- 12 téma
- 2 gyűjtemény
abiotikus párolgás
abszolút légnedvesség
(U): a tényleges (e) és a telítési gõznyomás (E) hányadosa %-ban.
abszorbeál
elnyel, megköt
adatasszimiláció
A számszerű időjárás-előrejelző modellek kezdeti feltételeit előállító eljárás, amely megfigyelések és az adott időpontra vonatkozó numerikus előrejelzés kombinációjára épül. Eredménye az analízis.
adiabatikus lehűlés
Az emelkedés közben a levegőre egyre kisebb nyomás hat, ezért a hőmérséklet100 méterenként közel1°C-ot csökken.
aeroszol
A levegő (gázfázisú közeg) és a benne lebegő kis méretű szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú részecskék rendszere.
agrometeorológia
Az agrometeorológiai kutatások célja, hogy a meteorológiai tényezők mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását objektív módon meghatározza. Az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás a mezőgazdaságban elsősorban azt jelenti, hogy olyan növényfajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott helyen nagy biztonsággal termeszthetők, és amelyek jól alkalmazkodnak az adott termőhely meteorológiai adottságaihoz.
Akadémia
Akadémia A szó egy ókori olajfa-liget neve, melyben Platon iskolája működött. Egyik jelentése ma is iskola: művészeti, katonai, vagy speciális szakképző (mezőgazdasági, bányászati, stb.) intézet. Másik jelentése a 17. század óta terjedt el: meghatározott alapelveket elfogadó értelmiségi társaság. Ennek megfelelően alakultak festészeti, irodalmi akadémiák. A tudományos akadémiák valamely nemzet legmagasabb tudományos testületei. Az első jelentős tudományos akadémia az itáliai Accademia dei Lincei (1603) volt, ezt követte az angol Royal Society (1662), a francia Académie des Sciences (1666) és a többi nemzeti akadémia. A Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István alapította 1825-ben. Az MTA 1949-ben átvette a Szovjet Tudományos Akadémia modelljét: a tudományirányítás legfőbb állami szerve lett. Fokozatosan kutatóintézeti hálózat épült ki körülötte. Mai feladata egyszerre ellátni az intézethálózat irányítását és betölteni a legmagasabb nemzeti tudományos társaság szerepét. Angolszász területeken az 'akadémia' kifejezés szélesebb értelmet nyert. Magában foglalja (a tudományos társaság mellett) az összes tudományos fokozattal (Ph.D.) rendelkező embert mint társadalmi csoportot is.
alacsony napállás
A napkorong közel van a látóhatárhoz és hegyes szögbe érik a felszínt a napsugarak. Alcsony napállás esetén a felmelegedés gyengébb.
alacsony szintű felhők
2000 m-es magasság alatt kialakuló felhők, pl.: stratus, stratocumulus.
albedo
Sugárzásvisszaverő képességet kifejező mérőszám. A felületről visszavert sugárzás és a felületre beeső sugárzás erősségének a hányadosa. Ez a mérőszám az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületek esetében pedig 0 (pl. a friss, tiszta hó albedója közelíti az 1-et).
állandó gázok
Azok a légköri gázok, amelyek mennyisége a légkörben hosszú időn át változatlan. Ilyenek a nitrogén, az oxigén, a nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány év, vagy évtized alatt módosul. A legfontosabbak: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon.
Altocumulus
Gomolyfelhő, párnafelhő. Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól. Nemzetközi jele: Ac
altostratus
Lepelfelhő. Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. Nemzetközi jele: As
anemométer
Az anemométer a szél erősségének vagy a légáram sebességének meghatározására szolgáló műszer. A különféle anemométerek szerkezete kétféle elven alapul: a, vagy egy készülék fordulatszámából következtetünk a szél sebességére b, vagy annak a nyomásnak a nagyságából, amelyet a szél egy irányára merőlegesen álló felületre gyakorol. Az első fajtához tartozó anemométerek közül a kanalas anemométer a legelterjedtebb.
anemoszkóp
Az anemoszkóp a szél irányát mutató készülék. Erre régen a háztetőkön a szélkakas szolgált. Pontosabb célokra azonban szélzászlót használnak, mely rendszerint két 20 fokú szög alatt egymáshoz erősített, függélyes tengely körül forgó lemezből áll, melyet az ellenkező oldalon nehezék egyensúlyoz. Lényege, hogy érzékeny legyen és hogy minden oldalról a légáramlás szabadon érje.
aneroid barométer
Más néven fémszelencés barométer. Egy légüres fémdoboz, ami a külső légnyomástól függően változtatja a kiterjedését. Magasabb légnyomás esetén jobban behorpad, mint az alacsonyabbnál.
Antarktisz
A déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀνταρκτικός szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia, Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km²;. Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának.
anticiklon
Olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb, és kifelé haladva csökken. Az anticiklonban a levegő az északi féltekén D397az óramutató mozgásával megegyező irányban, nagyon enyhén kifelé mutató spirál mentén mozog, azaz a szél a ciklon középpontja körül, de kissé a középponttól távolodva fúj. Az anticiklon belsejében ezért a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz az anticiklon belsejében szárító, felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki. Az anticiklon jellemzője ezért általában a szárazabb, naposabb, de télen gyakran a tartósan ködös idő.
áramlási köd
A köd egy fajtája, amely akkor alakul ki, ha a lehűlt földfelszín fölé meleg, magasabb páratartalmú légtömeg áramlik, amelynek hőmérséklete a lehűlés következtében eléri a harmatpontot, páratartalma kicsapódik, és ezáltal köd képződik.
árvíz
Folyó vagy bármilyen vízfolyás középmedret elhagyó áradása, ami a szélsőségesen magas vízállás következménye.
árvizek
A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz.
aszály
Nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.
asztma
Úgynevezett allergiás megbetegedés. Oka lehet a lakásban, munkahelyen fellelhető por, kutyaszőr, növényi anyagok. A tüdőasztma rohamokban jelentkező nehézlégzés, messziről is hallható mellkasi sípolással.
atmoszféra
Magyarul: légkör. A Földet, illetve más égitesteket körülvevő gázburok. A földi atmoszféra főleg nitrogénből és oxigénből áll. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.
atmoszférikus gázok
Olyan gázok, amelyek tartósan jelen vannak a légkörben.
baktérítő
A Baktérítő a Föld öt kiemelt szélességi körének egyike, amely az Egyenlítőtől délre 23° 26’ 22’’-en helyezkedik el.
Balaklavai csata
A krími háború során, 1854. november 14-ére virradó éjszaka a Krím-félsziget mellett a Balaklavai-öbölben néhány óra alatt súlyos károkat szenvedett az egyesült angol-francia-török hadiflotta. A csata után megbízták Le Verrier csillagászt a kuderc okára. A vizsgálat eredménye várakozáson felül pozitív lett. A katasztrófát megelőző napok megfigyelési adatainak térképre vitelével és elemzésével felismerhető és a Földközi-tenger közepétől nyomon követhető volt az a ciklon, amelyhez a szóban forgó vihar kapcsolódott. Ez a felismerés teremtette meg a meteorológián belül az új szakmai ágnak, az időjárás-előrejelzés tudományának, vagyis a szinoptikának az alapjait.
balaklavai öböl
Öböl a Fekete-tengeren, a Krím-félsziget mellett, ahol 1854. november 14-ére virradó éjszaka egy hirtelen kitört vihar katasztrofális pusztítást végzett az egyesült angol-francia-török hajóhadban.
Balaton
Tó a Dunántúl közepén a Bakony déli pereme, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között.Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 595 kb. km2, hossza 78 km, szélessége 5-12 km. Átlagos mélysége 3 méter. Medencéje a pleisztocén végén kialakult északkelet-délnyugat irányú tektonikus süllyedék. Csapadékvíz, a Zala folyó és kisebb patakok táplálják.
balatoni viharjelző szolgálat
A Balaton körül működő viharjelző szolgálat.
bárányfelhő
Cirrocumulus hétköznapi elnevezése. Magasszintű, jégtűből álló, gomolyos szerkezetű felhő, egymástól elkülönülő, árnyék nélküli kis gomolyokkal, vagy pamacsokkal. Jele Cc.
barométer
Légnyomást mérő eszköz.
Bécsi Egyezmény
Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy megfigyelési, mérési és kutatási programjaikat összehangolják, és részt vesznek azok végrehajtásában. Továbbá lehetőségeikhez mérten megkezdik az ózonkárosító anyagok felhasználásának csökkentését.
Bjerknes
Bjerknes, Vilhelm (1862-1951) és Bjerknes, Jacob (1897-1975). Norvég meteorológusok (apa és fia), a ciklon frontális szerkezetének, az időjárási frontnak a felfedezői. Vilhelm Bjerknes vetette fel elsőként a légkör matematikai modellezésének lehetőségét és elvi alapjait.
