdú-Bihar megye székhelye. További városai: Hajdúszoboszló, Nádudvar, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás.

Az Alföld Magyarország legnagyobb területű, tökéletes síkságként jellemezhető nagytája. Természetföldrajzi értelemben az országhatárokon át Szlovákiába, Ukrajnába, Horvátországba, Romániába és Szerbiába is átnyúlik. A felszínét a folyók munkája alakította, lösz és homok borítja.

Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tenger pliocén korú üledékeit is feltárja.

A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Maja Jezerce, 2694 m. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karsztos felszíni formák uralják.

Az Alpokalja egyik kistája egyharmad részben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland területén. A magyarországi részét tekintve 58 km²-es területű erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja.

Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m).

1. Hajdú-Bihar megyei község Debrecentől 36 kilométerre nyugatra a Balmazújvárosi kistérségben. 2. Tájegység az Alföld középső részén.

A Sajó-völgytől a Tarna völgyéig terjedő kisrégió jelentős részét a Bükk teszi ki, de ehhez a vidékhez tartozik délen a Bükkalja, északon pedig a Heves-Borsodi-dombság is.

Magyarország egyik tájegysége, amely az Alföld észak-keleti részén található. Legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, de átnyúlik Hajdú-Bihar megyébe, valamint a romániai Szatmár megyébe is. Homokos vidék, legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytájához tartozó terület.A terület nagyobb része lösszel és homokkal fedett dombvidék.

Természetes szénhidrogénekből álló folyékony energiahordozó.

A Magyarország északnyugati részének alföldi jellegű területeit magába foglaló terület. Bővebb értelemben beleértjük a szomszédos szlovákiai és osztrák tájegységeket is. A miocén kortól kezdve folyamatosan süllyedő terület, melyet egykor a Pannon-tenger borított. Később az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel, és így jött létre Európa legnagyobb folyami hordalékkúpja, a Szigetköz és a Csallóköz területe.

A dolomit egy ásvány, melynek képlete CaMg(CO3)2. Dolomit névvel illetjük az ebből az ásványból álló karbonátos kőzetet is. A dolomitot felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg. A homokkő színe az elegyrészek minőségétől függ. A szín változhat a világos sárgától a vörös árnyalatokon át a zöldes és feketés megjelenésig. A vöröses elszíneződést a vastartalmú elegyrészek okozzák, a sötétszürke, feketés színváltozat a földpátok túlsúlyát jelzik.

Üledékes kőzet, amely legnagyobbrészt CaCO3-ból áll. Keletkezhet vegyi kiválás útján, de leggyakrabban biogén (szilárd meszet kiválasztó állatok maradványai) eredetű.

Az Alpok Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországig nyúlik. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, fő tömege, az újidő harmadidőszakában keletkezett. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található. Franciául: Mont Blanc, vagy olaszul: Monte Bianco (4807 m).

Gerecse hegység (gyakran hibásan: *Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km² . Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas.

A Körös-vidék kis tájegység az Alföld keleti részén, Románia szomszédságában. A Berettyó, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott terület, a folyók által kialakított tökéletes síkság. A Körös-vidék Hajdú-Bihar megye és Békés megye területén található. Legjelentősebb települései: Berettyóújfalu, Dévaványa, Doboz, Geszt, Biharugra, Nagykereki és Vésztő.

A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) az Alpokalja egyik, az osztrák–magyar határon átívelő kistája Győr-Moson-Sopron megye, illetve Burgenland területén. A magyarországi részt tekintve 54 km²-es területű zárt hegységet északról és keletről az Ikva völgyét övező Soproni-medence, délről a Kabold–Fülesi-dombság, nyugatról a Rozália-hegység, északnyugatról pedig a Vulka-medence határolja.

A Duna leghosszabb mellékfolyója, amely öt országon folyik keresztül. Ukrajnában a Máramarosi-havasokban, a Fekete-Tisza forrásnál ered, és a Szerb Vajdaságban Titelnél ömlik a Dunába. Hossza 962 km, vízgyűjtő területe 157 000 km2. 1846 után jelentős szabályozáson esett át a gyakori áradások megakadályozása érdekében.

Savanyú kémhatású mélységi magmás kőzet.

Magyarországi nagytáj a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódó patakvölgyek választják el.

Keleti-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő.

A Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtővel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.

A mérséklet övben alakul ki, a szárazföldek belsejében, ahol a tengerek, óceánok klímakiegyenlítő hatása egyre kevésbé érvényesül.Az óceánihoz viszonyítva a nedves kontinentális tartományok nyara melegebb, tele hidegebb, az évi hőingadozás a földrészek belseje felé nő (10-20 Celsius-fok); a szélsőségek növekedését a csapadékmennyiség csökkenése követi (évi 500-800 mm).

Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, oktatási, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Lakossága 1 721 556 fő (2010-es becslés), a Magyarország lakosságának kb. 17%. Minden egyéb téren is nyomasztóan nagy a Budapest súlya az ország életében, pl. a magyar GDP 40%-át a főváros állítja elő. Idegenforgalmi vonzerejét a városmag építészeti öröksége és műemlékei, melyek közül több a Világörökség része, illetve a gyógyfürdők jelentik.

Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².

Olyan talaj- és csapadékvizekből származó tavak, amely az időszakos száraz időnek köszönhető erős párolgás következtében sólerakódások csapódnak ki.

Folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 725 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely,Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.

A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó.

Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület.

Város Békés megyében, a román határ mellett, a Gyulai kistérség központja. Gyula városa az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik.

A Rába Magyarország harmadik legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére.

A Duna 2850 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója (a Volga mögött). Németországban, a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Összesen 10 országot érint: van amelyiken keresztül folyik, van amelyiknél csak határfolyó vagy nagyon rövid területen érintkezik az adott országgal. Ezen országok: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.

Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári kistérségben.Szombathelytől 25 km-re keletre, Celldömölktől 18 km-re nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre.

