Az USA északi körzetének bemutatása
Az USA északi körzete földrajzilag az USA északi részén: az Észak-atlanti-partvidéket, a Nagy-tavak vidékét és a Közép-Nyugatot öleli fel.
Az egykor virágzó nehézipari fellegvárairól híres iparvidék, ma hanyatlóban van. Így rászolgált a „rozsdaövezet” elnevezésre. A 19. században létesült nehéziparát a vas- és acélgyártás uralta, s ma ezeknek az iparágaknak erőteljes térvesztése tapasztalható a megnövekedett szolgáltatói ágazatok előretörésével. A pénzügyi szolgáltatások, a csúcstechnológia: a hardverek és szoftverek hazája lett a gazdasági körzet. A 1960-as évektől jelentkező elhúzódó nehézipari gazdasági pangás miatt sokan elvándoroltak, ennek ellenére az ipari termelése közel fele még mindig innen származik.
Központjai: New York, Boston, Chicago.
A gazdasági körzet fejlődőben lévő részei, a nagyüzemi, árutermelő mezőgazdaságával kitűnő Közép-Nyugat (a Mississippi-medence és a Préri-tábla) és az észak-atlanti partvidék szolgáltatói szektora. A csúcstechnológia telephelyei az egyetemekhez közel fekvő kertvárosi, jó távközlési és közlekedési helyzetben lévő közép- és kisvárosok, ahol a magasan képzett (kvalifikált) munkaerő él.
Az északi körzet ásványkincsei, telepítő tényezői
Az északi körzet volt az első olyan terület, ahol az ásványkincsek kitermelése az Újvilág alapjainak lerakására szolgált. A városok megalapozása, a vasúthálózatok nyomvonalának kiépítése, a 19. sz.-i modern építészeti stílusú lakó- és irodaházak felhőkarcolóinak acélszerkezete, mind jóminőségű vasat és acél követelt. A környék vaskohóinak működéséhez az Appalache-hegység feketekőszén vagyona, kisebb mennyiségű vasérce, fája, folyóinak vízenergiája, ipari vize és a Nagy-tavak vasérce, színesfémei, zuhatagos vizei adták a vaskohászat és acélgyártás, a színesfémkohászat, a nehézgépgyártás alapanyagát, energiaforrását. Természetesen az iparvidék fejlődéséhez nagyban hozzájárult az Európából kivándorolt fizikai munkások, szakemberek tudása, termelési tapasztalata; az Európához, mint piachoz való közelség; az olcsó vízi szállítási útvonalak: a Hudson-folyó, a Nagy-tavak, a Szent Lőrinc-folyó, az Atlanti-óceáni partvidéki és tengeri hajózás.
Az USA gazdag ásványkincs-vagyonába ma is beletartozik a Felső-tavi mélyebb fekvésű, értékes vasérc- és rézmező.
Az északi körzet árutermelő farmergazdaságát a termékeny, több hektáros termőföldek alapozták meg.
Az ipar korábbi szerepe
A 19. sz. folyamán az Appalache-hegység és a Nagy-tavak vidékén az ipari fellegvárak sora nőtt ki. Legelőször az atlanti partvidékhez közel eső részeken szénre és vasércre települten: Pittsburgh, Bethlehem, Baltimore városokban (kohászattal, szénvegyészettel, üveg- és kerámiaiparral).
Majd lassan a Nagy-tavak mentén felfedezett vasércre települten és az appalache-i szén szállítási útvonala mentén bontakozott ki a kohászat: Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary és Duluth nagyvárosokban. Amúgy ebben az időben a nyersanyagok többnyire a tengerentúlról érkeztek. A partvidék fogadta a bevándorlókat és irányította a munkásokat a megfelelő munkahelyekre.
Hosszú időn át az észak-atlanti városok gyáripara uralta az amerikai belső piacot. A női munkaerő foglalkoztatását a textilipar biztosította.
Az atlanti partvidék
Ma komoly szaktudással, szakképzettséggel - az egykori olcsó textilipari munkások és nehézipari, fizikai munkaerő helyett - lehet érvényesülni az elektronikában, elektrotechnikában, a precíziós gép- és műszergyártásban, és az atomiparban. A szakemberek többsége a partvidék (Amerika legrégebbi és leghíresebb) egyetemein szerezte meg a tudását: a Boston közelében lévő Cambridge-ben: a Harvard Egyetemen, vagy a New Haven-en: a Yale Egyetemen, vagy Princetonban: a Princeton Egyetemen, vagy éppen New Yorkban: a Columbia Egyetemen). Az egyetemek fontos szerepet töltenek be az ipari kutatásokban, fejlesztésekben, az információs gazdaság működtetésében, a szolgáltató iparban.