Botanikus Kert
Brewer-spektrofotométer
A nagypontosságú berendezés a jelenlegi mérési programban 25 ultraibolya spektrumot vesz fel egy nap, a tényleges fizikai intenzitásokból kiszámolja a biológiailag hatékony sugárzást, így minden mérésből eredményként rendelkezésre áll a fizikai és a biológiai spektrum is.
bróm
Vegyjele: Br. Halogénelem. Vörösbarna folyadék, erősen mérgező. Vegyületeit a gyógyászatban (KBr), a fényképészetben (AgBr), a festékiparban használják.
Budapesti Tudományegyetem
bukószelek
A magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját.
célzott megfigyelések
Az előrejelző modellek kezdeti feltételeinek takarékos pontosítása érdekében egy kitüntetett földrajzi térségben, időszakosan, időben és térben sűrítetten végzett meteorológiai mérések és megfigyelések.
Chicagói Egyezmény
A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény.
ciklon
A légnyomási képződmények egyik jellegzetes megjelenési formája: az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányú örvény, amelynek a középpontjában a legalacsonyabb a légnyomás és kifelé nő. A markáns időjárási jelenségek, a többnyire felhős, csapadékos időjárás hordozója.
cirkuláció
A légköri áramlatok körforgása.
cirrus
Pehelyfelhő. Magas szintű, széttagolt felhő fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhő rostos, vagy selymes, ezüstös fényű is lehet. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5-13 km magasságban képződik.Nemzetközi jele: Ci
Cirrustratus
Fátyolfelhő. Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. Nemzetközi jele: Cs
CO
Szén-monoxid
Coriolis-erő
A felfogás, miszerint a Föld forgása hatással van a légáramlatokra.
Cumulonimbus
Nagy magasságba (esetenként 10 km fölé) tornyosuló, gomolyos szerkezetű, felhő, amelynek tetejéhez gyakran jégtűkből álló, általában üllőalakú, cirrusfelhő is kapcsolódik. Jele Cb.
csapadék
A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vizet. A harmatpont alá hűlt levegőből kiváló szilárd vagy cseppfolyós víz a csapadék. Keletkezése és halmazállapota szerint osztályozhatjuk. Ez utóbbi szerint megkülönböztetünk folyékony (harmat, szitáló eső, zápor, felhőszakadás, tartós eső, stb.) és szilárd halmazállapotú (hó, zúzmara, dér, stb.) csapadékokat. A keletkezésük helye szerint megkülönböztetünk hulló és nem hulló csapadékot.
csapadék-előrejelzés
A várható csapadékmennyiséget becslő eljárás.
csapadékhiány
HA egy időszakban kevés csapadék hullik, akkor csapadékhiány van.
csapadékképződés
A csapadék a levegő víztartalmából kondenzáció folytán keletkező folyékony vagy szilárd halmazállapotú, a földfelszínre lejutó víz. A légkörben a víz mindhárom halmazállapota megtalálható. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, túltelítetté válik, vízgőztartalmának egy része kicsapódik. A nem hulló csapadékok esetében a kicsapódás közvetlenül tárgyak felszínén történik (dér, zúzmara, harmat). A hulló csapadékok keletkezését felhőképződés előzi meg.
csendes eső
Olyan eső, melyet nem kísér mennydörgés és villámlás.
Csendes-óceán
A három óceán közül a legnagyobb, Ázsia és Amerika között helyezkedik el, kiterjedése közel 180 millió négyzetkilométer.
délibáb
(fata morgana), fénytörésen alapuló természeti jelenség. Rendezett, zavartalan (örvénylésektől mentes), különböző hőmérsékletű légrétegeken keresztül a fény úgy törik meg, hogy a tárgy képét magasabban látjuk valódi helyzeténél. Bizonyos feltételek mellet az is előfordulhat, hogy fordított állású képet látunk.
depresszió
( lat) Levert lelkiállapot, nyomott hangulat, búskomorság.
dér
A földfelszín felülete, vagy a vele közvetlenül érintkező levegő harmatpontja fagypont (0 fok) alatt van. A víznek a felületekre szublimációval történő kicsapódása szilárd halmazállapotban, vékony jégréteg formájában történik.
differenciálegynelet-rendszer
diffúz sugárzás
diszperzió
A legtöbb légköri fényjelenség a fénytörésen és fényvisszaverődésen alapszik. A napfény ténylegesen különböző színek keveréke, amelyeket el lehet választani egymástól. Ez a folyamat a diszperzió.
divergencia
A konvekció ellentettje. A jelenség - amikor két áramlás széttart, vagyis divergencia jön létre - gyakori a természetben. A divergencia vonalának környezetében az alsó légrétegekben levegőhiány lép fel (alacsony légnyomás), ami csak felülről pótlódhat, ezért a ""szétáramlás"" térségében szárító hatású, leszálló légmozgások alakulnak ki.
Dobson-spektrofotométer
Az ultraibolya sugárzás intenzitásának speciális, alkalmasan választott hullámhosszokon történő méréseivel meghatározza a légoszlop teljes ózontartalmát.
domborzat
A földfelszín formakincsének gyűjtőneve
dörgés
A villám pályáján a levegő hirtelen magas hőmérsékletre melegszik fel, és robbanásszerűen kitágul. A hirtelen tágulás, majd az ezt követő összehúzódás hozza létre a dörgést.
éghajlat
Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere.
éghajlati övek
éghajlatváltozás
az egyik legkomplexebb környezetvédelmi probléma amivel az emberiségnek szembe kell néznie a 21. században. Az okok, a következmények és a megoldások is hihetetlenül összetettek, minden emberi tevékenységet valamilyen mértékben érintenek, hiszen mindannyian elszenvedői és okozói is vagyunk egyben.
Egyenlítő
A Föld szélességi és hosszúsági körökre van felosztva. A leghosszabb, a Föld felszínének a közepén futó szélességi kör az Egyenlítő.
Egyetemi Csillagda
elektromos kisülés
elektroncső
elektronikus jelenség
elektronikus szélmérő
Olyan elektronikus eszköz, amely a szél sebességét méri.
El-Nino
Az éghajlati rendszer belső változékonyságának jelensége az El-Nino , amely 3-7 évente ismétlődő jelensége elsősorban az alacsony földrajzi szélességeknek. Hagyományosan az El-Nino a perui partok halászainak azon tapasztalatát jelenti, hogy karácsony táján a halban gazdag hideg áramlást minden évben hosszabb-rövidebb halban szegény, meleg áramlat váltja fel, ez pedig az El-Nino érkezését jelenti.
előrejelzés
A meteorológusok és az időjárás-előrejelzők számos eljárást alkalmaznak azért, hogy meg tudják mondani a jövőben várható időjárást.
emisszió
Kisugárzás, kibocsátás. A fizikában elektromágneses hullámok kibocsátása, mikrorészecskék (elektron, proton, stb.) atommagokból vagy más elemi részecskékből történő kibocsátása, illetve elektronok kilépése fémekből hevítés vagy fény hatására. Tágabb értelemben, pl. a környezetvédelemben, használjuk különböző anyagok (főként szennyező anyagok) kibocsátásának jellemzésére.
energiaháztartás
ENIAC
Electronic Numerical Integrator and Computer (ENIAC). Az 1940-es években az USA egyik első nagyszámítógépe, amelyen Neumann János gépidőt szerzett az időjárás-előrejelző modellek kísérleti futtatására.
Ensemble-előrejelzés
"Együttes"-előrejelzés, amelynek az a lényege, hogy az előrejelző modell egyenleteit az eredeti futtatáson kívül a kezdeti feltételek kicsiny, hibahatáron belüli megváltoztatásával többször is lefuttatják. A végső, valószínűséggel kifejezhető eredményt a kapott eredmények együttesének szórása adja.
ensemble-prognosztika
"Együttes"-előrejelzés, amelynek az a lényege, hogy az előrejelző modell egyenleteit az eredeti futtatáson kívül a kezdeti feltételek kicsiny, hibahatáron belüli megváltoztatásával többször is lefuttatják. A végső, valószínűséggel kifejezhető eredményt a kapott eredmények együttesének szórása adja.
erózió
A külső erők víz, jég, gleccserek felszínformáló tevékenysége.
érzékenységi terület
Az a földrajzi tartomány, amelyen az analízist megváltoztatva a megadott kiértékelési tartományra vonatkozó előrejelzés a lehető legnagyobb mértékben fog megváltozni. Az érzékenységi területen végzett célzott megfigyelésektől a kiértékelési tartományra vonatkozó előrejelzés javulását várhatjuk.
ESA
Európai Űrkutatási Szervezet
EUMETSAT
Europe's Meteorological Satellite Organization. A nyugat-európai országok által létrehozott, időjárási műholdakat (METEOSAT) fejlesztő, üzemeltető, ezek információit feldolgozó szolgáltató szervezet, amelynek Magyarország a társult tagja. Székhelye Darmstadt (Németország).
