(U): a tényleges (e) és a telítési gõznyomás (E) hányadosa %-ban.

elnyel, megköt

A számszerű időjárás-előrejelző modellek kezdeti feltételeit előállító eljárás, amely megfigyelések és az adott időpontra vonatkozó numerikus előrejelzés kombinációjára épül. Eredménye az analízis.

Az emelkedés közben a levegőre egyre kisebb nyomás hat, ezért a hőmérséklet100 méterenként közel1°C-ot csökken.

A levegő (gázfázisú közeg) és a benne lebegő kis méretű szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú részecskék rendszere.

Az agrometeorológiai kutatások célja, hogy a meteorológiai tényezők mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását objektív módon meghatározza. Az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás a mezőgazdaságban elsősorban azt jelenti, hogy olyan növényfajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott helyen nagy biztonsággal termeszthetők, és amelyek jól alkalmazkodnak az adott termőhely meteorológiai adottságaihoz.

Akadémia A szó egy ókori olajfa-liget neve, melyben Platon iskolája működött. Egyik jelentése ma is iskola: művészeti, katonai, vagy speciális szakképző (mezőgazdasági, bányászati, stb.) intézet. Másik jelentése a 17. század óta terjedt el: meghatározott alapelveket elfogadó értelmiségi társaság. Ennek megfelelően alakultak festészeti, irodalmi akadémiák. A tudományos akadémiák valamely nemzet legmagasabb tudományos testületei. Az első jelentős tudományos akadémia az itáliai Accademia dei Lincei (1603) volt, ezt követte az angol Royal Society (1662), a francia Académie des Sciences (1666) és a többi nemzeti akadémia. A Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István alapította 1825-ben. Az MTA 1949-ben átvette a Szovjet Tudományos Akadémia modelljét: a tudományirányítás legfőbb állami szerve lett. Fokozatosan kutatóintézeti hálózat épült ki körülötte. Mai feladata egyszerre ellátni az intézethálózat irányítását és betölteni a legmagasabb nemzeti tudományos társaság szerepét. Angolszász területeken az 'akadémia' kifejezés szélesebb értelmet nyert. Magában foglalja (a tudományos társaság mellett) az összes tudományos fokozattal (Ph.D.) rendelkező embert mint társadalmi csoportot is.

A napkorong közel van a látóhatárhoz és hegyes szögbe érik a felszínt a napsugarak. Alcsony napállás esetén a felmelegedés gyengébb.

2000 m-es magasság alatt kialakuló felhők, pl.: stratus, stratocumulus.

Sugárzásvisszaverő képességet kifejező mérőszám. A felületről visszavert sugárzás és a felületre beeső sugárzás erősségének a hányadosa. Ez a mérőszám az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületek esetében pedig 0 (pl. a friss, tiszta hó albedója közelíti az 1-et).

Azok a légköri gázok, amelyek mennyisége a légkörben hosszú időn át változatlan. Ilyenek a nitrogén, az oxigén, a nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány év, vagy évtized alatt módosul. A legfontosabbak: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon.

Gomolyfelhő, párnafelhő. Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól. Nemzetközi jele: Ac

Lepelfelhő. Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. Nemzetközi jele: As

Az anemométer a szél erősségének vagy a légáram sebességének meghatározására szolgáló műszer. A különféle anemométerek szerkezete kétféle elven alapul: a, vagy egy készülék fordulatszámából következtetünk a szél sebességére b, vagy annak a nyomásnak a nagyságából, amelyet a szél egy irányára merőlegesen álló felületre gyakorol. Az első fajtához tartozó anemométerek közül a kanalas anemométer a legelterjedtebb.

Az anemoszkóp a szél irányát mutató készülék. Erre régen a háztetőkön a szélkakas szolgált. Pontosabb célokra azonban szélzászlót használnak, mely rendszerint két 20 fokú szög alatt egymáshoz erősített, függélyes tengely körül forgó lemezből áll, melyet az ellenkező oldalon nehezék egyensúlyoz. Lényege, hogy érzékeny legyen és hogy minden oldalról a légáramlás szabadon érje.

Más néven fémszelencés barométer. Egy légüres fémdoboz, ami a külső légnyomástól függően változtatja a kiterjedését. Magasabb légnyomás esetén jobban behorpad, mint az alacsonyabbnál.

A déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀνταρκτικός szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia, Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km²;. Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának.

Olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb, és kifelé haladva csökken. Az anticiklonban a levegő az északi féltekén D397az óramutató mozgásával megegyező irányban, nagyon enyhén kifelé mutató spirál mentén mozog, azaz a szél a ciklon középpontja körül, de kissé a középponttól távolodva fúj. Az anticiklon belsejében ezért a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz az anticiklon belsejében szárító, felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki. Az anticiklon jellemzője ezért általában a szárazabb, naposabb, de télen gyakran a tartósan ködös idő.

A köd egy fajtája, amely akkor alakul ki, ha a lehűlt földfelszín fölé meleg, magasabb páratartalmú légtömeg áramlik, amelynek hőmérséklete a lehűlés következtében eléri a harmatpontot, páratartalma kicsapódik, és ezáltal köd képződik.

Folyó vagy bármilyen vízfolyás középmedret elhagyó áradása, ami a szélsőségesen magas vízállás következménye.

A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz.

Nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.

Úgynevezett allergiás megbetegedés. Oka lehet a lakásban, munkahelyen fellelhető por, kutyaszőr, növényi anyagok. A tüdőasztma rohamokban jelentkező nehézlégzés, messziről is hallható mellkasi sípolással.

Magyarul: légkör. A Földet, illetve más égitesteket körülvevő gázburok. A földi atmoszféra főleg nitrogénből és oxigénből áll. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

Olyan gázok, amelyek tartósan jelen vannak a légkörben.

A Baktérítő a Föld öt kiemelt szélességi körének egyike, amely az Egyenlítőtől délre 23° 26’ 22’’-en helyezkedik el.

A krími háború során, 1854. november 14-ére virradó éjszaka a Krím-félsziget mellett a Balaklavai-öbölben néhány óra alatt súlyos károkat szenvedett az egyesült angol-francia-török hadiflotta. A csata után megbízták Le Verrier csillagászt a kuderc okára. A vizsgálat eredménye várakozáson felül pozitív lett. A katasztrófát megelőző napok megfigyelési adatainak térképre vitelével és elemzésével felismerhető és a Földközi-tenger közepétől nyomon követhető volt az a ciklon, amelyhez a szóban forgó vihar kapcsolódott. Ez a felismerés teremtette meg a meteorológián belül az új szakmai ágnak, az időjárás-előrejelzés tudományának, vagyis a szinoptikának az alapjait.

Öböl a Fekete-tengeren, a Krím-félsziget mellett, ahol 1854. november 14-ére virradó éjszaka egy hirtelen kitört vihar katasztrofális pusztítást végzett az egyesült angol-francia-török hajóhadban.

Tó a Dunántúl közepén a Bakony déli pereme, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között.Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 595 kb. km2, hossza 78 km, szélessége 5-12 km. Átlagos mélysége 3 méter. Medencéje a pleisztocén végén kialakult északkelet-délnyugat irányú tektonikus süllyedék. Csapadékvíz, a Zala folyó és kisebb patakok táplálják.

A Balaton körül működő viharjelző szolgálat.

Cirrocumulus hétköznapi elnevezése. Magasszintű, jégtűből álló, gomolyos szerkezetű felhő, egymástól elkülönülő, árnyék nélküli kis gomolyokkal, vagy pamacsokkal. Jele Cc.

Légnyomást mérő eszköz.

Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy megfigyelési, mérési és kutatási programjaikat összehangolják, és részt vesznek azok végrehajtásában. Továbbá lehetőségeikhez mérten megkezdik az ózonkárosító anyagok felhasználásának csökkentését.

Bjerknes, Vilhelm (1862-1951) és Bjerknes, Jacob (1897-1975). Norvég meteorológusok (apa és fia), a ciklon frontális szerkezetének, az időjárási frontnak a felfedezői. Vilhelm Bjerknes vetette fel elsőként a légkör matematikai modellezésének lehetőségét és elvi alapjait.

A nagypontosságú berendezés a jelenlegi mérési programban 25 ultraibolya spektrumot vesz fel egy nap, a tényleges fizikai intenzitásokból kiszámolja a biológiailag hatékony sugárzást, így minden mérésből eredményként rendelkezésre áll a fizikai és a biológiai spektrum is.

Vegyjele: Br. Halogénelem. Vörösbarna folyadék, erősen mérgező. Vegyületeit a gyógyászatban (KBr), a fényképészetben (AgBr), a festékiparban használják.

A magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját.

Az előrejelző modellek kezdeti feltételeinek takarékos pontosítása érdekében egy kitüntetett földrajzi térségben, időszakosan, időben és térben sűrítetten végzett meteorológiai mérések és megfigyelések.

A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény.

A légnyomási képződmények egyik jellegzetes megjelenési formája: az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányú örvény, amelynek a középpontjában a legalacsonyabb a légnyomás és kifelé nő. A markáns időjárási jelenségek, a többnyire felhős, csapadékos időjárás hordozója.

A légköri áramlatok körforgása.

Pehelyfelhő. Magas szintű, széttagolt felhő fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhő rostos, vagy selymes, ezüstös fényű is lehet. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5-13 km magasságban képződik.Nemzetközi jele: Ci

Fátyolfelhő. Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. Nemzetközi jele: Cs

Szén-monoxid

A felfogás, miszerint a Föld forgása hatással van a légáramlatokra.

Nagy magasságba (esetenként 10 km fölé) tornyosuló, gomolyos szerkezetű, felhő, amelynek tetejéhez gyakran jégtűkből álló, általában üllőalakú, cirrusfelhő is kapcsolódik. Jele Cb.

A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vizet. A harmatpont alá hűlt levegőből kiváló szilárd vagy cseppfolyós víz a csapadék. Keletkezése és halmazállapota szerint osztályozhatjuk. Ez utóbbi szerint megkülönböztetünk folyékony (harmat, szitáló eső, zápor, felhőszakadás, tartós eső, stb.) és szilárd halmazállapotú (hó, zúzmara, dér, stb.) csapadékokat. A keletkezésük helye szerint megkülönböztetünk hulló és nem hulló csapadékot.

A várható csapadékmennyiséget becslő eljárás.

HA egy időszakban kevés csapadék hullik, akkor csapadékhiány van.

A csapadék a levegő víztartalmából kondenzáció folytán keletkező folyékony vagy szilárd halmazállapotú, a földfelszínre lejutó víz. A légkörben a víz mindhárom halmazállapota megtalálható. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, túltelítetté válik, vízgőztartalmának egy része kicsapódik. A nem hulló csapadékok esetében a kicsapódás közvetlenül tárgyak felszínén történik (dér, zúzmara, harmat). A hulló csapadékok keletkezését felhőképződés előzi meg.

Olyan eső, melyet nem kísér mennydörgés és villámlás.

A három óceán közül a legnagyobb, Ázsia és Amerika között helyezkedik el, kiterjedése közel 180 millió négyzetkilométer.

(fata morgana), fénytörésen alapuló természeti jelenség. Rendezett, zavartalan (örvénylésektől mentes), különböző hőmérsékletű légrétegeken keresztül a fény úgy törik meg, hogy a tárgy képét magasabban látjuk valódi helyzeténél. Bizonyos feltételek mellet az is előfordulhat, hogy fordított állású képet látunk.

( lat) Levert lelkiállapot, nyomott hangulat, búskomorság.

A földfelszín felülete, vagy a vele közvetlenül érintkező levegő harmatpontja fagypont (0 fok) alatt van. A víznek a felületekre szublimációval történő kicsapódása szilárd halmazállapotban, vékony jégréteg formájában történik.

A legtöbb légköri fényjelenség a fénytörésen és fényvisszaverődésen alapszik. A napfény ténylegesen különböző színek keveréke, amelyeket el lehet választani egymástól. Ez a folyamat a diszperzió.

A konvekció ellentettje. A jelenség - amikor két áramlás széttart, vagyis divergencia jön létre - gyakori a természetben. A divergencia vonalának környezetében az alsó légrétegekben levegőhiány lép fel (alacsony légnyomás), ami csak felülről pótlódhat, ezért a ""szétáramlás"" térségében szárító hatású, leszálló légmozgások alakulnak ki.

Az ultraibolya sugárzás intenzitásának speciális, alkalmasan választott hullámhosszokon történő méréseivel meghatározza a légoszlop teljes ózontartalmát.

A földfelszín formakincsének gyűjtőneve

A villám pályáján a levegő hirtelen magas hőmérsékletre melegszik fel, és robbanásszerűen kitágul. A hirtelen tágulás, majd az ezt követő összehúzódás hozza létre a dörgést.

Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere.

az egyik legkomplexebb környezetvédelmi probléma amivel az emberiségnek szembe kell néznie a 21. században. Az okok, a következmények és a megoldások is hihetetlenül összetettek, minden emberi tevékenységet valamilyen mértékben érintenek, hiszen mindannyian elszenvedői és okozói is vagyunk egyben.

A Föld szélességi és hosszúsági körökre van felosztva. A leghosszabb, a Föld felszínének a közepén futó szélességi kör az Egyenlítő.

Olyan elektronikus eszköz, amely a szél sebességét méri.

Az éghajlati rendszer belső változékonyságának jelensége az El-Nino , amely 3-7 évente ismétlődő jelensége elsősorban az alacsony földrajzi szélességeknek. Hagyományosan az El-Nino a perui partok halászainak azon tapasztalatát jelenti, hogy karácsony táján a halban gazdag hideg áramlást minden évben hosszabb-rövidebb halban szegény, meleg áramlat váltja fel, ez pedig az El-Nino érkezését jelenti.

A meteorológusok és az időjárás-előrejelzők számos eljárást alkalmaznak azért, hogy meg tudják mondani a jövőben várható időjárást.

Kisugárzás, kibocsátás. A fizikában elektromágneses hullámok kibocsátása, mikrorészecskék (elektron, proton, stb.) atommagokból vagy más elemi részecskékből történő kibocsátása, illetve elektronok kilépése fémekből hevítés vagy fény hatására. Tágabb értelemben, pl. a környezetvédelemben, használjuk különböző anyagok (főként szennyező anyagok) kibocsátásának jellemzésére.

Electronic Numerical Integrator and Computer (ENIAC). Az 1940-es években az USA egyik első nagyszámítógépe, amelyen Neumann János gépidőt szerzett az időjárás-előrejelző modellek kísérleti futtatására.

"Együttes"-előrejelzés, amelynek az a lényege, hogy az előrejelző modell egyenleteit az eredeti futtatáson kívül a kezdeti feltételek kicsiny, hibahatáron belüli megváltoztatásával többször is lefuttatják. A végső, valószínűséggel kifejezhető eredményt a kapott eredmények együttesének szórása adja.

"Együttes"-előrejelzés, amelynek az a lényege, hogy az előrejelző modell egyenleteit az eredeti futtatáson kívül a kezdeti feltételek kicsiny, hibahatáron belüli megváltoztatásával többször is lefuttatják. A végső, valószínűséggel kifejezhető eredményt a kapott eredmények együttesének szórása adja.

A külső erők víz, jég, gleccserek felszínformáló tevékenysége.

Az a földrajzi tartomány, amelyen az analízist megváltoztatva a megadott kiértékelési tartományra vonatkozó előrejelzés a lehető legnagyobb mértékben fog megváltozni. Az érzékenységi területen végzett célzott megfigyelésektől a kiértékelési tartományra vonatkozó előrejelzés javulását várhatjuk.

Európai Űrkutatási Szervezet

Europe's Meteorological Satellite Organization. A nyugat-európai országok által létrehozott, időjárási műholdakat (METEOSAT) fejlesztő, üzemeltető, ezek információit feldolgozó szolgáltató szervezet, amelynek Magyarország a társult tagja. Székhelye Darmstadt (Németország).

Abiotikus párolgás. Szűkebb értelemben a vízfelületek, a növényi test felületi (passzív) és a talaj (felszíni és felszín alatti) párolgásos vízvesztesége.

A egy év napi vagy havi középhőmérsékleteinek átlaga, középértéke.

A felső légkör 500 km feletti részének neve, mely rendkívül ritka, de ennek ellenére tartalmaz atomos oxigént és nitrogént. Hőmérséklete azonos a termoszféra hőmérsékletével. Három alcsoportra osztható: a. Helioszféra, b. Protonoszféra, c. Magnetoszféra.

Az esetleges fagyás okozta károk enyhítésére/elkerülésére tett intézkedések.

Egy előrejelzett változó megadott földrajzi helyre vonatkozó értékének időbeli változását jelenítjük meg az együttes összes tagját felhasználva. Minél vastagabb a fáklya egy adott időpontban, annál bizonytalanabb az erre az időpontra vonatkozó prognózis.

(délibáb), fénytörésen alapuló természeti jelenség. Rendezett, zavartalan (örvénylésektől mentes), különböző hőmérsékletű légrétegeken keresztül a fény úgy törik meg, hogy a tárgy képét magasabban látjuk valódi helyzeténél. Bizonyos feltételek mellet az is előfordulhat, hogy fordított állású képet látunk.