A felszíni környezet évi középhőmérsékletét meghaladó hőmérsékletű víz.

A Tisza jobboldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc (Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak.

A Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtőterületét foglalja magába. A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.

A Duna leghosszabb mellékfolyója, amely öt országon folyik keresztül. Ukrajnában a Máramarosi-havasokban, a Fekete-Tisza forrásnál ered, és a Szerb Vajdaságban Titelnél ömlik a Dunába. Hossza 962 km, vízgyűjtő területe 157 000 km2. 1846 után jelentős szabályozáson esett át a gyakori áradások megakadályozása érdekében.

Magyarország legnagyobb mesterséges tava.Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik.

A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója.Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban.

Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.Magyarország kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, és a Bodrog után.

A Sió csatorna a Balaton vízszint szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója, Magyarországon található. Hossza 120,8 km. A Balaton vizét vezeti le a Dunába Somogy, Fejér és Tolna megyén át.

Körösök (románul Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába ürítik vizüket.

A Baranyai-dombság tájegység a Dunántúl déli részén, Baranya megyében. Északról a Mecsek, keletről a Duna határolja. Leghíresebb területe a Villányi-hegység, mely az ország egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő borvidéke. A Baranyai-dombság részei a Pécsi-síkság, a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-dombság. Települései közül néhány: Villány, Mohács, Szederkény, Palotabozsok., Siklós.

Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs.

A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, Pinaceae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjének, sőt a tűlevelűek (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja. Jellemzően a hűvösebb és csapadékosabb éghajlatú területek uralkodó növényei, mivel a mérsékelt, szubtrópusi és trópusi égöv kedvezőbb adottságú termőterületeiről a hatékonyabban fotoszintetizáló és így gyorsabban, hatékonyabban felújuló, fiatal korukban erőteljesebben növekedő lombfák rendszerint kiszorítják őket.

Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az ős-Duna hozott létre. Ugyanis régebben a Duna még nem a ma látható vonalán folyt, hanem északnyugat-délkeleti irányban, így terjedelmes hordalékkúpot hozott létre.

Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj. Európa édesvizeinek második legnagyobbra növő hala, a viza után, a magyarországi halfauna "óriása" ez a ragadozó hal, hiszen két métert és a száz kilogrammot is meghaladhatják egyes példányai.

A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik. Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgy populációk alkalmazkodása és genetikai sodródása.

A csuka (Esox lucius) a csontos halak (Osteichthyes) osztályának a csukaalakúak (Esociformes) rendjéhez, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjához tartozó faj.A föld északi féltekének hideg és mérsékelt éghajlati övében minden kontinensen megtalálható jelentős gazdasági értéket képviselő halfaj.

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytájához tartozó terület. A terület jelentős része a Tolnai-dombsághoz tartozik (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) és ehhez csatlakozik Dél-Mezőföld, Sárköz és a Kapos-Koppány menti dombvidék.

A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója. Palearktikus elterjedésű halfaj. Eredeti őshazája Ázsia, valamint Európa keleti fele (Kelet-Európa és a Duna-medence), de tenyésztési céllal máshova is betelepítették, így ma már gyakorlatilag minden földrész édesvizeiben megtalálható. A mérsékelt égövi alföldi vidékek tavait és lassú vizű folyóit kedveli.

Külső-Somogy kistáj a Dunántúlon, Somogy megyében. A Dunántúli-dombság része, a Balaton déli partja alatt húzódik. Szomszédos tájegysége Belső-Somogy és Mezőföld. Külső Somogy Egyik kiemelkedő és közismert népművészeti értéke a buzsáki hímzés. Jelentősebb települései: Andocs, Balatonboglár, Balatonszárszó, Buzsák, Fonyód, Igal, Karád, Somogyvámos, Somogyvár, Szántód, Tab.

A 2000. évi adatok szerint a világon mintegy 1,22 milliárd ember dohányzik. Ha feltételezzük, hogy a trend nem változik, 2010-ben előre láthatóan 1,45 milliárd dohányos lesz, 2025-re pedig 1,5–1,9 milliárdra emelkedik a dohányzó emberek száma. A dohányfogyasztásnak számos formája és módszere létezik.

Főként Románia területén élő, latin eredetű nyelvet beszélő délkelet-európai nép.

A középkor folyamán Európába érkező, sajátos kulturális, és társadalmi élettel, hagyományokkal rendelkező népcsoport (cigányság). A romák többsége ma már nem beszéli eredeti nyelvét, ezért a népcsoporthoz tartozók lehatárolása számos nehézségbe ütközik. Bizonyos nézőpontból az a roma, akit a nem roma környezete annak tart, illetve más nézőpontból, az a roma, aki magát annak tartja.

Elsősorban a mai Szerbia területén élő, görögkeleti vallású, cirill betűt használó népcsoport.

1. A germán törzsek leszármazottai, akik túlnyomó többsége Németország területén él. 2. Minden ami Németországból származó.

Az alkoholfogyasztás az etil-alkohol (továbbiakban: alkohol, etanol) emberi elfogyasztása, általában alkoholos italok formájában. Az alkoholfogyasztás szorosan beépült a nyugati kultúrkör társadalmi szokásrendszerébe.

A Dunántúl (Nyugat-Magyarország) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait. Természetföldrajzi értelemben nem önálló tájegység. A Dunántúli-középhegységet, a Dunántúli-dombságot, a Kisalföldet és az Alpokalját teljes területükkel magába foglalja, míg az Alföldnek a Dunán átnyúló részeit: a Mezőföldet és a Drávamelléket öleli fel. Noha vannak elmaradott térségei, társadalmi-gazdasági téren az ország fejlettebb felének tekinthető.

Nyugat-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.

Megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség székhelye, a megye második legnépesebb, és legkeletibb települése. Az ókorban a területén feküdt a rómaiak Intercisa nevű települése.

Közép-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Pest megye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest. Az ország legfejlettebb régiója.

