Bevezető
A zömmel alacsony térszínekkel jellemezhető Ukrajna kiváló talajadottságai kiváló feltételeket teremtenek a mezőgazdaság számára, és tették a területet a szocializmus időszakában a Szovjetunió éléstárává. A föld világviszonylatban is kiemelkedő érc- és szénvagyon rejt, ami az ország nehéziparának alapja. A kedvező adottságokat azonban csak részben sikerül az országnak hasznosítani, amely így a kontinens egyik legszegényebb állama.
Ukrajna földjének kialakulása, felszíni adottságai, tájai, ásványkincsei
Az ország átlagmagassága, alacsony, legnagyobb részén a Kelet-európai-síkság terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezik az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai- és Dnyeper-hátság) vannak. Donecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete a Krím-félsziget déli részén a Krím-hegységgel. Az Ukrajna nyugati részén húzódó Kárpátokban található az ország legmagasabb pontja, a Hoverla (2061 m).
A Donec-medence feketeszén-vagyona világviszonylatban is jelentős, és komoly nehézipari bázis jött létre rá alapulva. A Krím-félszigeten, Kercs környékén, illetve az ország belsejében, Krivij Rih vidékén jelentős vasérckészletek rejlenek. Jelentősek még a mangán-, urán és kősókészletek is.
Ukrajna ¾-én kiváló minőségű feketeföld, csernozjom képződött, ami a mezőgazdaság alapja. Az ország területének 86%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, ami kiemelkedő arány Területének mindegy 1/6-át borítja erdő, ami összességében óriási területet okoz, bár a rablógazdálkodás nagy károkat okoz az erődállományban.
Ukrajna éghajlata, vízrajza
Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül. Egyes belső területeken az időjárás szélsőségesebb, és gyakoriak az aszályok, és kemények a telek. A Kárpátokban alkalmazott tarvágások miatt gyakoriak a Tisza áradásai, mivel így gyorsabban folyik le a víz a hegyekből.
Az ország legjelentősebb folyója a Dnyeper, amelyet szinte teljes mértékben kihasználnak az elektromos áram termelésében, így a folyó a Kijevi-víztározótól dél felé haladva egy hatalmas mesterséges tórendszerré vált. Második legjelentősebb folyója a Dnyeszter, amely Moldova területén ömlik a Fekete-tengerbe.
Ukrajna élővilága
Ukrajna növényvilága rendkívül változatos, 25 ezer vadon növő és több mint 400 kultúrnövény fajjal – a legváltozatosabb a Krím-félsziget területe. A természetes növényzet igen nagy területeken megmaradt. A főbb élőhelytípusok az erdők, erdős sztyepek, sztyeppek, rétek és mocsarak. Ahol eltűnt az eredeti ligetes erdős sztyep, ott mezőgazdasági sztyep kultúrtáj jött létre. Az erőségek legnagyobb része északnyugaton, a Podóliai-hátság területén található.
Ukrajna természeti értékei
Ukrajna területének körülbelül 3%-a áll valamilyen szintű természeti védelem alatt. A legmagasabb szintű védelmet a bioszféra területek jelentik, ezek nemzetközi jelentőségű intézmények, amelyek nem csak az értékek megőrzését, hanem a kutatást is célozzák. Jelenleg öt ilyen található Ukrajnában. Több helyen áll védelem alatt a vízi- és mocsárvilág (pl. az ország nyugati részén, Rivne város közelében), illetve a sztyeppei élővilág (pl. Kelet- és Dél-Ukrajában). A Kárpátok területén a magashegységi formakincs és az erdőségek jelentik a legfőbb értéket, és itt található a magyar turisták által is gyakran látogatott Szinevéri-tó, amely egy földcsuszamlás következtében jött létre. Az erdőséges szerepe fontos a talajerózió elleni védekezésben, valamint a csapadék- és olvadékvizek lefolyásának lassításában –az utóbbi évtizedek felelőtlen erdőgazdasága miatt gyakoribbá váltak az árhullámok a Kárpátokból eredő folyókon. A Krím-félsziget jellegzetes állat- és növényvilága ugyancsak fokozott védelem alatt áll, míg a szintén a félszigeten található Márványbarlang sokak szerint a világ egyik legszebb barlangja. A 80 és 200 méter mélységbe bevágódott Dnyeszter-kanyon élővilága és felszínformái is kivételesek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