Európai Űrügynökség
evaporáció
Abiotikus párolgás. Szűkebb értelemben a vízfelületek, a növényi test felületi (passzív) és a talaj (felszíni és felszín alatti) párolgásos vízvesztesége.
evapotranspirációs vízveszteség
évi középhőmérséklet
A egy év napi vagy havi középhőmérsékleteinek átlaga, középértéke.
Exoszféra
A felső légkör 500 km feletti részének neve, mely rendkívül ritka, de ennek ellenére tartalmaz atomos oxigént és nitrogént. Hőmérséklete azonos a termoszféra hőmérsékletével. Három alcsoportra osztható: a. Helioszféra, b. Protonoszféra, c. Magnetoszféra.
Ezredévi Kiállítás
fagyvédekezés
Az esetleges fagyás okozta károk enyhítésére/elkerülésére tett intézkedések.
fáklya-diagram
Egy előrejelzett változó megadott földrajzi helyre vonatkozó értékének időbeli változását jelenítjük meg az együttes összes tagját felhasználva. Minél vastagabb a fáklya egy adott időpontban, annál bizonytalanabb az erre az időpontra vonatkozó prognózis.
fata morgana
(délibáb), fénytörésen alapuló természeti jelenség. Rendezett, zavartalan (örvénylésektől mentes), különböző hőmérsékletű légrétegeken keresztül a fény úgy törik meg, hogy a tárgy képét magasabban látjuk valódi helyzeténél. Bizonyos feltételek mellet az is előfordulhat, hogy fordított állású képet látunk.
fátyolfelhő
Magasszintű, réteges szerkezetű felhő, a jégtűk fehér, áttetsző fátylat alkotnak, a Nap és a Hold átlátszik rajtuk. Jele Cs.
feláramlás
A földfelszín közelében lévő levegő napsugárzás hatására felmelegszik, és mivel a melegebb levegő könnyebb, mint a hideg, ezért a hideg fölé emelkedik. A levegő ilyenfajta mozgását nevezzük feláramlásnak.
felhő
A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.
felhőalap
Az a magasság, amelyen a levegő nedvességtartalma felhő formájában kicsapódik.
felhőképződés
Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, telítetté válik és megkezdődik a vízpára kicsapódása. A kicsapódás a levegőben lebegő szabad szemmel láthatatlan kis szilárd részecskéken (kondenzációs magokon) történik. Az így létrejövő vízcseppekből vagy jégkristályokból álló felhőelemekből alakulnak ki a felhők.
felhőszakadás
Heves csapadék záporeső vagy zivatar formájában. Közép-Európában óránként mintegy 60 liter/négyzetméter vagy annál több eső számít felhőszakadásnak.
felhőzet
A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.
felső légkör
Az atmoszféra 82-500 km feletti magasságú tartománya, melynek részei: a termoszféra, a tropopauza, valamint az 500 km feletti exoszféra. A termoszférában a nitrogén és az oxigén még mindig a legjelentősebb gáz, sok ionizált rétege van. A felső légkörben képződik a sarki fény is.
felületi villám
A jelenség közvetlenül nem látható, csak a felhőket világítja meg. A villám kékeslila színét az oxigén emisszió (kibocsátás) vonalai okozzák.
fényjelenségek
forró
magas hőmérsékletű
fosszilis tüzelőanyagok
Egykori élőlények maradványaiból képződött tüzelőanyagok, pl.: kőszén, kőolaj, földgáz.
fotokémiai szmog
Intenzív napsugárzás hatására olyan fotokémiai reakciók játszódhatnak le, amelyek veszélyes ingerlő és toxikus anyagok keletkezéséhez vezetnek. Kedvezőtlen meteorológiai körülmények között ezeknek az anyagoknak a felhalmozódásával kialakul a fotokémiai szmognak nevezett jelenség. A fotokémiai szmogot elsősorban az oxidáló hatású anyagok, és főleg az ózon magas koncentrációja jellemezi.
Föld
A Naprendszer Naptól számított harmadik bolygója. Differenciált szerkezetű, aktív felszínű kőzetbolygó, amelyet légkör burkol, erős mágneses tere és bioszférája van.
főn
A hegységek szél alatti oldalán kialakuló száraz, meleg lebukó szél. Nevét az Alpokban használatos elnevezéséről kapta.
Főn szelek
A magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját.
főszivárvány
A főszivárvány ívének az átmérője 42°, színei belülről kifelé: indigó, ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös. Minél több napfény éri az esőcseppeket, annál fényesebb a szivárvány, minél nagyobbak ezek a cseppek, annál élesebbek a színátmenetek. Kisebb cseppméretek esetében kevésbé látszik színesnek a szivárvány.
front
A fizikai tulajdonságaiban, elsősorban hőmérsékletében egymástól jelentősen eltérő levegőtömegek érintkezési (keveredési) zónája, amely az uralkodó áramlással együtt mozog (a ciklon szerkezetének, áramlási rendszerének szerves része). Az időjárás-változások legfőbb hordozója.
frontok
A különböző nyomású és hőmérsékletű légköri képződmények érintkezési felületei
frontológia
A frontok kialakulásával és viselkedésével foglalkozó tudomány
függőleges felépítésű felhők
Alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők). A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak.
füstköd
A szennyező gázok és szilárd részecskék (korom) esővízzel történő keveredése nyomán kialakuló légköri jelenség.
Gaia elmélet
Lovelock angol kémikus 1979-ben publikált elmélete a bioszféra önszabályozó képességéről. Az önszabályozó képesség miatt a bioszféra élőlényeinek összessége egyetlen, globális méretű élőlénynek tekinthető. A tudós ezt az élőlényt Gaia-nak nevezte el. Feltételezése szerint Gaia nemcsak passzív "szenvedője" a környezetének hanem aktív alakítója is, környezetét mindig úgy alakítja, hogy kedvezőek legyenek számára, vagyis az élet számára.
GARP
Global Atmospheric Research Programme = Globális Légköri Kísérleti Program
geostacionárius műholdak
Olyan műholdak, amelyek követik a Föld forgását, ezért a Földnek mindig ugyanazt a területét tudják megfigyelni.
globál sugárzás
A sugárzási egyenleg legfontosabb komponense, alapvető klímaparaméter, s egyértelműen a legáltalánosabban használt sugárzási paraméter. A globálsugárzás a Napból érkező közvetlen, illetve az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összege.
globális átlaghőmérséklet
A Föld egészére jellemző hőmérséklet, amelyet a Föld különböző részein mért hőmérsékletek átlagolásával kapunk.
globális átlagos tengerszint
A különböző tengerek és óceánok vízszintjének átlagolásából származó érték.
globális felmelegedés
A légkör átlaghőmérsékletének az egész Földre kiterjedő emelkedése. Szerepet játszhat benne az emberi tevékenység is, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása eredményeként.
globális klímamodell
A Földön végbemenő időjárási folyamatokat illusztráló modell.
gomolyfelhő
Karfiolra emlékeztető, vastag, gomolyos szerkezetű felhő. Jele Cu.
Gomolyos jellegű felhők
Karfiolra emlékeztető, vastag, gomolyos szerkezetű felhő.
gömbvillám
A jelenségre még nincs egyértelmű magyarázat. Több lehetséges megoldás is létezik. Elképzelhető, hogy a villámcsatornában felhalmozódott ionizált gáztömegről vagy elektromos porfelhőkről van szó. A gömbvillámok színe általában narancssárga színű.
halo
A légkörben megfigyelhető optikai jelenség, 22 fokos és 46 fokos sugarú gyűrűk a Nap és Hold körül. A Nap és a Hold fénye megtörik a cirrusokban található jégkristályokon. A fénygyűrű tehát némi fenntartással rossz időre utaló jelnek is tekinthető.
halojelenség
A légkörben megfigyelhető optikai jelenség, 22 fokos és 46 fokos sugarú gyűrűk a Nap és Hold körül. A Nap és a Hold fénye megtörik a cirrusokban található jégkristályokon. A fénygyűrű tehát némi fenntartással rossz időre utaló jelnek is tekinthető.
halonok
Mesterségesen halogénezett szénhidrogének.
hanghullámok
Rezgések által keltett, levegőben közvetített hullámok, melyet az emberi fül vagy egy mikrofon felfog. A mikrofon később elektromos jelekké alakítja át.
hangsebesség
A hang terjedési sebessége levegőben. Kb. 340 m/s.
harmat
A földfelszín, a rajta lévő tárgyak és a velük közvetlenül érintkező levegő a kisugárzás következtében harmatpontjáig hűl és ebből a levegőből a víz, folyékony állapotban a felületekre kicsapódik.
harmatpont
Az a hőmérséklet, amelyre a levegőt lehűtve a benne lévő vízgőz kicsapódik, és köd vagy felhő keletkezik.
háttérszennyezettség monitor
havi csapadékösszeg
Egy adott területen egy hónap alatt, naponta mért csapadékmennyiségek összege.
havi középhőmérséklet
A napi középhőmérsékletek havi átlaga.
hegyvidéki szél
Helyvidéki területeken végbemenő horizontális irányú légmozgás.
heteroszféra
A légrétegnek a földfelszíntől számított felső határa kb. 90 km.