Dél-dunántúli régió területe megegyezik az Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy megye északi, Balatonmenti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa (agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb ).

1.Buda a mai Budapest Dunától nyugatra eső része. 1873 előtt Magyarország fővárosa volt, 1873 után pedig a három város egyike, amelyekből Budapest létrejött. 2. Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.

A középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban

Latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas, várostípus volt a középkor második felében és az újkorban. A szabad királyi városok csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték. A szabad királyi városok lakóinak kiváltságához tartozott a mezővárosokkal szemben, hogy joguk volt fallal bekeríteni a települést.

Azok a városok tekinthetők bányavárosoknak, ahol bányászat vezetett a város kialakulásához. Sok bányaváros esetében a bányászat ma már nem játszik kiemelt szerepet a város életében (pl. Körmöcbánya) inkább történelmi hagyományi miatt sorolhatók ide, míg a jelenleg is aktív bányászattal rendelkező bányavárosokban a lakosok jelentős része közvetve vagy közvetlenül ma is a bányászatból él (pl. Lubin a lengyelországi Alsó-Sziléziában)

Magyarország észak-keleti részén, a Tisza és a Sajó találkozásánál elterülő ipari város, amely 1970-1991-ig a Leninváros nevet viselte. Jelentős a vegyipara, legjelentősebb vállalata a TVK, lakossága 16 500 fő (2010).

Magyarország középső részén, a Dél-Alföldön, a Duna folyótól keletre elterülő város, Bács-Kiskun megye székhelye. Népességét tekintve az ország nyolcadik legnagyobb városa, közigazgatási területetét tekintve a hetedik legnagyobb település. Teljes népessége 112 233 fő (2010), területe 321,26 km2.  

Megyei jogú város, Tolna megye székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik.

Debrecen Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye, Észak-Alföld és a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Lakosainak száma 207 ezer (2010-es becslés). Iparából a gyógyszeripar emelhető ki, országos jelentőségű felsőoktatási intézménye a Debreceni Egyetem, emellett a református egyház hazai központjának tekinthető, mivel lakossága hagyományosan református (innen az elnevezés: a „Kálvinista Róma”).

Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, a Dél-alföldi Régió központja, amely a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál található. Csongrád megye székhelye. Területe 280,84 km2, lakossága 169 731 fő (2010).

Megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád megye székhelye, népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. A Salgó a közeli Salgó várra utal, mely név a salgó (ragyogó, fényes) melléknévből származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikének a neve volt, mely ótörök eredetű szó, jelentése fejedelem, alkirály.

További két területre osztható: Észak- és Dél- alföldi régiókra. Észak-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. Dél-Alföld az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába.

Megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város”. Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.

Olyan város, amelynek lakosai túlnyomórészt a mezőgazdasági ágazatból élnek. Általában nagy kiterjedésű, nagyobb lakosszámú faluból fejlődött ki.

Természetes szénhidrogénekből álló folyékony energiahordozó.

Talajtípus, a technikai rekultiváció következik. Romtalajnak a szerves anyagok nélküli talajt nevezzük.

Szénhidrogénekből álló gáznemű anyag, amely az egykori planktonok pusztulásával keletkezett fosszilis energiahordozó.

Olyan kedvezőtlen gazdasági helyzet, amikor a kialakult bérszinteken dolgozni képes és akaró felnőtt lakosság egy része nem, vagy csak hosszabb-rövidebb idő elteltével tud munkát vállalni.

Nedves trópusi, szubtrópusi éghajlaton kialakuló alumínium-oxidot és alumínium-hidroxidot tartalmazó vörös színű üledékes kőzet. Az alumíniumgyártás alapanyaga. Megjelenése, lelőhelye szerint két csoportját különböztetjük meg: lateritbauxit és karsztbauxit.

Növényi üledékes kőzet, túlnyomórészt a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett. Fűtőértéke 12 000 - 18 000 kJ, alacsonyabb és így kevésbé értékes, mint a feketeszén. Elsősorban hőerőművekben és a vegyiparban használják fel. Magas kéntartalma miatt eltüzelése nagyobb környezeti károkkal jár. A barnaszéntelepek általában a föld felszíne alatt 100-300 méteres mélységben helyezkednek el, ezért leggyakrabban külszíni bányaműveléssel termelik ki. A hatalmas kiterjedésű már kimerült bányaterületek súlyos környezeti terhelést jelentenek, természetes állapotba való visszaállításuk fontos, de nehéz feladat. A legfontosabb barnakőszén termelő országok: Németország, Oroszország és az USA.

A földkéreg olyan kőzete, amelyből az adott tudományos-gazdasági fejlettség mellett gazdaságosan vas nyerhető.

Másnéven barnakő. Igen fontos ipari anyag, s pedig nemcsak a mangánfém kiolvasztására, illetőleg mangánvegyületek előállítására szolgál; hanem még inkább számos egyéb célra; nevezetesen oxigén készítésére, mert oxigénjét könnyen elbocsátja; legfőképen pedig klór és klórsavas sók gyártására. Leggyakrabban finoman szálas, rostos sugaras szövetű és szőllőded, cseppköves, veséded és egyéb formájú halmazokban, továbbá vaskosan és földesen találni. Rendesen más mangántartalmú ásványoknak, nevezetesen pedig a manganitnak (mangánhidroxidnak) mállási terméke.

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg. A homokkő a 2,0-0,06 mm szemcseméretű elemekből áll, melyeket kötőanyag ragaszt össze. Az üledékképződés folyamatát szedimentáció-nak nevezik.

Savanyú kémhatású vulkáni kiömlési kőzet.

A burgonya (Solanum tuberosum), a burgonyafélék családba tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte. Peru és Chile hegyvidékén őshonos, Európába a XVI. században került, majd a többi kontinensen is elterjedt. Viszonylagos igénytelensége, nagy hozama és tápértéke miatt megjelenésekor „csodanövényként” fogadták.

Savanyú kémhatású mélységi magmás kőzet.