Magasszintű, réteges szerkezetű felhő, a jégtűk fehér, áttetsző fátylat alkotnak, a Nap és a Hold átlátszik rajtuk. Jele Cs.

A földfelszín közelében lévő levegő napsugárzás hatására felmelegszik, és mivel a melegebb levegő könnyebb, mint a hideg, ezért a hideg fölé emelkedik. A levegő ilyenfajta mozgását nevezzük feláramlásnak.

A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.

Az a magasság, amelyen a levegő nedvességtartalma felhő formájában kicsapódik.

Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, telítetté válik és megkezdődik a vízpára kicsapódása. A kicsapódás a levegőben lebegő szabad szemmel láthatatlan kis szilárd részecskéken (kondenzációs magokon) történik. Az így létrejövő vízcseppekből vagy jégkristályokból álló felhőelemekből alakulnak ki a felhők.

Heves csapadék záporeső vagy zivatar formájában. Közép-Európában óránként mintegy 60 liter/négyzetméter vagy annál több eső számít felhőszakadásnak.

A légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd.

Az atmoszféra 82-500 km feletti magasságú tartománya, melynek részei: a termoszféra, a tropopauza, valamint az 500 km feletti exoszféra. A termoszférában a nitrogén és az oxigén még mindig a legjelentősebb gáz, sok ionizált rétege van. A felső légkörben képződik a sarki fény is.

A jelenség közvetlenül nem látható, csak a felhőket világítja meg. A villám kékeslila színét az oxigén emisszió (kibocsátás) vonalai okozzák.

magas hőmérsékletű

Egykori élőlények maradványaiból képződött tüzelőanyagok, pl.: kőszén, kőolaj, földgáz.

Intenzív napsugárzás hatására olyan fotokémiai reakciók játszódhatnak le, amelyek veszélyes ingerlő és toxikus anyagok keletkezéséhez vezetnek. Kedvezőtlen meteorológiai körülmények között ezeknek az anyagoknak a felhalmozódásával kialakul a fotokémiai szmognak nevezett jelenség. A fotokémiai szmogot elsősorban az oxidáló hatású anyagok, és főleg az ózon magas koncentrációja jellemezi.

A Naprendszer Naptól számított harmadik bolygója. Differenciált szerkezetű, aktív felszínű kőzetbolygó, amelyet légkör burkol, erős mágneses tere és bioszférája van.

A hegységek szél alatti oldalán kialakuló száraz, meleg lebukó szél. Nevét az Alpokban használatos elnevezéséről kapta.

A magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját.

A főszivárvány ívének az átmérője 42°, színei belülről kifelé: indigó, ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös. Minél több napfény éri az esőcseppeket, annál fényesebb a szivárvány, minél nagyobbak ezek a cseppek, annál élesebbek a színátmenetek. Kisebb cseppméretek esetében kevésbé látszik színesnek a szivárvány.

A fizikai tulajdonságaiban, elsősorban hőmérsékletében egymástól jelentősen eltérő levegőtömegek érintkezési (keveredési) zónája, amely az uralkodó áramlással együtt mozog (a ciklon szerkezetének, áramlási rendszerének szerves része). Az időjárás-változások legfőbb hordozója.

A különböző nyomású és hőmérsékletű légköri képződmények érintkezési felületei

A frontok kialakulásával és viselkedésével foglalkozó tudomány

Alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők). A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak.

A szennyező gázok és szilárd részecskék (korom) esővízzel történő keveredése nyomán kialakuló légköri jelenség.

Lovelock angol kémikus 1979-ben publikált elmélete a bioszféra önszabályozó képességéről. Az önszabályozó képesség miatt a bioszféra élőlényeinek összessége egyetlen, globális méretű élőlénynek tekinthető. A tudós ezt az élőlényt Gaia-nak nevezte el. Feltételezése szerint Gaia nemcsak passzív "szenvedője" a környezetének hanem aktív alakítója is, környezetét mindig úgy alakítja, hogy kedvezőek legyenek számára, vagyis az élet számára.

Global Atmospheric Research Programme = Globális Légköri Kísérleti Program

Olyan műholdak, amelyek követik a Föld forgását, ezért a Földnek mindig ugyanazt a területét tudják megfigyelni.