Hideg öv
Északi- és a Déli-sarkkörtől a Föld szélső pontjáig, a pólusokig terjed. A Föld területének 8%-át soroljuk ide. A napsugarak hajlásszöge itt a legkisebb: kisebb 47 foknál, de lehet fok is. A Föld leghidegebb területe, a kisugárzás túlsúlyban van a besugárzással szemben. A nappalok és az éjszakák hosszúsága 24 órától 6 hónapig tart.
hidegfront
Az időjárási front egyik változata, amikor az áramlás a hideg levegőt a korábban melegebb levegővel borított terület fölé hajtja. Kísérőjelensége a gomolyos felhőzet, az általában záporszerű csapadék, gyakran a viharos szél és a zivatar.
hidrológia
A vizekkel, a vizek megjelenésével, tulajdonságaival foglalkozó tudományág.
Hidroszféra
A hidroszférához a Föld folyékony halmazállapotban lévő vizei tartoznak: óceánok, tengerek, folyók, tavak és föld alatti vizek. Az óceánok óriási tömegük és hőmérséklet-kapacitásuk miatt jelentősen befolyásolják az éghajlatot. Az óceánokban és tengerekben kialakuló áramlásoknak igen nagy szerepük van a hőszállításban.
higany
A földkéreg olyan kőzete, melyből az adott tudományos-gazdasági fejlettség mellett gazdaságosan higany nyerhető.
higanyos barométer
Egy üvegcsőbe zárt higanyoszlop súlya egyensúlyt tart a légnyomással. Innen ered a légnyomás régebben használatos mértékegysége, a higanymilliméter (Hgmm).
hó
A kicsapódás parányi jégkristályok formájában történik. A jégkristályok közepes és nagyméretű hópelyhekké tapadhatnak össze. Felhője: As, Ns.
homoszféra
Azt a légköri réteget, ahol a gázok keveredési aránya azonos.
hóolvadás
Az a folyamat, mely során a hó vízzé válik.
Hortobágy
Magyarország híres középtája, az Alföld része.
hőfelesleg
A hőmennyiség azon része, amire adott körülmények között nincsen szükség.
hőmérő
A hőmérséklet, hőállapot objektív jellemzésére szolgáló mérőeszköz.
hőmérséklet
Az anyag egyik makroszkópikus állapotjelzője, ami a termikus állapotot jellemzi. Többfajta mértékegysége is használatos: Celsius-fok, Kelvin-fok, Reaumur-fok, Fahrenheit-fok.
hőmérsékleti anomália
Az átlaghőmérséklettől való eltérés egy adott földrajzi helyen.
hőpangás
hPa
hektopascal - a légnyomás mértékegysége
hulló csapadék
A levegőben kicsapódott csapadék, amely azután a nehézségi erő hatására földre hull.
hurrikán
pusztító erejű forró égövi ciklon a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségében. A heves záporokkal, zivatarral kísért szél sebessége az 50-60 m/s-ot is eléri a 20-50 km átmérőjű viharzónában.
ICAO
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet
időjárás
A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra vagy nap) során meghatározott állapota.
időjárás
A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra vagy nap) során meghatározott állapota.
időjárás előrejelzés
Az időjárás várható alakulását becslő eljárás.
időjárás-előrejelzés elmélete
időjárási károk
A természeti erők által az emberiség számára okozott kár.
immisszió-vizsgálat
Rutinszerű levegőminőségi ellenőrzés.
intenzitás
hevesség, erősség
intenzív csapadék
Rövid idő alatt nagy mennyiségben lezúduló csapadék.
inverzió
A meteorológiában valamely folyamat szokásossal ellentétes viselkedése.
JAMES E. LOVELOCK
A Gaia-elmélet megalkotója.
jégkorszakok
Olyan időszak a Föld történetében, amikor az egyébként el nem jegesedett területeket belföldi jégtakarók és gleccserek borították. Okai az éghajlatváltozásokban keresendők. Tanúi a glacigén üledékek, gleccserkarcok. Kialakulásuk okairól konkrét általánosítható és teljes egészében elfogadható elmélet még nem született.
jégtű
Könnyű, hosszúkás alakú jégkristályok.
kánikuka
katonai meteorológia
A Szolgálat alaprendeltetéséből eredően képviseli a honvédelem érdekeit az ország meteorológiai infrastruktúrájának kialakításában és fejlesztésében, az időjárás i információk előállításában, gyűjtésében és feldolgozásában. Tervezi, szervezi és koordinálja a meteorológiai támogatás feladatait, szabályzatokat, szabványokat és utasításokat dolgoz ki a katonai meteorológiai szolgálat egésze szakmai tevékenységének szabályozására.
kémiailag semleges gázok
kén
Vegyjele: S. A VI.A csoport eleme. Több allotróp módosulata (rombos, monoklin, amorf) van. Sárga színű. Magasabb hőmérsékleten fémekkel és nemfémekkel egyaránt reagál. A természetben elemi állapotban és ásványokban (pl. pirit) fordul elő. Felhasználása nagyon széleskörű: kénsav-, gumi-, műtrágya-, festékgyártás stb.
kén-dioxid
Képlete: SO2. Színtelen, szúrós szagú gáz. Vízben oldva kénessavvá alakul. Redukáló hatású. Ezen alapszik színtelentő (textilipar), gombaölő (hordók kénezése, élelmiszeripar) hatása.
keveredési köd
kicsapódás
kisugárzási köd
klímaváltozás
A Föld éghajlatának gyökeres megváltozása, melynek különböző okai lehetnek. Napjainkban a klímaváltozást legnagyobb mértékben a fokozódó üvegházhatásnak tudják be a tudósok.
Klímaváltozási Keretegyezmény
klór
Vegyjele: Cl. A VII.A csoport (halogének) eleme. Zöldessárga, szúrós szagú, erősen mérgező gáz. Hevesen reagál a fémekkel, a hidrogénnel. Szabad állapotban, kis mennyiségben a vulkáni gázokban fordul elő. Alkáli-kloridok elektrolízisével állítják elő. Fontos ipari alapanyag.
Konkoly-Thege Miklós
A 19. és 20. század fordulóján élt magyar csillagász, aki 1899. május 16-án felajánlotta akkor már világhírű ógyallai magáncsillagdáját a magyar államnak.
konvergencia
Az alsó légrétegekben "összetartó" áramlás (az áramló légrészecskék közelednek egymáshoz). Általában felhős, csapadékos időjárás előidézője.
korona
korong
köd
A levegő nedvességtartalma olyan magas, hogy a látástávolság1 km alá csökken. Köd minden évszakban előfordulhat, de télen gyakoribb. Ködképződéskor a levegő nedvességtartalma már annyira telített, hogy nem tudja megtartani a felesleges nedvességet, ezért az kicsapódik.
ködfajta
ködszitálás
A levegő nedvességtartalma olyan magas, hogy a látástávolság1 km alá csökken. Köd minden évszakban előfordulhat, de télen gyakoribb. Ködképződéskor a levegő nedvességtartalma már annyira telített, hogy nem tudja megtartani a felesleges nedvességet, ezért az kicsapódik.
középhőmérséklet
Adott időszakban mért hőmérsékletek átlaga.
középtávú előrejelzés
3-10 napos időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzés, melynek bizonytalansága nagyobb, mint a rövidtávú előrejelzésnek.
közlekedésmeteorológia
A közlekedésben résztvevőket tájékoztatja azokról a veszélyekről, melyekre adott időjárási körülmények között oda kell figyelni.
krími háború
1854-től 1856-ig tartó háború. Oroszország jogot formált a törökországi keresztények érdekeinek védelmére, valamint az orosz hadihajók számára a Dardanellák használatára, ezért Törökország, Anglia és Franciaorszkág hadat üzent. A háború Oroszország veresé
Krioszféra
A Földön található hó- és jégtakarót krioszférának nevezzük. Ennek a jégtömegnek igen jelentős klímaalakító hatása van. Legfontosabb jellemzője az albedo , azaz a fényvisszaverő képesség és az alacsony hővezető képesség. A krioszféra részeihez soroljuk az Északi-sarkot, az Antarktiszt, Grönlandot, a gleccsereket és a tenger jégmezőit. A jégtakarók óriási tömegük miatt nagyon lassan változnak és mozognak. Hatásuk a rövid időtartamú folyamatokban nem jelentős. A krioszféra a Föld legjelentősebb édesvízraktára.
látástávolság
Az a távolság, ameddig a szem adott időjárási körülmények (pl. köd) között ellát.