A szénülés második szakaszába lévő növényi eredetű, a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett kőzet. A barnaszénnél és a feketeszénnél alacsonyabb fűtőértékű energiahordozó. Hőerőművekben használják föl.

Többnyire feketés színű, bázikus kémhatású vulkáni kiömléses kőzet.

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a.

Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv legősibb és ma is legfontosabb gabonaféléje. A pázsitfűfélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény. Ma főleg állati takarmányként használják, illetve a sör alapanyagaként. Európában mindenütt termesztik, de főleg az északi és nyugati területeken van nagyobb jelentősége.

A cukorrépa (Beta vulgaris) a mérsékelt öv cukornövénye, elsősorban Európában és Észak-Amerikában termesztik. 1-2 kilós raktározó gyökere 15-20 % szaharózt tartalmaz száraz tömegre vetítve. A világ cukor termelésének 30%-a cukorrépából származik.

Erdővel fedett, vagy erdőtelepítésre felhasznált talaj. Sokféle fajtája van. A valódi mérsékelt övben a kontinensek nyugati részének jellemző talajtípusai ezek. Közös jellemzőjük, hogy az oldható anyagok kimosódása a felső talajszintekből számottevő, ezért humusztartalmuk is közepes. Az erdőtalaj felső, humuszos talajszintjében a szerkezet általában morzsás.

Európában található, 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-i hatállyal hozta létre az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti szerződés az Európai Gazdasági Közösség alapjain. Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását.

A Föld belsejében keletkező, meghatározott szintig feljutó, a kőzetekben és pórusvízben tárolódó energiamennyiség. Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, amely elsősorban hévíz közvetítéssel hasznosítható.

A vízenergia felhasználásakor egy folyó gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal, vagy malomárokkal. Ezen a helyen turbina vagy vízkerék segítségével generátort, malmot vagy más gépet (régebben például szövőgépet) hajtanak meg, hogy elektromos áramot fejlesszenek, vagy mechanikai munkát végezzenek.

A pázsitfűfélék családjába tartozó kenyérgabona. Mérsékelt övi területek fő kenyérgabonája. Az a vetési idő szempontjából megkülönböztethetünk őszi (áttelelő) , illetve tavaszi (nem áttelelő) búzát. Eredete vitatott, mert a világ több táján is termesztette már az ősember. Mezopotámiában, Kínában, Egyiptomban is találtak magleleteket, írásos és rajzos emlékeket. A búzát a malmokban megőrlik, s a lisztből kovásszal, élesztővel megkelesztve kenyeret sütnek. Fehérjéi közül fontos a sikér. A földön 13 búzafaj ismert, közülük a közönséges búza (Triticum aestivum), és a kemény búza (Triticum durum) a jelentős. A búza vetésterülete a legnagyobb, mert éghajlati szempontból viszonylag tágtűrésű faj. A legjobban azonban a száraz kontinentális és a mediterrán klímát (öntözéssel) kedveli: a legjobb termésátlagot 600-900 mm csapadékkal, csernozjom talajon adja. Az úgynevezett kemény búza jobb minőségű, kevesebb csapadékot, de nagyobb hőösszeget igényel. A legnagyobb termésátlagokat az Európai Közösség területén értek el. Angol- és Latin-Amerikában, illetve Ausztráliában alacsonyabbak a termésátlagok, viszont jóval olcsóbb a termelés. Említésre méltó búzafajok még az ősi egyszemű és kétszemű búza, illetve a germán népek ősi búzája, a tönköly. A századfordulón Magyarország a világ negyedik legnagyobb búzatermesztője volt, ez azonban csak a folyószabályozás után vált lehetségessé. Magyarországnak a búza a legfontosabb gabonanövénye.

Metamorf kőzet, amelynek szemcséi jellegzetesen irányított elrendeződésűek.

Megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A Dunaújvárosi kistérség székhelye, a megye második legnépesebb, és legkeletibb települése. Az ókorban a területén feküdt a rómaiak Intercisa nevű települése.

Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az ős-Duna hozott létre. Ugyanis régebben a Duna még nem a ma látható vonalán folyt, hanem északnyugat-délkeleti irányban, így terjedelmes hordalékkúpot hozott létre.

A Pesti-síkság peremi kistájcsoport a süllyedő Alföld és a kiemelkedő középhegység között. Az Északi-középhegység vonulatába, egészen Vác környékéig, tágas völgyi síkságként ék alakúan nyomul be. Nyugat felől a Pilis-Budai- és Szentendre-Visegrádi-hegység hegyláblejtői, keletről pedig a Gödöllői-dombság fogják közre, dél felé nyitott.

Magyarország egyik nagytája az Alföld keleti részén, neve a régi magyar központi tájszemléletből ered, és a Tiszától keletre eső területeket jelenti.

Békés megyében található, a Szarvasi kistérség központja. Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, a Duna és a Tisza folyók által közrezártan. Felszínét északon a homok (Kiskunság) délen a lösz uralja (Bácskai-löszhát).

A Sárköz egy tájegység Magyarországon. Kistáj besorolású, határai: északon a Mezőföld, keleten a Duna, délen a Sárvíz, nyugaton a lösszel borított Dunántúli dombvidék Szekszárd-bátai része.

Kistájegység. A Kárpátaljai alföld részét alkotja. Az Alföld északkeleti része, amely a Kárpátok hegyvidékétől délnyugatra terül el.

Tájegység. A Gemenc a Duna-erdőség ősvadon jellegű darabja, legszebb típusa az ártéri erdőknek. Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton a gát, délen a bátai erdőségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot.

Üledékes kőzet, amely legnagyobbrészt CaCO3-ból áll. Keletkezhet vegyi kiválás útján, de leggyakrabban biogén (szilárd meszet kiválasztó állatok maradványai) eredetű.

Az feldolgozóipar egy ágazata, amely az élelmiszerek előállítását végzi. Az élelmiszeriparon belül számos alágazatot különböztethetünk meg, pl.: malomipar, húsipar, cukoripar.

