Tananyag választó:
A Dunántúli-középhegység
Jegyzet szerkesztése:
Gazdasági élet az Dunántúli-középhegységen
Eszköztár:

A Dunántúli-középhegység természeti és társadalmi erőforrásai

A középhegység természeti erőforrása a mészkő, a barnaszén, a bauxit, a mangánérc, a talaj, a napsugárzás, a víz. Társadalmi erőforrások között tartjuk számon a szakképzett és innovatív munkaerőt. A nyári időszakban sok a szorgalmas és nyelvtudással rendelkező idénymunkás.

A gazdasági ágazatok súlya a Dunántúli-középhegységben

Hagyományosan a nehézipar, illetve a mezőgazdaságból az állattenyésztés dominált, de ez a rendszerváltozás óta megváltozott. A balatoni, a velencei-tavi idegenforgalom előtérbe kerülésével a tercier szektor aránya az országos átlag fölé emelkedett. Ehhez kapcsolódott az egészségügy, a szolgáltatások és a kultúra gyors fejlesztése is.

A Dunántúli-középhegység mezőgazdasági termelése

A középhegység területén jelentős erdőgazdálkodás zajlik. Jellemző az állattenyésztés (szarvasmarha, juh) és itt található a Balaton-felvidéki: a badacsonyi, a balaton-melléki, a balatonfüred-csopaki borvidék. A Vértes oldalában húzódik a móri borvidék, a Gerecse előterében pedig a Neszmélyi.
A növénytermesztésben a zöldségtermelés, a burgonya és a rozs jellemző.

A Dunántúli-középhegység ipari tevékenysége

A nehézipar alapját a bauxitbányászat adta. Bauxitunk európai viszonylatban is jelentős volt, viszont energiaigényes feldolgozási módja miatt nem azonos mértékben építették ki Magyarországon a feldolgozás ágait. A szocialista időszakban a Szovjetunióval kötött timföld-alumínium egyezmény keretében a bauxitból előállított timföldet kiszállítottuk, és cserében alumíniumtömböket kaptunk. Most Oroszországgal és Ukrajnával már világpiaci áron kereskedünk: a timföld árán vásároljuk az alumíniumot. A nagy távolság ellenére is olcsóbb ez a megoldás, mintha ki kellene fejleszteni a magyar alumíniumkohászatot.
A bauxitbányászat Szőc, Nyirád, Halimba térségében történik, Ajkán és Mosonmagyaróváron működik timföldgyár (nagy mennyiségű energiára és vízre van szükség hozzá). A várpalotai alumíniumkohászat lignitre és karsztvízre települt. A Székesfehérváron és Budapesten működő hengerműben fémlemezeket, huzalokat és csöveket készítenek. A hengermű a fogyasztópiac közelében jött létre. Az alumíniumtermelés mértéke a rendszerváltozás óta jelentősen csökkent. Jövője úgy bontakozhat ki, ha az alapanyaggyártás helyett a félkész- és késztermékek előállítására tevődik a hangsúly. A dinamikusan fejlődő Székesfehérváron működik az Ikarus- és a Ford-gyár, de megvetette lábát a számítástechnika is.
Az energiatermelés barnaszénre és lignitre települ a térségben, a szénmedencékben hőerőművek sora jött létre: Ajkán, Oroszlányban, Tatabányán, Dorogon, Várpalotán.
A „szocialista iparvárosok” (pl. Tatabánya, Oroszlány, Dorog) az ötvenes években bányászfalvakból jöttek létre. A rendszerváltás után a veszteségesen termelő bányák nagy részét bezárták, a térség a gazdasági hanyatlás jeleit mutatta. A válságból az ipari parkok létesítése mutathat kiutat.
Az acélnemesítésre használt mangánt a bakonyi Úrkút környékén bányásszák.
A várpalotai, peremartoni és balatonfűzfői vegyipari üzemek műtrágyát, növényvédőszert, gyomirtót, salétromsavat, robbanóanyagot, műanyagot állítanak elő.
Ajkán és Tokodon üveggyár, Herenden híres porcelángyár üzemel. Tetőcserepet és hőszigetelő-vakolatot Veszprémben, szigetelőanyagot Tapolcán, téglát a Bakony- és a Pilis-hegységben gyártanak. Elektromos és bányagépeket Veszprémben állítanak elő.
A papíripar központjai Balafonfűzfőn és Szentendrén a víz közelébe települtek.

A Dunántúli-középhegység szolgáltatóipara

A Balaton térsége (Keszthely, Balatonfüred, Siófok) és a Velencei-tó (Agárd, Gárdony) kiemelt idegenforgalmi terület. Ehhez kapcsolódik a jól kiépített közlekedési és kereskedelmi hálózat, a szolgáltatások, a művelődési és szórakozási lehetőségek. Nyáron megélénkül a balatoni és a Velencei-tavi hajóforgalom. Veszprémben, Székesfehérváron egyetem működik.

A Dunántúli-középhegység negyedik szektora

A számítógépek tekintetében a lakások PC-ellátottsága átlagos (ez változik, pl. a nyaralási szezonban, az üdülőkben, nyaralókban), az internet-elérés is módosul (nyáron megnő a vezeték nélküli hálózatot igénybevevők száma).

A Dunántúli-középhegység nevezetes települései

Székesfehérvár már az Árpád-korban koronázó várossá és királyi temetkezési hellyé vált. Veszprém volt a királynék városa, és korai püspöki központ.
Siófok a „Balaton fővárosa”, de kiemelkedően fontos kirándulóhely, kulturális központ Keszthely és Balatonfüred. A Balaton és a Velencei-tó körül összenőnek a települések.
Badacsony borvidék névadója, Tihany egyedülálló természeti szépségű település.
A Pilis és a Budai-hegység települései már a főváros vonzáskörzetébe tartoznak.

A Dunántúli-középhegység környezetvédelme

A bányászat sokat ártott a terület természetes egyensúlyának, változott a karsztvíz elhelyezkedése, a mészkőben kialakult cseppkőbarlangok természeti állapota. Példa erre az 1912-ben megnyitott Tapolcai-tavasbarlang. Az újabb feltárt szakaszok után az 1980-as évek elején a közeli bauxitbányák karsztvízmentesítő munkálatainak hatására a barlangtó vízszintje erősen és tartósan lecsökkent, egy időben ki is száradt, majd a karsztvízkiemelés korlátozása következményeként újra csónakázhatóvá vált a tavasbarlang.
2010-ben Kolontár és Devecser egy részét elöntötte a bauxitbányászat révén keletkezett, erősen lúgos kémhatású vörösiszap. Teljesen tönkretette a termőterületet, elpusztította a Torna patak és a Marcal élővilágát. A lúgot gipsszel próbálták semlegesíteni, s még sokáig számítani kell a szennyezett talaj és a szálló por miatti megbetegedésekkel.
Mivel a Bakony jelentős területein katonai gyakorlóterek találhatóak, a károk elhárítása és e területek védelme is fontos feladat.
Lényeges a Balaton és a Velencei-tó vízminőségének megőrzése, javítása.