Le Verrier
Le Verrier, Urbain (1811-1877). Francia csillagász, nevéhez fűződik az első, operatív célú időjárási térképek készítése, és előrejelzések beindítása ezek segítségével, valamint a távíró alkalmazása a meteorológiai adatcserében.
lecsapódás
(kondenzáció) Az a folyamat, amelyben az anyag gázhalmazállapotból (gőz) folyékony halmazállapotúvá válik. Bekövetkezhet hőmérséklet csökkentése, vagy nyomás növelése révén.
légáramlás
A levegő vízszintes illetve függőleges irányú mozgása.
légkör
Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.
légköri aszály
Légköri aszályról akkor beszélünk, ha a levegő nedvességtartalma tartósan lecsökken.
légköri gázok
A föld légkörében található gázok. Oxigén , Nitrogén, Szén-dioxid és egyéb gázok.
légköri modell
Légkörben zajló folyamatok, légköri jelenségek magyarázatát leíró modell.
légköri mozgás
A légkörben végbemenő, a hideg és meleg levegő kicserélődésének köszönhető vertikális illetve horizontális mozgás.
légkörzés
A levegő hőmérséklete folyamatosan változik, ezáltal a sűrűsége is. A változások hatására levegő folyamatos, körző mozgásban van. Ezt nevezzük légkörzésnek.
légnedvesség
A levegő nedvességtartalmát nevezzük rövidebben légnedvességnek.
légnyomás
Egy felületegység fölött elhelyezkedő levegőoszlop súlya, melynek értéke a tengerszinten négyzetcentiméterenként 1033 g (1 atmoszféra).
légnyomás emelkedés
Az a folyamat, melynek során a levegő nyomása emelkedik.
légnyomási képződmény
légörvény
Időjárási légörvény, ciklon vagy anticiklon.
légszennyezettség
Az ember különféle tevékenységei során káros anyagokat bocsát a légkörbe. Ez okozza a légszennyezettséget.
légszennyező anyagok
A légkörben lebebő szennyezőanyagok.
lejtőköd
Akkor alakul ki, ha egy hegyvonulat emelkedésre készteti a levegőt, és az emelkedés következtében lehűl, és telített lesz.
levegő
levegő nedvességtartalom
A fogalom azt írja le, hogy mennyi nedvességet tartalmaz a levegő.
levegősűrűség
A levegő sűrűsége a magasság növekedésével csökken. Összetételében is változások lépnek fel, hiszen a könnyebb gázok (pl. a hélium és a hidrogén) a felsőbb, míg a nitrogén és az oxigén az alsóbb rétegekben vannak túlsúlyban. A magasság növekedésével a levegő sűrűsége a légnyomás hoz hasonlóan csökken.
Lewis Richardson
Richardson, Lewis Fry (1881-1953), angol meteorológus, aki a világon elsőként készített számszerű időjárás-előrejelzést. A manuálisan elvégzett több tízezernyi elemi számítás végül rossz eredményt adott, a Richardson által kidolgozott módszer azonban irányadónak bizonyult a légköri folyamatok matematikai modellezésében.
Litoszféra
A Föld külső, szilárd kőzetöve. A földkéregből és a földköpeny felső, szilárd részéből áll.
magas napállás
A napkorong messze van a látóhatárhoz és derékszögbe érik a felszínt a napsugarak. Magas napállás esetén a felmelegedés erősebb.
magas szintű felhők
A troposzféra magasabb, 6 km feletti tartományában kialakuló felhők, ilyenek a különböző cirrusok: cirrus, cirrostratus, cirrocumulus.
magaslégköri ózon
Az ózonréteg azon része, amely a legtávolabb van a Föld felszínétől.
Magyar Hidrológiai Társaság
Magyar Meteorológiai Társaság
1924-ben a már 54 éve eredményesen működő Országos Meteorológiai és Föld-delejességi Intézetben Dr. Róna Zsigmond királyi igazgató szobájába a tiszti kart értekezletre hívta össze. Az értekezleten rendkívül fontos napirend megbeszélésére került sor: a Magyar Meteorológiai Társaság megalakításának elhatározására. A társtudományok többsége ekkor már rendelkezett önálló szakmai tudományos társasággal, amelyek közül kiemelhetők azok, amelyekkel később szoros kapcsolat alakult ki, így pl. a Magyar Honi Földtani Társaság, Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Hidrológiai Társaság stb. Az Intézet vezető munkatársai, valamint számos külső érdeklődő közreműködésével rövid időn belül lehetőség nyílott az alakuló közgyűlés megtartására.
másodlagos légkör
Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld elvesztette elsődleges, szoláris eredetű légkörét (H2 és nemesgázok), majd a vulkáni tevékenységből felszabaduló gázokból alakult ki a Föld másodlagos légköre (H2O, SO2, N, CO, CO2, NH3, CH4). A légköri oxigén eredete azonban nem vulkáni, hanem fotodisszociációs és biogén.
megújuló energiák
Olyan energiaforrás, amelyek felélésével belátható időn belül nem kell számolni (pl.:nap, szél, víz).
melegfront
Az időjárási frontok egyik változata, amikor a mozgó levegőben a meleg levegő hódít teret a hideg rovására. Kísérőjelensége általában a zárt, réteges felhőzet és a csendes, gyakran tartós csapadék.
mellékszivárvány
A mellékszívárvány átmérője 50°, tehát a főszivárvány felett ível. Mivel a fénysugárnak a mellékszivárvány esetében hosszabb utat kell megtennie az esőcseppben, többször törik meg és verődik vissza a cseppen belül (2. ábra), ezért a mellékszívárvány halványabbnak látszik, sőt van amikor egyátalán nem látszik. A kétszeres fénytörés és fényvisszaverődés következtében a mellékszivárvány színei fordított sorrendben látszanak, vagyis belülről kifelé: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya és indigó.
mennydörgés
A villámlást kisérő hangjelenség.
Merkúr
A Naprendszer naphoz legközelebbi bolygója. A második legkisebb bolygó, sűrűségét tekintve a leghasonlóbb a Földhöz. Légköre nincs.
mérőállomás
Olyan építmény, melyben lehetőség van bizonyos meteorológiai vizsgálatok elvégzésére.
mérsékelt öv
A forró övtől északra és délre található, a térítőköröktől a sarkkörökig terjed. Meleg és hideg évszakok váltják egymást, a napsugárzás beesési szöge sosem lehet 90 vagy fokos, azaz éjszakák és nappalok jól elkülönülnek egymástól. A nappalok és éjszakák hossza az évszakoktól függenek. Nagy ingadozások jellemzik ezt a területet. A Föld 52%-a tartozik ebbe az éghajlati övbe.
mérsékeltövi ciklon
A mérsékeltövben található alacsonynyomású légörvény.
metán
Képlete: CH4. A legegyszerűbb szénhidrogén. Színtelen, robbanásveszélyes gáz (sújtólég). A földgáz fő alkotórésze. Az egyik legfontosabb ipari alapanyag és energiahordozó.
meteorológia
A légkörrel és az abban lejátszódó folyamatokkal, állapotváltozásokkal, az időjárás változásaival foglalkozó tudományág.
meteorológia
A légkörrel és az abban lejátszódó folyamatokkal, állapotváltozásokkal, az időjárás változásaival foglalkozó tudományág.
meteorológiai állomás
Az időjárási jellemzőt (nyomás, csapadék, szélsebeeesé, szélirány, hőmérséklet) mérő és regisztráló állomás.
Meteorológiai és Föld-delejességi Magyar Királyi Központi Intézet
Meteorológiai megfigyelő hálózat
A meteorológiai megfigyelő hálózat segíségével az egész Föld éghajlata és időjárása nyomon követhető.
meteorológiai múzeum
Múzeum, melyben meteorológiai műszereket, a meteorológia tudományával kapcsolatos régi és újabb feljegyzéseket, tárgyakat találunk.
METEOSAT
A METEOSAT geostacionárius műhold, melyet az EUMETSAT európai szervezet működtet.
meterológiai műhold
Mezopauza
Megközelítőleg 85 km-es magasságban elhelyezkedikedő légréteg.
Mezoszféra
50-85 km-es magasságban elhelyezkedikedő légréteg.
mezoszinoptika
Az intenzív megfigyelő, azaz a távérzékelő műszerek, berendezések, az időjárási radar, az automata megfigyelő állomás, a tengeri bója és a műhold-meteorológia eredményei, valamint a kistérségű, gyors és veszélyes időjárási folyamatok fizikájának mind jobb megismerése kialakított tudományos szakterület.
módosított éghajlati övezetek
monitorhálózat
Montreáli Jegyzőkönyv
Az egyezmény aláírói nyolc ózonkárosító anyag gyártásának és felhasználásának 50%-os csökkentését, továbbá azoknak a szabályozott vegyület ek listáját is előírta, amelyek alkalmazását végképp be kell szüntetni. További károsító vegyületeket 2004-re 35%-kal csökkenteni kell, 2020-ra előállításukat gyakorlatilag be kell szüntetni.
motorizáció
MTA X. (Földtudományi) Osztálya
A Magyar Tudományos Akadémia tudományok szerint osztályokra van felosztva. Ezek közül a X. osztály a Földtudományi osztály.
műhold
A Föld körül keringő mesterséges objektum.