A dolomit egy ásvány, melynek képlete CaMg(CO3)2. Dolomit névvel illetjük az ebből az ásványból álló karbonátos kőzetet is. A dolomitot felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.

A Tisza jobboldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc (Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak.

Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.Magyarország kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, és a Bodrog után.

1. Hajdú-Bihar megyei község Debrecentől 36 kilométerre nyugatra a Balmazújvárosi kistérségben. 2. Tájegység az Alföld középső részén.

Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései az 1868 lakosú Vajszló és a 2941 lakosú Sellye. Magyarország egyik legszegényebb vidéke.

Város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérség központja. Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól mintegy 35 kilométerre.

A legjelentősebb könnyűipari (kézmű- vagy gyáripari) szakágazat, amely állati és növényi eredetű nyersanyagok feldolgozásával és késztermékek gyártásával foglalkozik.

Ez a Duna menti síkság területén lévő tájegység Tasstól Hartáig terjed, bizonyos részei a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartoznak, és érintkezik a Kalocsai Sárköz északi részével is.A tájegység legismertebb települése a Duna közelében lévő Solt.

Savanyú kémhatású mélységi magmás kőzet.

Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, a Dél-alföldi Régió központja, amely a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál található. Csongrád megye székhelye. Területe 280,84 km2, lakossága 169 731 fő (2010).

Megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél, elsősorban e helyzet befolyásolta a fejlődését hosszú története során.

A szegedi Fehér-tó egy mesterséges halastórendszer, amely Csongrád megye déli részén, Szegedtől mintegy kilenc kilométerre, északnyugatra terül el, 13 km2-en. A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező szikes tó nevezetes gazdag madárvilágáról.

Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve. Romániában, Szilágy megyében, a Réz-hegység északkeleti részén, a 379 méter magasságú Ponor déli oldala alatt ered.

Folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 725 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely,Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.

Magyarország egyik tájegysége, amely az Alföld észak-keleti részén található. Legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, de átnyúlik Hajdú-Bihar megyébe, valamint a romániai Szatmár megyébe is. Homokos vidék, legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg. A homokkő a 2,0-0,06 mm szemcseméretű elemekből áll, melyeket kötőanyag ragaszt össze. Az üledékképződés folyamatát szedimentáció-nak nevezik.

Az 1898-ban lecsapolt Ecsedi-láp a Nyírség és Szatmári-síkság határán feküdt, a mai Nagyecsed közelében. Az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt.

Maros-Körös közének is nevezik. Magyarország délkeleti részén fekszik, a Körös, a Maros és a Tisza folyók által határolt terület, az Alföldhöz tartozik. Legnagyobb része Békés megye területén helyezkedik el. A középtáj területe 5150 km2 és 88 település tartozik hozzá.

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél.

A Duna jobb partján, Fejér, Pest, Tolna, Somogy, és Veszprém megye területén található középtáj, melynek területe mintegy 4000 km2, és domborzatában, felépítésében átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-dombság között. Jellemzője a homokos, agyagos, löszös felszín, amelyet eróziós és deráziós völgyek tagolnak.

A Tisza bal oldali mellékfolyója. A Szamos hossza 411 km, ebből Magyarország területére az alsó folyószakasz esik, mely 52 km.

A vegyi anyagokat, gumit, műanyagokat és petrolkémiai termékeket előállító iparág.

A szénülés második szakaszába lévő növényi eredetű, a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett kőzet. A barnaszénnél és a feketeszénnél alacsonyabb fűtőértékű energiahordozó. Hőerőművekben használják föl.

Város Békés megyében, a román határ mellett, a Gyulai kistérség központja. Gyula városa az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik.

A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója.Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medves hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban.

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tiszavidék középtáj része. A magyar–szlovák határ kettészeli, de földrajzilag délnyugaton Tokajtól északkeleten Nagykaposig nyúlik el.

Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.

A Kemeneshát tájegység a Dunántúlon, Vas megyében. A Nyugat-Magyarországi-peremvidék része, nyugatról az Alpokalja határolja, észak-nyugatról a Vas-Soproni-síkság, déli szomszédja a Zalai-dombvidék. Két részre tagolódik, alsó és a felső Kemeneshátra. Folyója a Rába. Jelentősebb települései Körmend, Vasvár.

30 ezres lélekszámú város Komárom-Esztergom megyében, a Duna partján. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja, valamint a rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye. Jelentős műemlékei (Vár, Bazilika) és múzeumai (Keresztény Múzeum, Vármúzeum, Főszékesegyházi Kincstár) országos ismertségűek.

Az feldolgozóipar egy ágazata, amely az élelmiszerek előállítását végzi. Az élelmiszeriparon belül számos alágazatot különböztethetünk meg, pl.: malomipar, húsipar, cukoripar.

Város Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található. Neve 1965-ig Győrszentmárton volt. Pannonhalmán gyakran csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságot értik.

A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele. A Marcal forráspatakjai a Bakonyban és Sümeg környékén erednek. Ukk környékén érkezik ki a Kisalföld déli öblözetének kissé megsüllyedt, de annál erősebben letarolt síkságára.

A Kisalföld területi egysége. Felszínét a folyók munkája alakította.

Az Alpokalja egyik kistája egyharmad részben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland területén. A magyarországi részét tekintve 58 km²-es területű erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja.

Megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város”. Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.

Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel.

A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence, Vas és Veszprém megye határán található, területe 3000 hektár. Északi észén található a Pannonhalmi-dombság, mely már Győr-Moson-Sopron megye területéhez tartozik. A Marcal a medence nyugati részén folyik.

A Rába Magyarország harmadik legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére.

A Répce és a Rábca ugyanazon folyó a Kisalföldön. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát (csatorna), innentől Rábca a neve. A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a Zsirán átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik. Győrben torkollik a Mosoni-Dunába.