A sugárzási egyenleg legfontosabb komponense, alapvető klímaparaméter, s egyértelműen a legáltalánosabban használt sugárzási paraméter. A globálsugárzás a Napból érkező közvetlen, illetve az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összege.

A Föld egészére jellemző hőmérséklet, amelyet a Föld különböző részein mért hőmérsékletek átlagolásával kapunk.

A különböző tengerek és óceánok vízszintjének átlagolásából származó érték.

A légkör átlaghőmérsékletének az egész Földre kiterjedő emelkedése. Szerepet játszhat benne az emberi tevékenység is, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása eredményeként.

A Földön végbemenő időjárási folyamatokat illusztráló modell.

Karfiolra emlékeztető, vastag, gomolyos szerkezetű felhő. Jele Cu.

Karfiolra emlékeztető, vastag, gomolyos szerkezetű felhő.

A jelenségre még nincs egyértelmű magyarázat. Több lehetséges megoldás is létezik. Elképzelhető, hogy a villámcsatornában felhalmozódott ionizált gáztömegről vagy elektromos porfelhőkről van szó. A gömbvillámok színe általában narancssárga színű.

A légkörben megfigyelhető optikai jelenség, 22 fokos és 46 fokos sugarú gyűrűk a Nap és Hold körül. A Nap és a Hold fénye megtörik a cirrusokban található jégkristályokon. A fénygyűrű tehát némi fenntartással rossz időre utaló jelnek is tekinthető.

A légkörben megfigyelhető optikai jelenség, 22 fokos és 46 fokos sugarú gyűrűk a Nap és Hold körül. A Nap és a Hold fénye megtörik a cirrusokban található jégkristályokon. A fénygyűrű tehát némi fenntartással rossz időre utaló jelnek is tekinthető.

Mesterségesen halogénezett szénhidrogének.

Rezgések által keltett, levegőben közvetített hullámok, melyet az emberi fül vagy egy mikrofon felfog. A mikrofon később elektromos jelekké alakítja át.

A hang terjedési sebessége levegőben. Kb. 340 m/s.

A földfelszín, a rajta lévő tárgyak és a velük közvetlenül érintkező levegő a kisugárzás következtében harmatpontjáig hűl és ebből a levegőből a víz, folyékony állapotban a felületekre kicsapódik.

Az a hőmérséklet, amelyre a levegőt lehűtve a benne lévő vízgőz kicsapódik, és köd vagy felhő keletkezik.

Egy adott területen egy hónap alatt, naponta mért csapadékmennyiségek összege.

A napi középhőmérsékletek havi átlaga.

Helyvidéki területeken végbemenő horizontális irányú légmozgás.

A légrétegnek a földfelszíntől számított felső határa kb. 90 km.

Északi- és a Déli-sarkkörtől a Föld szélső pontjáig, a pólusokig terjed. A Föld területének 8%-át soroljuk ide. A napsugarak hajlásszöge itt a legkisebb: kisebb 47 foknál, de lehet fok is. A Föld leghidegebb területe, a kisugárzás túlsúlyban van a besugárzással szemben. A nappalok és az éjszakák hosszúsága 24 órától 6 hónapig tart.

Az időjárási front egyik változata, amikor az áramlás a hideg levegőt a korábban melegebb levegővel borított terület fölé hajtja. Kísérőjelensége a gomolyos felhőzet, az általában záporszerű csapadék, gyakran a viharos szél és a zivatar.

A vizekkel, a vizek megjelenésével, tulajdonságaival foglalkozó tudományág.

A hidroszférához a Föld folyékony halmazállapotban lévő vizei tartoznak: óceánok, tengerek, folyók, tavak és föld alatti vizek. Az óceánok óriási tömegük és hőmérséklet-kapacitásuk miatt jelentősen befolyásolják az éghajlatot. Az óceánokban és tengerekben kialakuló áramlásoknak igen nagy szerepük van a hőszállításban.

A földkéreg olyan kőzete, melyből az adott tudományos-gazdasági fejlettség mellett gazdaságosan higany nyerhető.

Egy üvegcsőbe zárt higanyoszlop súlya egyensúlyt tart a légnyomással. Innen ered a légnyomás régebben használatos mértékegysége, a higanymilliméter (Hgmm).

A kicsapódás parányi jégkristályok formájában történik. A jégkristályok közepes és nagyméretű hópelyhekké tapadhatnak össze. Felhője: As, Ns.