Nagyszombati Egyetem
Esztergom török kézre kerülése (1543) után az érsekség központja lett Nagyszombat. Pázmány Péter esztergomi érsek ezért alapítottameg itt 1653-ban az egyetemet, amelyet majd Mária Terézia uralkodása alatt költöztetnek fel Budára. A mai ELTE jogelődje.
nanométer
A méter egymilliárdod része.
Nap
napenergia
A Napból érkező elektromágneses hullámok energíája.
napsugárzás
Olyan energiaforrás, mely a Napból érkezik és a légköri jelenségek döntő többségét előidézi. A Napból érkező sugárzás különféle hullámhosszúságú sugarak sorozata. A közepes sugarak hossza 0,36-0,78 mikron. Ezek a fénysugarak, az ennél rövidebb hullámhossz tartományba esők az ultraibolya sugarak, valamint a hosszabbak az infravörösek. A fénysugárzás mellett a hőmérsékleti sugárzás is jelentős, illetve a korpuszkuláris (részecskesugárzás) sugárzásban az energia terjedése anyagi részecskékhez van kötve.
naptevékenység
A Napban lévő töltésáramok folyamatosan változó mágneses tereket hoznak létre, ezek eseményeinek láncolata a naptevékenység.
nedvesség
nem hulló csapadék
Olyan csapadék, amely a feláramlások hatására nem éri el a földfelszínt.
Nemzetközi Felhőatlasz
Az egyes felhőfajták "példaképeit" a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. A Nemzetközi Felhőatlaszban szereplő felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz.
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization – ICAO) biztonságosabbá és könnyebbé teszi az egyik országból a másikba történő repülést. 1944-ben alapították, a légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el, továbbá a polgári repülés valamennyi területén az együttműködés közvetítőjeként szolgál a 185 szerződő állam között.
Neumann János
(1903-1957) matematikus, a tudomány több területével is foglalkozott. Fizikai vonatkozású szakterülete a hidrodinamika és a ballisztika, de sokat foglalkozott a kvantummechanika problémáival is. A ma működő számítógépek alapvető működési elveinek megalkotása is a nevéhez fűződik (Neumann-elv).
Nimbostratus
Réteges esőfelhő. Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen eltüntetheti a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle. Nemzetközi jele: Ns
Nitrogén
Színtelen, szagtalan gáz. A levegő 75,5 súly- és 78,8 térfogat %25-a. A fehérjék 16%25-a nitrogén. Az égést nem táplálja, vegyjele: N.
nitrogén oxidok
A nitrogén oxigénnel alkotott vegyületeit nevezzük nitrogén-oxidoknak.
nitrogén-dioxid
Képlete: NO2. Vörösbarna, kellemetlen szagú, mérgező gáz. A légszennyezés egyik okozója. A salétromsav-gyártás (és ezzel nagyon sok vegyipari eljárás) köztes anyaga.
NOAA
National Oceanic and Atmospheric Administration
növényvédelem
Az a folyamat vagy eljárás, melynek célja, hogy a növényeket fenyegető káros hatások mérséklődjenek/megszűnjenek.
numerikus sémák
nyomáskülönbség
A meteorológiában légrétegek nyomása közti eltérés.
nyomgázok
ólom
Kémiai elem, a levegőben vegyületeket alkotva káros az emberre.
OMI
Országos Meteorológiai Intézet
OMSZ
Országos Meteorológiai Szolgálat
optika
Görög-latin eredetű szó. Jelentése: fénytan; a fizikának a fény jelenségeit, azok tér- és időbeli lefolyását tanulmányozó ága. A másik jelentése: műszer (távcső, fényképeőgép) fénytörő- és visszaverő szerkezeti eleme (tükör,lencse,prizma).
orografikus emelés
Az áramlás előtt akadályként álló hegyvonulat feláramlásra kényszeríti a levegőt. Felhő- és csapadékképző folyamat.
Országos Meteorológiai Intézet
Országos Meteorológiai Szolgálat
orvosmeteorológia
Az orvosmeteorológia azzal foglalkozik, hogy bizonyos időjárási jelenségek milyen hatással lehetnek az emberre.
orvosmeteorológiai előrejelzés
Az orvosmeteorológiai előrejelzés tájékoztatja az embereket, hogy milyen fronti hatásokra számíthatnak.
Osztrák-Magyar Monarchia
Ausztria és Magyarország dualista államszövetsége, mely az osztrák és magyar 1867-ben kötött kiegyezésén alapult. Államformája a parlamentáris monarchia formáját öltötte. A két állam parlamentje és kormánya egymástól függetlenül intézte országa ügyeit. A közös államfő mellett közös volt a külügy, hadügy és a két tárcát érintő pénzügy, ezek ellenőrzése és költségvetésének megszavazása a két országgyűlés által kiküldött 60-60 tagú delegáció feladata volt. A két ország között valuta- vámközösség állt fent.
Oxigén
A levegőnél valamivel nagyobb sűrűségű gáz. Nélkülözhetetlen a legtöbb élőlény számára. A levegő 20,93 térfogat-, illetve 23,14 súly %25-kát alkotja. Képződése: növényi fotoszintézis és redukciós kémiai folyamatok során. A földkéreg elemei közül 46,6%25-át, a hidroszférának 85,9 súly %25-át adja.
ózon
A Föld légkörének egyik fontos nyomgáza az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén. Részaránya a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb. Ahhoz, hogy a valóság szerint ítéljük meg szerepét, megkülönböztetünk troposzférikus (talajközeli) ózont, amely a légkör alsó rétegeiben, tehát az emberi tevékenység közvetlen környezetében található és sztratoszférikus (magas-légköri) ózont, amelynek előfordulása a sztratoszférában, a 20 és 40 km-es magasság között kiugróan magas.
ózonbontó reakciók
Olyan reakciók, melynek során az ózonmolekulák oxigénmolekulákra bomlanak.
ózoncsökkenés
Ózonbontó reakciók hatására végbemenő folyamat, melynek során csökken az ózonmennyiség.
ózonkárosító anyagok
Olyan anyagok, melyek ózonbontó reakciót idéznek elő.
ózonlyuk
A maximális ózontartalmú rétegekben minimálisra csökken az ózonmennyiség, gyakorlatilag alig mérhető. Az elnevezés megtévesztő, mert ha kevés mennyiségben is, de az ózon mindenhol jelen van. A kifejezést azokra a területekre alkalmazzák, ahol jelentősen csökken az ózonmennyiség.
ózonmennyiség
ózonmérő
A levegőben lévő ózon koncentrációjának kimutatására szolgáló eszköz.
ózonmolekula
O3, azaz 3 oxigénatom összekapcsolódása
ozonoszféra
A légkör 20-50 km magasan lévő ózontartalmú része. Hőmérséklete eléri a 60 Celsius-fokot. A földi élet számára rendkívül fontos, mert kiszűri az UV-sugarak legnagyobb részét.
ózonpajzs
A légkör 20-50 km magasan lévő ózontartalmú része. Hőmérséklete eléri a 60 Celsius-fokot. A földi élet számára rendkívül fontos, mert kiszűri az UV-sugarak legnagyobb részét.
ózonréteg
A sztratoszféra felsőbb régióiban (kb.40km) található ózon (O3) molekulákból álló réteg, amely a napsugárzás hatására alakul ki és kulcsfontosságú a napsugárzás ibolyán túli tartományának kiszűrésében és a szárazföldi élet kialakulásának és fennmaradásának folyamatában.
öntözés
A növénytermesztés érdekében alkalmazott eljárás, amelynek során a növényeket megfelelő mennyiségű vízhez juttatják. Az öntözésnek többféleképpen történhet, kutakból, csatornákból, árasztással, különböző öntözőrendszerek kiépítésével. Jelenleg a világ mezőgazdasági területeinek 4,5%-át öntözik.
örvény
Örvény vízben és levegőben is lehet. A meteorológiában a légtömegek forló mozgását nevezik örvénynek.
őslégkör
A Föld keletkezése idején létrejött ősatmoszféra lényegesen különbözött a maitól. Kialakulásában elsősorban a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő gázok játszottak szerepet: nitrogén, víz, szén-dioxid, szén-monoxid, ammónia és metán. Az oxigénkoncentráció a mainak mindössze 0,1%25-a volt.