Község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben található. Komárom-Esztergom megye északi részén a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi város Komárom (10 km. A két településrész: Almásfüzitő-felső (kolónia=lakótelep) és Almásfüzitő gyártelep.

A legjelentősebb könnyűipari (kézmű- vagy gyáripari) szakágazat, amely állati és növényi eredetű nyersanyagok feldolgozásával és késztermékek gyártásával foglalkozik.

A vegyi anyagokat, gumit, műanyagokat és petrolkémiai termékeket előállító iparág.

Metamorf kőzet, amelynek szemcséi jellegzetesen irányított elrendeződésűek.

A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. 1994. március 8-án az egykori Hanság Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával létrejött a Fertő–Hanság Nemzeti Park.

Alpokalja, földrajzi terület. Résztájai a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység, a Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Zalai dombság.

AKőszegi-hegység és egyben Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja. Magyarország legmagasabb hegycsúcsai között ezzel a 37.

Város Veszprém megyében, a Pápai kistérségben. Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Itt halad a 83-as főút.

Város Heves megyében. Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak. A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja.

Latin neve: Arrabona. Magyarország észak-nyugati részén fekvő város, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. Az ország hatodik legnagyobb városa. Területe 174,6 km2. Népessége: 130 478 fő (2010). Gazdag műemlékekben, barokk belvárossal büszkélkedhet. Jelentős iparral rendelkezik, gazdasági, oktatási, kulturális, egyházi és sport központ.

A Duna 2850 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója (a Volga mögött). Németországban, a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Összesen 10 országot érint: van amelyiken keresztül folyik, van amelyiknél csak határfolyó vagy nagyon rövid területen érintkezik az adott országgal. Ezen országok: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg. A homokkő a 2,0-0,06 mm szemcseméretű elemekből áll, melyeket kötőanyag ragaszt össze. Az üledékképződés folyamatát szedimentáció-nak nevezik.

Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tenger pliocén korú üledékeit is feltárja.

Város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében.Komárom a Kisalföld keleti szélén, a Duna folyam 1768. folyamkilométerénél, a folyó jobb partján fekvő város. Közúti és vasúti híd köti össze a Szlovákiához tartozó Komárommal.

Üledékes kőzet, amely legnagyobbrészt CaCO3-ból áll. Keletkezhet vegyi kiválás útján, de leggyakrabban biogén (szilárd meszet kiválasztó állatok maradványai) eredetű.

Az autóipar személygépkocsik előállításával foglakozó ága. Az ipar egyik legnagyobb jövedelmet előállító ága, emellett a sok beszállítón illetve a viszonylag jentős munkaerőigényen keresztül az autógyártás jelentős szereplője egy adott ország/térség gazdaságának.

A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) az Alpokalja egyik, az osztrák–magyar határon átívelő kistája Győr-Moson-Sopron megye, illetve Burgenland területén. A magyarországi részt tekintve 54 km²-es területű zárt hegységet északról és keletről az Ikva völgyét övező Soproni-medence, délről a Kabold–Fülesi-dombság, nyugatról a Rozália-hegység, északnyugatról pedig a Vulka-medence határolja.

A Nyugat-magyarországi peremvidék része. A 158 km²-es területű vidék a Rába, a Zala és a Lugos-patak völgyei között elterülő, felszabdalt eróziós dombság, tágabb tájföldrajzi kontextusban az Ausztria és Szlovénia területére is kiterjedő Vendvidéki-dombság északkeleti, Magyarországra eső része.

Város Vas megye északi részén, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce partján. Répcelak területén bronzkori és késő vaskori települések voltak. Legújabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.

Város Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben. 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítése révén. Mosonmagyaróvár az északi szélesség 47-48° és a keleti hosszúság 17-18° által megjelölt tér északnyugati szögletében helyezkedik el. E kistáj természetes kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország között.

Város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári kistérségben található. Győr-Moson-Sopron megye egyik kisvárosa, Győr és Sopron között félúton. Főutcája a 85. számú főút. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal.

A Kisalföld régebbi elnevezése. Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg, teljes területe 9000 km².

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között. Természetes folytatása a Tószög, (Seewinkel) Ausztria (Burgenland) területén.

A modern indusztrializmusban a vas- és fémipari fél- és készgyártmányfeldolgozó nagyüzemek közkeletű, német eredetű elnevezése.

A Mosoni-Duna a Duna folyó déli fattyúága. A szlovákiai Oroszvár (szlovákul Rusovce) és Dunacsún (Čuňovo) között ágazik ki a Dunából. Végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121,5 km. Győrnél ömlik bele a Rábca és a Rába.

1868-ban Jamsetji Tata által alapított, indiai multinacionális cégcsoport, amely több mint 90 céget tömörít 7 üzleti ágazatban (kommunikáció és információ-technológia, autógyártás, szolgáltatások, mérnöki tevékenység stb.), a Föld több mint 80 országában.

A dolomit egy ásvány, melynek képlete CaMg(CO3)2. Dolomit névvel illetjük az ebből az ásványból álló karbonátos kőzetet is. A dolomitot felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.

A Duna 2850 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója (a Volga mögött). Németországban, a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Összesen 10 országot érint: van amelyiken keresztül folyik, van amelyiknél csak határfolyó vagy nagyon rövid területen érintkezik az adott országgal. Ezen országok: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.

A hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye és egyben kistérségi központ, egyetemi város és püspöki székhely. Népessége 68 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.

A középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg. A homokkő színe az elegyrészek minőségétől függ. A szín változhat a világos sárgától a vörös árnyalatokon át a zöldes és feketés megjelenésig. A vöröses elszíneződést a vastartalmú elegyrészek okozzák, a sötétszürke, feketés színváltozat a földpátok túlsúlyát jelzik.

