Tananyag választó:
Magyarország éghajlata és vízrajza
Jegyzet szerkesztése:
Magyarország éghajlata
Eszköztár:

A változékony, távvezérelt éghajlat Magyarországon, a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence a mérsékelt övezetben, a valódi mérsékelt övben található. Északnyugati részén a nedves-kontinentális, délkeleti részén a száraz-kontinentális éghajlat jellemző. Éghajlatunkat befolyásolja a nyugatias szelek révén érvényesülő óceáni hatás és a délről érkező mediterrán hatás. A Tiszáig az északnyugati, attól keletre az északkeleti az uralkodó szélirány. A medence közepe a legmelegebb és a legszárazabb.
Az időjárás gyorsan változik, ami nagyrészt a távoli légnyomási központokból ideáramló frontoknak köszönhető. A „távvezérelt éghajlat” jellemzője, hogy az Izland fölött kialakuló alacsony légnyomási központ télen és nyáron is csapadékos időjárást okozhat. A délkeletről ható Perzsa-öböli alacsony légnyomási központ nyáron csapadékot és meleget eredményez. A délnyugat felől, az Azori-szigetekről jövő magas légnyomású képződmények télen és nyáron is száraz időt, meleget hoznak. Az északkeleti szelek a szibériai magas légnyomású területről télen száraz, hideg levegőt szállítanak.
A medencejelleg érvényesülését tapasztalhatjuk, amikor az Alpok, a Kárpátok vagy a Dinári-hegység felfogja az érkező légtömegek erejét, lecsökkenti a medencébe érkező csapadék mennyiségét. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy aszályos nyarak alakulhatnak ki. Viszont az is előfordulhat, hogy télen megüli a medencét a nehéz, hideg levegő. Májusban betörhetnek hazánk területére a sarki, hideg légtömegek („fagyosszentek” a naptárban), s veszélyeztethetik a termést. Szeptember második felében időnként mediterrán hatásra jelentkezik a „vénasszonyok nyara”.
Az évi középhőmérséklet Magyarországon 10 oC körül alakul. Leghidegebb hónapunk a január, a legmelegebb a július. A napfénytartam (a napsütéses órák számának évi összege) 1700-2100 óra/év. A hőösszeg (a fagymentes napok – a tenyészidőszak – napi középhőmérsékleteinek összege) a nyugati határtól a Dél-Alföldig egyre magasabb (2900-3300 oC). Az évi csapadékmennyiség Magyarországon nyugatról délkelet felé csökken, átlagosan 800-ról 600 mm-re.

A globális felmelegedés hatása és következménye Magyarországon

Magyarországon több mint 200 éve zajlanak rendszeres meteorológiai megfigyelések. Ezek alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medence időjárása egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Előfordulhatnak enyhe, jóformán hómentes telek (mint a mediterrán éghajlaton), de nagyon aszályos vagy éppen csapadékos, hűvös nyarak is. Volt olyan év, amikor alig volt tavasz vagy ősz. Az ingadozások és a melegedési tendencia hatására nehezebbé válik a mezőgazdasági termelés, romlik a termelők megélhetése, emelkednek az árak. A jégeső, a késői fagy tönkreteheti a termést, a nagy esők megnehezíthetik a betakarítást.
Az újonnan rendelkező problémák kivédésére pl. megpróbálják eloszlatni a jégesőt hozó felhőket, új módszerekkel oldják meg az öntözést. A nagy árvizek levezetésére új gátakat építenek, illetve megpróbálják, a természetesen kialakult, a földrajzi adottságokhoz jól igazodó, régi ártéri területeket is bevonni az árvizek elleni védekezésbe, ideiglenes víztározókat kialakítva. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a túl szűk gátak közé szorított folyókon (különösen a Tiszán és mellékfolyóin), az árhullámok, katasztrofális méretűre növekedhetnek, ha azonban nagyobb területen oszlik el víz, akkor kezelhetőbbé válnak az áradások.