ősóceánok
A földtörtének korai szakaszában kialakult óceánok, melyeknek ma már nincs nyoma, teljesen átalakultak.
párolgási köd
parti szél
A parti szél a tó-, tengerpartokon napszakosan váltakozó irányú szél. Nappal a szárazföld gyorsabban melegszik, emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban természetesen záródik a kör, tehát a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított, a tenger, szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé.
passzátszél-rendszer
Az egyenlítő irányából a sarkok felé fújó szelek alkotják a passzátszél-rendszert.
pedoszféra
Talajtakaró vagy talajöv: Néhány mm-től 1-2 m-ig változó vastagságú övezet, anyaga és annak tulajdonságai az atmo-, hidro- és litoszféra közötti kölcsönhatások eredményeképpen alakultak ki.
pehelyfelhő
Jégtűkből álló, magasszintű, fonalas szerkezetű felhő, saját árnyéka nincs. Jele Ci.
piranométer
A piranométer az érzékelő által meghatározott sík feletti térből érkező összes rövidhullámú sugárzás (globálsugárzás) mérésére szolgál. A meteorológiai állomásokon ebből a műszerből található a legtöbb. Ez a mérőeszköz egy árnyékoló gömb segítségével a diffúz sugárzás mérésére alkalmas, míg a műszert a földfelszín felé fordítva a mérések a felszínről reflektált sugárzást adják meg.
pirgeométer
A Nap hosszúhullámú sugárzásának mérésére alkalmas meteorológiai műszer.
pirheliométer
A műszer segítségével a napkorong irányából érkező direkt sugárzás intenzitását tudjuk meghatározni.
prognózis
előrejelzés
radar
A meteorológiában az időjárás tanulmányozására és előrejelzésére használatos eszköz.
ráktérítő
Nevezetes szélességi kör: ez a legészakibb szélességi kör, ahol még delel a Nap (azaz délben a sugarak beesési szöge 90 fok).
relatív légnedvesség
A relatív légnedvesség azt mutatja meg, hogy a levegő befogadóképességéhez mérten mennyi nedvességet tartalmaz.
repülésmeteorológia
A repülésmeteorológia mindazokkal az időjárási hatásokkal foglalkozik, melyek veszélyeztethetik a légi járművek biztonságos közlekedését.
repülésmeteorológiai előrejelzés
A repülésmeteorológiai előrejelzés tájékoztatja a légiközlekedés résztvevőit, hogy a levegőben milyen időjárási viszonyokkal kell számolniuk.
rétegfelhő
általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből.
sarki fény
A Napból elektronok és protonok csapódnak a Föld légkörébe, ahol nitrogén t és oxigént gerjesztve fényjelenség keletkezik. A sarki fény az ionoszférán alakul ki, körülbelül100-400 km-es magasságban, a jelenség azonban a leggyakrabban a földfelszíntől100-150 km-es sávban észlelhető. Formája, alakja változatos. Általában "Északi fénynek" nevezik, de ez a használat megtévesztő, hiszen a déli sark közelében ugyanúgy előfordul, mint az északin.
sarkörök
Nevezetes szélességi körök. Az Északi-sarkkörön és tőle északra valamint a Déli-sarkkörön és tőle délre van legalább egy olyan nap az évben, amikor nem kel fel a Nap, és legalább egy olyan nap, amikor nem nyugszik le.
savas esők
A környezetszennyezés miatt jelentős mennyiségű ként és salétromsavat tartalmazó eső.
Siófoki Viharjelző Obszervatórium
spagetti-diagram
Lényege, hogy egy adott prognosztizált változó esetén kiválasztunk egy konkrét szintvonal értéket, és ezt a vonalat az együttes minden egyes tagjára ugyanazon a térképen ábrázoljuk. Ahol és amikor ezek a vonalak együtt futnak, az előrejelzés bizonytalansága kicsi, ellenkező esetben viszont egymástól lényegesen különböző légköri állapotok előfordulása is egyformán valószínű, azaz a bizonytalanság nagy.
spektrális érzékenység
spektrális mérés
Bár szűkebb tartományú, speciális spektrális mérésekről már volt szó (Brewer-spektrofotométer), külön be kell mutatni az OMSZ-nak a napsugárzás szélesebb színképtartományát érintő spektrális méréseit is. Ezek a mérések1994 óta egy LI-1800 típusú spektroradiométerrel történnek. A berendezéssel lehetőség van a 300 és1100 nanométeres hullámhosszok közti tartomány1 nanométer felbontással történő mérésére a globál-, a direkt- és a diffúz sugárzást illetően is.
spektrofotométer
Adott hullámhosszon fényintenzitást mérő műszer.
stacioner front
Más néven veszteglő front. Akkor alakul ki, ha az áramlás a két erősen eltérő légtömeget elválasztó front vonalával párhuzamos, vagy közel párhuzamos. Ilyenkor a front csak kis területen mozog, vagy mozdulatlan. A stacioner frontnál a hideg- és melegfronti hatások váltakoznak.
Stratus
Rétegfelhő Általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből. Nemzetközi jele: St
sugárzáselnyelő hatások
Olyan hatások, amelyek megakadályozzák hogy a napsugárzás egy része eljusson a földfelszínig.
szél
A föld felszíne fölött, azzal párhuzamosan áramló levegőmozgás, amely a magas légnyomású hely felől az alacsonyabb légnyomású hely felé mutat.
szél
A föld felszíne fölött, azzal párhuzamosan áramló levegőmozgás, amely a magas légnyomású hely felől az alacsonyabb légnyomású hely felé mutat.
szél sebesség
Azt mutatja meg, hogy a levegő egységnyi idő alatt milyen távolságot tesz meg.
szelencés barométer
A szelencés barométer egy légüres fémdoboz, ami a külsõ légnyomástól függõen változtatja a kiterjedését, magasabb légnyomás esetén jobban behorpad, mint alacsonyabb légnyomásnál. Ezt az alakváltozást egy rugón és különbözõ áttételeken keresztül a szelencéhez kapcsolt mutató segítségével használjuk fel a légnyomás és annak változásainak érzékelésére.
szélerőművek
Olyan erőművek, melyek a levegő mozgását használják fel energia termeléséhez.
szélirány
A szél irányát mindig azon égtáj a nevével jelezzük, ahonnan a szél fúj. Az északi szél tehát azt jelenti, hogy a szél észak felől dél felé fúj, azaz észak felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát szokás még fokokban is megadni. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ezt természetesen még tovább lehet finomítani. A meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos.
széllökés
A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökésszerű.
szélnyírás
A magassági szél egy adott magasságban történő hirtelen megváltozása.
szélnyomás
A szél által kifejtett nyomóerő, a szélnyomás két tényezőtől függ: a szélsebesség től és a szél támadási szögétől. A szélnyomás a szélsebesség négyzetével arányosan nő, tehát kétszer erősebb szélnek négyszer akkora a szélnyomása (a közegellenállás összefüggéséből is adódik, hogy a szélsebességgel négyzetesen arányos mennyiség).
szélsebesség
A levegő mozgásának sebessége. A meteorológiában általában a m/s-ban, km/órában illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg.
szélzászló
Egy eszköz, mely mutatja a szél irányát.
szélzúgás
A jelenséget az okozza, hogy a szél valamilyen akadályba ütközik, és ezáltal hangot bocsát ki. A hang magassága és erőssége függ az akadályok méretétől és a szél erősségétől.
széndioxid
Gáz halmazállapotú anyag, mely egy szénatomból és két oxigénatomból áll. A növények fotoszintetéziséhez nélkülözhetetlen.
szén-monoxid
Képlete: CO. Színtelen, szagtalan gáz. A szén tökéletlen égésekor keletkezik. Belégzése fulladásos halált okoz. Redukáló hatású. Tüzelőanyagként (vízgáz), redukálószerként használják.
szennyező anyagok
Olyan anyagok, melyeknek káros hatásuk van a környezetre.
szinoptikai
Az időjáráselőrejelzés tudománya.
szitálás
Ha a hulló vízcseppek átmérője kisebb mint 0,5 mm. St, Sc típusú felhőkből, esetenként a ködből esik.
szivárvány
A szivárvány kialakulásakor a még levegőben lévő vízcseppeken a fény törést szenved, és visszaverődik a szemünkbe. A szivárványt a napsugárzás irányához képest mindig 42°-os ívben, hajlásszögben látjuk. A szivárvány színei a fénytörés miatt alakulnak ki, a vörös a legkülső, a kék a legbelső íven helyezkedik el. Előfordulhat, hogy egy második, gyengébb ív is keletkezik, amelyben a színek sorrendje fordított.
szmog
Az ipari tevékenység és a közlekedési eszközök által kibocsátott anyagok (szén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, por, korom stb.) légköri felhalmozódása következtében kialakuló füstköd.
szmogriadó
Mikor az autók kipufogógázainak, gyárak füstjének koncentrációja a normál érték fölé emelkedik, szmogriadót rendelnek el. Ilyenkor tanácsos minimális időt tölteni a szennyezett levegőn. A gépjármű közlekedést ebben az esetben próbálják csökkenteni.
