Tananyag választó:
A Dunántúli-középhegység
Jegyzet szerkesztése:
A Dunántúli-középhegység régiói: Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország
Eszköztár:

A Dunántúli-középhegység - nagytáj régiós élete

A Dunántúli-középhegység a Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megye) és a Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) régió része.
Székesfehérvár – a Dunántúli-középhegység és az Alföld nagytáj találkozási pontján - az ország egyik leggyorsabban fejlődő ipari központja. A Balaton-part viszonylag gyors fejlődési utat jár be. A szocialista időszakban nálunk találkozó kelet- és nyugat-németek száma országuk újraegyesítésével csökkent, viszont a változatos programokkal próbálják őket és az osztrákokat, cseheket, szlovákokat is ide csalogatni. A kellemes éghajlat, a gyorsan felmelegedő víz, a magyaros vendéglátás és a fesztiválok a családok és a fiatalok számára vonzóak lehetnek. Hazai viszonylatban pedig változatlanul a Balaton és a Velencei-tó a nyári időszak legnépszerűbb üdülőövezete.
A Közép-dunántúli régióban az egy főre jutó GDP és a munkanélküliség aránya kicsit jobb az országos átlagnál. A Közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb területe. Itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP értéke, itt a legkedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, főváros miatt a legalacsonyabb a munkanélküliség. A Budai-hegység, a Pilis, de még a Gerecse lakói is bejárnak a fővárosba dolgozni. Így élvezhetik a szebb, egészségesebb környezetet, de nem kell félniük a munkanélküliségtől.

A Dunántúli-középhegység - nagytáj élete az Európai Unióban

A régióban megjelent a külföldi tőke, elsősorban a megyeszékhelyeken, a Balaton, a Velencei-tó és a Dunakanyar környékén. Az idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növeléséhez. Az Esztergom és Párkány közötti híd visszaépítése felélénkítette a kapcsolatot Szlovákiával.
Szlovákia és Magyarország határvidékén a magyar lakosság a másik országban is munkát vállal, bevásárlásainál figyeli a forint és az euró árfolyamát.