Bevezető

A rendszerváltáskor kedvező helyzetből induló Csehország elsősorban ipari jellegű ország, amelyet előnyös földrajzi fekvése is segít a gazdasági fejlődésben. A nagy hagyományokkal rendelkező ipar, ezen belül főleg a gépipar jelenti a gazdaság alapján, amelyet a külföldről érkező befektetések is segítettek. A gazdasági felzárkózásban nagy előnyt jelent az ország számára, hogy közel fekszik a fejlett nyugat-európai területekhez, ezen belül a fő piacot jelentő Németországgal szomszédos is.

Csehország közigazgatási egységei

A gyorsan fejlődő cseh piacgazdaság

Csehország komoly ipari hagyományokkal rendelkezik, nem véletlen nevezték az Osztrák-Magyar Monarchia műhelyének”. Az első világháború után Csehszlovákia területén maradt az Osztrák–Magyar Monarchia ipari üzemeinek 2/3-a. A két világháború pusztításai is elkerülték a cseh üzemeket, épen maradtak a híres fürdővárosok, illetve a főváros Prága műemlékei. Ugyanakkor a szocializmus évtizedei alatt komoly lemaradásba került a gyáripar a nyugat-európai vetélytársakkal szemben. Kitörési lehetőséget jelent, hogy az ország kedvező földrajzi helyzete és munkásainak szakértelme vonzza a külföldi - elsősorban Németországból érkező - tőkét.

A hagyományos szénbányászat öröksége

Az ország energiagazdasága ma is a fekete- és barnakőszénre épül, ami súlyos környezeti károkat okozott egyes helyeken. Északon, a Szudéták lábánál Felső-Sziléziai-medence Csehország legfontosabb feketeszénben gazdag. Az Oroszországból érkező kőolaj és földgáz csak kiegészítő szereppel bír az energiatermelésben, inkább a vegyipart látják el nyersanyaggal. A legtöbb vegyi üzem azonban még mindig az Érchegység lábánál, a régi szénbányák közelében működik – hiszen a telepítő tényezőjük is a szén volt. Az elektromosáram-termelésben a súlyosan környezetszennyező barnaszén-tüzelésű hőerőművek a legjelentősebbek. Ezek működtetéséhez a Most és Sokolov környéki barnaszenet használják, amely néhol külfejtéssel is elérhető. Északnyugat-Csehországban több helyen is ütköznek a bányászat és a turizmus érdekei, hiszen a vidék nem csak bányászható ásványkincsekben, hanem látnivalókban is gazdag. A vízerőművekre (amelyek főleg a Vltaván vannak szép számban) inkább csak a reggeli és esti csúcsfogyasztás idején hárul kisegítő szerep (3%-nyi) részesedés az energiatermelésből. Az atomerőművek jelentősége is számottevő, de a Dukovany után másodikként átadott, Temelínben épült atomerőművet folyamatosan bírálatok érik az osztrák környezetvédők részéről.

Csehország részvétele a nemzetközi munkamegosztásban

A cseh ipar viszonylag nagy energiafogyasztó, ami a fémfeldolgozás nagy súlyával magyarázható. A rendkívül sokrétű fémfeldolgozás termékeinek negyedrésze kivitelre kerül, és fejlett gépipar kapcsolódik az ágazathoz. Emellett a rendelkezésre álló szakértelmet kívánó, hasznosító és igencsak anyagigényes nehézgépgyártás játszik fontos szerepet Csehország külkereskedelmében (pl. kohászati, erőművi, textil-, bőr- és nyomdaipari berendezések, járművek előállítása). A gépipar legrégibb központja Prága és Plzen környékén, a Cseh-medencében jött létre. A Skoda-művek az ország legnagyobb, legismertebb ipari üzeme, amely a délnyugaton fekvő Plzenben működik, és például villanymozdonyokat, villamossági gépeket, atomreaktorokat állít elő. A Skoda személyautókat azonban nem itt, hanem Mladá Boleslavban szerelik össze. Az autógyárat az 1990-es években a német Volkswagen vásárolta meg, és jelentős modernizáláson ment át az elmúlt időszakban. Ostrava és környéke szintén nehéziparáról nevezetes: a város a bányászati és kohászati gépgyártás központja, a környékbeli bányák nagy részét az elmúlt években bezárták.

A híres cseh könnyűipari ágak

Csehországban a mai napig fontosabb a textilipar mint a környező országokban. Az iparág a elsősorban Szudéták előterének városaiban létrejött len- és gyapjúfeldolgozó-iparból nőtt ki. Zlínben a cipőipar fontos, de említést érdemel bőripari gépgyártása és gumiipara is. A Dél-Csehországban a folyók mentén gyakoriak a fa- és papíripari üzemek. A helyi nyersanyagra épült és a termelési tapasztalatok tették Világhírű a cseh porcelán- és kerámiaipar, amelynek központja a fürdőjéről és filmfesztiváljáról is híres Karlovy Vary. Jablonec az üveg és ékszergyártás, České Budějovice pedig a ceruzagyártás miatt érdemel említést. Világszerte ismert a cseh sörgyártás is, legismertebb központja Plzen, de Prága, České Budějovice, Velké Popovice sörfőzdéi is kiválóak.

A cseh üvegipar termékei

A cseh mezőgazdasági ágak súlya a gazdasági életben

A mezőgazdaság szerepe eltörpül az ipar mellett mind a foglalkoztatásban, mind a GDP-ből való részesedésben – ennek oka elsősorban a természeti adottságokban keresendő. Az ország fő mezőgazdasági területei a medencék és folyóvölgyek, ahol barna erdőtalaj és csernozjom képződött. Az ország a fő gabonafélékből és takarmányokból behozatalra szorul. A Cseh- és a Morva-medencében főleg búzát és cukorrépát termesztenek. Nagy területet foglal el a sörárpa és a komló, melyből külföldre is szállítanak, és persze a sörgyártás fontos alapanyagai.

Prága Európa egyik legnépszerűbb turistacélpontja, mivel a műemlékek alig sérültek az évszázadok során. Az „arany Prága” név valószínűleg a 14 századból, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A prágai óváros, a kulturális, vallási és történelmi emlékek, a sörözők évről-évre rengeteg turistát vonzanak. Prága Európa egyik kulturális központjának számít, egyszerre része a szláv és német kultúrkörnek. A Károly Egyetem Közép-Európa egyik legpatinásabb, legrangosabb felsőoktatási intézménye.

Az Arany Prága