szóródás
sztratoszféra
A tropopauzátol kb. 50 km magasságig terjedő része a légkörnek. Itt egyesülnek a kétatomos oxigénmolekulák háromatomosakká, azaz ózonná. Hőmérséklete emelkedik, felhőképződés az alsó sztratoszférában kivételes esetekben fordul elő. Vízgőztartalma rendkívül alacsony. A vízszintes irányú mozgások erősek, a szélsebesség elérheti a 360 km/h értéket is. Itt találhatók a futó áramok is (jet stream). A levegő összetétele nem változik, de a térfogategységre számított levegő alkotórészek mennyisége jelentősen kisebb, mint a troposzféra alsó tartományaiban.
szulfát-aeroszol
Vulkánkitöréskor képződő kéntartalmú anyag.
talajnedvesség
A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő vizet nevezzük így.
téli szmog
A london típusú (téli) szmog ipari és városi területeken van jelen. Fő okozója az ipar, a fűtés, valamint a gépjárművek által kibocsátott kén-dioxid (SO2), por és koromszemcsék esetenként kénsavcseppek.
tengeráramlások
Állandó jellegű szélrendszerek és a tengervíz sodró hatása következtében létrejövő, a földforgás és a kontinensek partvonalai által irányított állandó vízmozgás. A tengeráramlások általában zárt rendszerek, amelyeknek hideg és meleg ágai egymást kiegészítve fordulnak elő.
termoszféra
A légkör 82 km-től 500 km-ig terjedő része. Az anyagi összetétel lassan változik, az oxigén és a nitrogén nagy mennyiségben van jelen, de már csak magányos molekulák formájában. Hőmérséklete emelkedik, 100 km-en %2b70 Celsius-fok. Több ionizált réteget tartalmaz, melyek a rádiózásban rendkívül fontosak.
transpiráció
A növények általi aktív - a növényi testen belül csatolódó - párologtatás.
Troposzféra
A légkör alsó, sűrű, felszíntől átlagosan 10 (8-12) km magasságig terjedő része. A felhőképződés, csapadékjelenségek itt zajlanak. Felső határa a tropopauza. A légkör tömegének 4/5-ét foglalja magában.
trópusi ciklon
A forró égövben kialakuló rendkívül alacsony nyomású központtal rendelkező orkánerősségű széllel keringő légköri képződmény. A trópusi ciklonok a 25 oC fölé melegedő tengerfelszínek fölött alakul ki.
trópusi öv
Ráktérítő és a Baktérítő közötti terület, amely a Föld 40%-a. Ez a terület kapja a legnagyobb hőmennyiséget a Földön, a napsugarak beesési szöge egész éven át közel van a 90 fokhoz. A nappalok és az éjszakák hossza közel azonos, általában 12-12 óra megosztással.
turbulencia
A turbulencia és a turbulens áramlás alatt, olyan áramlásokat értünk melyek nem laminárisak és a Reynolds értékük nagyobb 2000-nél. A turbulencia bizonyos szemcséket részlegesen (pl. agyag, aleurolit), vagy teljesen szuszpenzióban tart. Abból a nyírásból származik, melyet az áramlás határrétege és az aljzat közötti súrlódás vált ki.
ultraibolya sugárzás
A napsugárzás kb. 3 mikrométernél rövidebb hullámhosszú sávja, amelyet a felsőlégköri ózon jelentős mértékben elnyel. Erősségének növekedése (elsősorban az ózonréteg vékonyodása miatt) a bioszférára veszélyt jelent.
utófeldolgozás
UV-index
A skála tizedes bontásban 0-tól 10-ig tart és egyre erősebb besugárzást jelöl. Az egyes UV-B szintekhez a védekezési formákat a SOTE Biofizikai Intézet és az MTA Biofizikai Kutatócsoportja dolgozta ki.
UV-sugárzás
Az UV sugárzás legrövidebb hullámhosszú részeit (320 mm illetve annál rövidebb), az UV-C és az UV-B tartomány nagy részét szűri ki a földi légkör, mely feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Mindannyian tudjuk, hogy napjainkban az ózonpajzs jelentős mértékű elvékonyodása tapasztalható. E jelenséget először a hetvenes években észlelték amerikai tudósok az Antarktiszon, s a helyzet azóta romlott. Megjelent az ózonlyuk a az Északi sark felett, de a déli féltekén is egyre nagyobb méreteket öltött. Ausztráliát és Dél-Amerika magasabban fekvő részeit fenyegeti leginkább az ibolyántúli sugárzás veszélye. Amennyiben az ózon mértéke csökken a légkörben, - és napjainkban sajnos ez figyelhető meg - úgy a káros környezeti UV-B sugárzás mértéke növekszik.
üvegházgázok
Azok a gázok, melyek üvegházhatás okoznak. Pl.:szén-dioxid, metán stb.
üvegházhatás
A levegő hővisszatartó, hőtároló képessége. Lényege, hogy a Napból érkező rövidhullámú sugarakat a légkör jól átengedi, ezeket a felszín elnyeli, és ezáltal felmelegszik. A felmelegedett felszín az alacsonyabb hőmérséklete miatt hosszúhullámú sugárzást bocsát ki, amivel szemben a légkör nagymértékben elnyelőképes. Így a kisugárzott hőmérséklet jelentős részét a légkör visszatartja. Nem maga a levegőanyag, hanem annak vízgőz, szén-dioxid és egyéb anyagtartalma idézi elő az üvegházhatást.
Vénusz
A naprendszer második bolygója. A belső vagy más néven föld-típusú bolygók csoportjába tartozik.
viharjelzés
A viharjelzés arról tájékoztat, hogy mekkora a valószínűsége egy vihar kialakulásának.
villám
A villámlás elektromos kisülés. A zivatarfelhő elektromos mezőjében keletkezik, ahol a felhők, a felhő és a földfelszín, vagy a felhő és a légkör felsőbb rétegei között, és a felhőkön belül is feszültségkülönbségek jönnek létre. A feszültségkülönbségek több százmillió voltosak is lehetnek. A szakemberek szerint egy-egy villámlás alkalmával átlagosan180 kWh energia szabadul fel. A villámlások villámcsatornákon mozognak.
víz
Egy hidrogén és két oxigén atom által alkotott folyékony halmazállapotú anyag
vízgőz
Gáz halmazállapotú víz.
vonalvillám
Megkülönböztetünk vonalvillámokat, felületi- és gömbvillámokat. A leggyakoribb a vonalvillám, ilyenekkel akár naponta találkozhatunk.
vulkán
Az a hely, forma vagy képződmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak működő és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken.
vulkáni hamu
Por alakú, finom szemű anyag, amely a kitörések alkalmával kerül a levegőbe. A hamu a lejtőn hamuáradatként is lecsúszhat, esővízzel keveredve pedig sárfolyást hoz létre.
vulkáni kitörések
vulkáni tevékenység
Az a hely, forma vagy képződmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak működő és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken.
World Meteorological Organization
World Meteorological Organization. Meteorológiai Világszervezet, székhelye Genf.
World Weather Watch
World Weather Watch. Világméretű Időjárás-megfigyelő Rendszer, melyet a WMO koordinál.
zápor
Tipikusan konvektív, azaz erős feláramlással keletkező csapadékforma. Az esőtől az különbözteti meg, hogy jóval nagyobbak az esőcseppek és nagyobb intenzitású. Egy zápor általában rövidebb ideig tart, mint az eső, ami általában a csapadékzóna gyorsabb mozgásának köszönhető. Fejlettebb gomolyfelhőből (Cumulus congestus), és tornyos gomolyfelhőből, azaz zivatarfelhőből (Cumulonimbus, Cb) eshet. A zivatarfelhő olykor nem látható, mert vastag esőrétegfelhőbe ágyazódik. Ilyenkor a csendes esőt átmeneti heves záporok tarkíthatják.
zivatar
Zivatarfelhőkhöz (Cumulonimbus, Cb) kapcsolódó, egy vagy több elektromos kisülés (villámlás), amelyet hangjelenség (dörgés) kísér.
zivatarfelhő
Nagy magasságba (esetenként 10 km fölé) tornyosuló, gomolyos szerkezetű, felhő, amelynek tetejéhez gyakran jégtűkből álló, általában üllőalakú, cirrusfelhő is kapcsolódik. Jele Cb.
zúzmara
Kialakulását tekintve két fajta: 1. Ha a nedves, áramló levegőben 0 fok alá hűlt tárgyak (gallyak, villanydrótok, oszlopok, stb.) akadályt képeznek és a tárgyak áramlás felöli oldalára finom jégkristályok, jégtűk rakódnak le, finom zúzmaráról beszélünk; 2. Durva zúzmaráról van szó, ha erős légáramlás szállít túlhűtött (0 fok alatti) vízcseppeket, s ezek ütközve az előttük álló akadályokkal, robbanásszerűen azok áramlás felöli oldalára fagyva, durva, üvegszerű, egyenetlen és vastag jégréteget raknak le.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)