Az ország központja, a főváros: Washington is az atlanti partvidék kertvárosi övezetében fekszik, míg az ország lüktető pénzügyi és kereskedelmi központja, számos bank és monopólium székhelyével: New Yorkban van. Leghíresebb pénzügyi utcája a Wall Street, épületei és intézményei között ott van a New York-i Értéktőzsde, az ENSZ székháza, vagy ott volt a 2001-es terrortámadás (3000 áldozatot követelő) célpontja: a World Trade Center.
A Nagy-tavak vidéke
Ma a Nagy-tavak vidékének vasipari központjai a XX. sz. végén válságba kerültek, jelentős szerkezetváltásra kényszerültek. Egyrészt a felső-tavi felszín közeli vasérctelepek kimerülése és a vas világgazdasági jelentőségének térvesztése miatt. A Tóvidék kohászata ma a kanadai Labrador-félsziget vasércét dolgozza fel, amihez a Szent Lőrinc víziút megépítése is hozzájárult.
A Nagy-tavak tóvidék városai gépiparuk sokoldalúságával próbálják felvenni a piaci versenyt. Az autóiparnak évszázados hagyományait rakták le: itt van a General Motors központja: Detroitban.
Chicago közép-nyugati kukorica öv mezőgazdasági gépellátója, hatalmas élelmiszer-feldolgozási központtal. Malomipari, cukoripari központjai messzeföldön híresek. Húsipari központjai átalakultak, marhavágóhídjai a múlté, a korszerű hűtéstechnika lehetővé tette, hogy az istállók közelében vágják le az állatokat és gyorsan fagyasztva eljutassák a vevőkhöz. Jó és friss élelmiszer mindig van a környéken, nagy tejgazdaságok termékeit dolgozzák fel.
Chicagóban, a Nagy-tavak legnagyobb városában megtörtént a gazdasági szerkezetváltás: hardver- és szoftvergyártással, telekommunikációs és biotechnológiai fejlesztéseivel rukkol ki.
A mezőgazdaság szerepe
Az észak-atlanti-partvidék egykori árutermelő gabonatermesztése elsorvadt. A gazdák a nagyvárosok friss zöldség- gyümölcsellátására koncentrálnak, de ezt a kereskedők kiegészítik szubtrópusi vidékek (Florida, Kalifornia) hűtőláncain keresztül érkező gyümölcs- és zöldségkínálattal. A városkörnyéki állattenyésztők a tej- és hústermékek, a friss tojás értékesítéséből élnek meg. A virágkertészetnek is nagy kereslete van ebben a körzetben. Az Appalache-hegységben az erdő- és vadgazdálkodás jellemző.
A Nagy-tavak menti mezőgazdaság kétarcú: magasfokúan gépesített árutermesztéssel foglalkoznak. Zöldtakarmányokat termesztenek a nagy tejgazdaságok számára.
A Nagy-tavaktól délnyugatra gesztenyebarna mezőségi és löszön képződött feketeföldön alakult ki igazán a gabonatermesztő övezet – ez az északi körzet éléstára: a Közép-Nyugat. A szántókon kukoricát, szóját termesztenek, sertést és marhacsordákat tartanak el. A búzatermesztő övezet a szárazabb Préri területein jött létre, itt szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkoznak. A mezőgazdasági terményeket és húsárukat Minneapolis-St.Paul, St. Louis, Kansas City malom- és húsipari központjai dolgozzák fel.
Az északi körzet és az idegenforgalom
Az északi körzet főbb idegenforgalmi célpontjai: a Nagy-tavak városa: Chicago felhőkarcolóival, a Tóvidék híres látványossága: a Niagara-vízesés, az észak-atlanti-vidéken: New York, kisebb szerepkörű Washington tartozik.
New York híres látnivalóihoz hozzátartozik a Manhattan-sziget, magas felhőkarcolóival: az Empire State Building, a Chysler Building, a New York Life, az 570-es torony, a Metropolitan Life Building, a lerombolt World Trade Center, valamint híres musicalszínháza: a Broadway.
Washington híres épületei a Fehér-ház, a Capitolium. Itt székel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is.
Városok zsúfoltságában
Az atlanti-partvidék városképe a múlt századhoz képest jelentősen megváltozott: Bostontól New Yorkon, Philadelphián és Baltimore-on átnyúló 600 km hosszú, hatalmas városövezet ún. megalopolisz uralja a partvidéket, 45 millió embert tömörítve, minden nagyvárosi gondjával-örömével.
New York 21 milliós agglomerációjával az USA legnépesebb városa.
Chicago 10 milliós metropolisz agglomerációjával, a Michigan-tó partján. A város az áru- és értéktőzsdék, a modern műkereskedelem nemzetközi központja. Az USA közúti, vasúti és légi közlekedésének csomópontja.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