Külső-Somogy kistáj a Dunántúlon, Somogy megyében. A Dunántúli-dombság része, a Balaton déli partja alatt húzódik. Szomszédos tájegysége Belső-Somogy és Mezőföld. Külső Somogy Egyik kiemelkedő és közismert népművészeti értéke a buzsáki hímzés. Jelentősebb települései: Andocs, Balatonboglár, Balatonszárszó, Buzsák, Fonyód, Igal, Karád, Somogyvámos, Somogyvár, Szántód, Tab.

Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részén elterülő dombság. Főképp mészkőből áll. Legmagasabb csúcsa a hegyvonulattal nem összefüggő, szigetszerű, 442 méter magas Szársomlyó. Egy másik ismert csúcsa a Siklós közelében lévő Tenkes.

Magmás kőzetek esetén a hasadékokban, magas hőmérsékletű, magmás eredetű gőzökből, illetve üledékes kőzetekben, főleg a homokkő kötőanyagában kiváló uránt, nagy koncentrációban tartalmazó érc.

A Sió csatorna a Balaton vízszint szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója, Magyarországon található. Hossza 120,8 km. A Balaton vizét vezeti le a Dunába Somogy, Fejér és Tolna megyén át.

Sárgás színű, rendkívül finom szemcseméretű, a szél által szállított és felhalmozott, majd mész által összecementálódott üledékes kőzet. Szemcséinek mérete legnagyobbrészt a 0,01-0,005 mm átmérőjű tartományba esnek. A felhalmozódott lösz vastagsága Kínában a több száz métert is elérheti, Magyarországon 50-60 méter. A lösszel fedett vidékeken általában jó minőségű termőtalaj alakul ki. A lösz könnyen pusztuló kőzet, amelynek pusztulása során sajátos formakincs alakul ki.

Középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-, Közép-, és Nyugat-Mecsekre.

Megyei jogú város, Tolna megye székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik.

A Gemenc hazánk egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A Duna túlpartján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri erdeje, a Gemenc.

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre. A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával.

A Baranyai-dombság tájegység a Dunántúl déli részén, Baranya megyében. Északról a Mecsek, keletről a Duna határolja. Leghíresebb területe a Villányi-hegység, mely az ország egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő borvidéke. A Baranyai-dombság részei a Pécsi-síkság, a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-dombság. Települései közül néhány: Villány, Mohács, Szederkény, Palotabozsok., Siklós.

A mérséklet övben alakul ki, a szárazföldek belsejében, ahol a tengerek, óceánok klímakiegyenlítő hatása egyre kevésbé érvényesül.Az óceánihoz viszonyítva a nedves kontinentális tartományok nyara melegebb, tele hidegebb, az évi hőingadozás a földrészek belseje felé nő (10-20 Celsius-fok); a szélsőségek növekedését a csapadékmennyiség csökkenése követi (évi 500-800 mm).

A Mecsek és a Tolna-Baranyai domdvidék része. A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolja.

Kőszén fajta, mely nagy fűtőértékét (24-30000 kJ/kg) magas széntartalmának (80-90%) köszönheti. A feketeszén telepek döntően a földtörténet óidőben jöttek létre, mocsárerdők növényi anyagának oxigénmentes környezetben való átalakulásával. A világ feketeszén tartalékai a mai felhasználási rátát figyelembe véve néhány száz évre elegendőek. A fekete szenet villamos energia termelésre, a kohászatban, illetve vegyiparban használják.

A Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magas­sága 173,2 méter. A Belső-Somogy főképp homokos síkságokból épül fel, különféle homokformákat találhatunk itt: homokbuckákat, szélbarázdákat, garmadákat, homoklepleket.

Észak-baranyai város, a Komlói kistérség központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, így az 50-es években nagyközségből várossá lett.

A Völgység kistáj a Dunántúlon. Baranya megye és Tolna megye területén fekszik. A Dunántúli-dombság része, azon belül is a Mecsek- és Tolna-Baranyai-dombság vidékén található, a Tolnai-dombságban.

A Közép-Mecsek legmagasabb csúcsa. A 611 méter magas hegyet a Dömör-kapu gerince köti össze Pécs lankáival, keleti irányban meredek lejtőkkel folytatódik az 599 méter magas Misina hegyig.

Mecsek legmagasabb csúcsa Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain. Magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy.

A Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtővel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.

Savanyú kémhatású mélységi magmás kőzet.

Az feldolgozóipar egy ágazata, amely az élelmiszerek előállítását végzi. Az élelmiszeriparon belül számos alágazatot különböztethetünk meg, pl.: malomipar, húsipar, cukoripar.

A modern indusztrializmusban a vas- és fémipari fél- és készgyártmányfeldolgozó nagyüzemek közkeletű, német eredetű elnevezése.

A kontinentális éghajlat a közepes és magasabban fekvő földrajzi szélességeken lévő kontinensek belső területein fordul elő. A száraz kontinentális éghajlaton négy évszak van (tavasz, nyár, ősz, tél). Az évi középhőmérséklet 0-15 °C. Kevés csapadék jellemzi, 300-500 mm. A természetes növénytakaró lombhullató erdő. A folyók vízjárása ingadozó.

ATapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.

Város Komárom-Esztergom megyében. A Vértes-hegység északnyugati lábánál, Tatabányától 15 km-re DNy-ra fekszik.

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét

A Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája. Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki.[1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék.

A Dunántúlon helyezkedik el. Valójában a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül.

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben Szalafő határában ered. (Tulajdonképp a Fekete-tóból ered.) A 126 km hosszúságú, 6 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú.

Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Típusa a Fertő-tóhoz és a Velencei-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km².

A Sió csatorna a Balaton vízszint szabályozására és a Dunával való összekötésére szolgál. A Sió-csatorna a Duna nyugati mellékfolyója, Magyarországon található. Hossza 120,8 km. A Balaton vizét vezeti le a Dunába Somogy, Fejér és Tolna megyén át.

Üledékes kőzet, amely legnagyobbrészt CaCO3-ból áll. Keletkezhet vegyi kiválás útján, de leggyakrabban biogén (szilárd meszet kiválasztó állatok maradványai) eredetű.

A Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a Balaton. A Balaton-felvidék másik nagy medencéje a Pécselyi-medence, kettejük között található a 395,8 m magas Halom-hegy.

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc. A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra.

Többnyire feketés színű, bázikus kémhatású vulkáni kiömléses kőzet.

A kőszén elemi széntartalom alapján meghatározott egyik kategóriája. 65-75% -os széntartalmával és 13-18000 kJ/kg fűtőértékével közepes minőségű szénfajtának tekinthető. A világ barnakőszén készletei döntően a harmadidőszakban jöttek létre. A barnaszenet elsősorban hőerőművek tüzelőanyagaként hasznosítják.

A dolomit egy ásvány, melynek képlete CaMg(CO3)2. Dolomit névvel illetjük az ebből az ásványból álló karbonátos kőzetet is. A dolomitot felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.

Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben. A község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, Beregi részen található, Vásárosnamény és Fehérgyarmat között, közel egyforma távolságra.

Megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város, a „Királynék városa”. A Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík területén.

Gerecse hegység (gyakran hibásan: *Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km² . Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas.

Város Veszprém megyében.Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki

A Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység, a Káli-medence és a Déli Bakony.

Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

A Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, fontos gazdasággal, ősi történelemmel és kultúrával rendelkező város, a Keszthelyi kistérség központja. A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen.

A hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

A Bakonyerdő mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

A szénülés második szakaszába lévő növényi eredetű, a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett kőzet. A barnaszénnél és a feketeszénnél alacsonyabb fűtőértékű energiahordozó. Hőerőművekben használják föl.

A Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba. A félsziget átlagosan 2 km széles, és túlnyomóan mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhöz, mely földnyelv csak 6 méterrel emelkedik a tó szintje fölé. Maga a félsziget 5 km hosszú és legnagyobb szélessége 3,5 km.

Nedves trópusi, szubtrópusi éghajlaton kialakuló alumínium-oxidot és alumínium-hidroxidot tartalmazó vörös színű üledékes kőzet. Az alumíniumgyártás alapanyaga. Megjelenése, lelőhelye szerint két csoportját különböztetjük meg: lateritbauxit és karsztbauxit.

Tatabánya megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye és a Tatabányai kistérség székhelye. A megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is.

A Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók.

A Cuha a Bakony egyik legjelentősebb folyóvize. A patak Eplény környékén ered. Innen észak felé halad. A patak által a magas sziklák közé vájt szurdok a Bakony egyik látványossága: ez a Cuha-völgy. Veszprém megyét Vinye előtt hagyja el, ezután Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben folyik tovább.

A mérséklet övben alakul ki, a szárazföldek belsejében, ahol a tengerek, óceánok klímakiegyenlítő hatása egyre kevésbé érvényesül.Az óceánihoz viszonyítva a nedves kontinentális tartományok nyara melegebb, tele hidegebb, az évi hőingadozás a földrészek belseje felé nő (10-20 Celsius-fok); a szélsőségek növekedését a csapadékmennyiség csökkenése követi (évi 500-800 mm).

Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m).

Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros, a Dorogi kistérség központja. Város a Pilis és a Gerecse között található Dorogi-medencében épült fel, légvonalban 7 km-re a Dunától.

A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára a Balaton-felvidéken. A Balatontól északnyugati irányban, Zalaszántó közelében emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várrom. A település határából túraútvonalon közelíthető meg.

A Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják.

Magyarország két legmagasabb hegycsúcsát (Kékes-tető, 1014 m, Galya-tető, 965 m) is magában foglaló, a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozó, mára jelentősen errodálódott, és szerkezeti mozgásokkal átformált, jelentős érckészlettel rendelkező hegység. Az Északi-középhegység tagja.

Pest megyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység határolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegység és az alföld között.

A Bükk hegység a magyar Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta.

A Duna leghosszabb mellékfolyója, amely öt országon folyik keresztül. Ukrajnában a Máramarosi-havasokban, a Fekete-Tisza forrásnál ered, és a Szerb Vajdaságban Titelnél ömlik a Dunába. Hossza 962 km, vízgyűjtő területe 157 000 km2. 1846 után jelentős szabályozáson esett át a gyakori áradások megakadályozása érdekében.

Nagyközség Heves megye Pétervásárai kistérségében. Heves megye északnyugati részén helyezkedik el, Gyöngyöstől 34 kilométerre, Egertől 24 kilométer távolságra.

A Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz.Jelentősebb mellékvizei csak jobb oldalon vannak, amelyek a Mátra és a Bükk hegységből érkeznek. Ezek a Balla-patak, a Parádi-Tarna, a Domoszlói-patak, a Nyiget-patak, a Bene-patak, a Tarnóca-patak, a Gyöngyös-patak (a Tarján- és a Toka-patak ebbe folyik),a Szarv-ágy-patak és az Ágói-patak.

Folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

A mérséklet övben alakul ki, a szárazföldek belsejében, ahol a tengerek, óceánok klímakiegyenlítő hatása egyre kevésbé érvényesül.Az óceánihoz viszonyítva a nedves kontinentális tartományok nyara melegebb, tele hidegebb, az évi hőingadozás a földrészek belseje felé nő (10-20 Celsius-fok); a szélsőségek növekedését a csapadékmennyiség csökkenése követi (évi 500-800 mm).

A vegyi anyagokat, gumit, műanyagokat és petrolkémiai termékeket előállító iparág.

Folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, Hidvégardónál lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 110 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km.

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.

Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa (agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb ).

Tájegység. Az Északi-középhegység része, Sajó völgyének is nevezik.Őslénytani lelőhely.

Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.Magyarország kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Hármas-Körös, Szamos, és a Bodrog után.

A Cserehát az Északi-középhegység részben erdőkkel borított dombvidéke, amely a szlovák-magyar határvonaltól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 250-300 méter. Legmagasabb csúcsa az 520 m magas Szár-hegy.