Azt a légköri réteget, ahol a gázok keveredési aránya azonos.

Az a folyamat, mely során a hó vízzé válik.

Magyarország híres középtája, az Alföld része.

A hőmennyiség azon része, amire adott körülmények között nincsen szükség.

A hőmérséklet, hőállapot objektív jellemzésére szolgáló mérőeszköz.

Az anyag egyik makroszkópikus állapotjelzője, ami a termikus állapotot jellemzi. Többfajta mértékegysége is használatos: Celsius-fok, Kelvin-fok, Reaumur-fok, Fahrenheit-fok.

Az átlaghőmérséklettől való eltérés egy adott földrajzi helyen.

hektopascal - a légnyomás mértékegysége

A levegőben kicsapódott csapadék, amely azután a nehézségi erő hatására földre hull.

pusztító erejű forró égövi ciklon a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségében. A heves záporokkal, zivatarral kísért szél sebessége az 50-60 m/s-ot is eléri a 20-50 km átmérőjű viharzónában.

Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet

A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra vagy nap) során meghatározott állapota.

A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra vagy nap) során meghatározott állapota.

Az időjárás várható alakulását becslő eljárás.

A természeti erők által az emberiség számára okozott kár.

Rutinszerű levegőminőségi ellenőrzés.

hevesség, erősség

Rövid idő alatt nagy mennyiségben lezúduló csapadék.

A meteorológiában valamely folyamat szokásossal ellentétes viselkedése.

A Gaia-elmélet megalkotója.

Olyan időszak a Föld történetében, amikor az egyébként el nem jegesedett területeket belföldi jégtakarók és gleccserek borították. Okai az éghajlatváltozásokban keresendők. Tanúi a glacigén üledékek, gleccserkarcok. Kialakulásuk okairól konkrét általánosítható és teljes egészében elfogadható elmélet még nem született.

Könnyű, hosszúkás alakú jégkristályok.

A Szolgálat alaprendeltetéséből eredően képviseli a honvédelem érdekeit az ország meteorológiai infrastruktúrájának kialakításában és fejlesztésében, az időjárás i információk előállításában, gyűjtésében és feldolgozásában. Tervezi, szervezi és koordinálja a meteorológiai támogatás feladatait, szabályzatokat, szabványokat és utasításokat dolgoz ki a katonai meteorológiai szolgálat egésze szakmai tevékenységének szabályozására.

Vegyjele: S. A VI.A csoport eleme. Több allotróp módosulata (rombos, monoklin, amorf) van. Sárga színű. Magasabb hőmérsékleten fémekkel és nemfémekkel egyaránt reagál. A természetben elemi állapotban és ásványokban (pl. pirit) fordul elő. Felhasználása nagyon széleskörű: kénsav-, gumi-, műtrágya-, festékgyártás stb.

Képlete: SO2. Színtelen, szúrós szagú gáz. Vízben oldva kénessavvá alakul. Redukáló hatású. Ezen alapszik színtelentő (textilipar), gombaölő (hordók kénezése, élelmiszeripar) hatása.

A Föld éghajlatának gyökeres megváltozása, melynek különböző okai lehetnek. Napjainkban a klímaváltozást legnagyobb mértékben a fokozódó üvegházhatásnak tudják be a tudósok.

Vegyjele: Cl. A VII.A csoport (halogének) eleme. Zöldessárga, szúrós szagú, erősen mérgező gáz. Hevesen reagál a fémekkel, a hidrogénnel. Szabad állapotban, kis mennyiségben a vulkáni gázokban fordul elő. Alkáli-kloridok elektrolízisével állítják elő. Fontos ipari alapanyag.

A 19. és 20. század fordulóján élt magyar csillagász, aki 1899. május 16-án felajánlotta akkor már világhírű ógyallai magáncsillagdáját a magyar államnak.

Az alsó légrétegekben "összetartó" áramlás (az áramló légrészecskék közelednek egymáshoz). Általában felhős, csapadékos időjárás előidézője.

A levegő nedvességtartalma olyan magas, hogy a látástávolság1 km alá csökken. Köd minden évszakban előfordulhat, de télen gyakoribb. Ködképződéskor a levegő nedvességtartalma már annyira telített, hogy nem tudja megtartani a felesleges nedvességet, ezért az kicsapódik.

A levegő nedvességtartalma olyan magas, hogy a látástávolság1 km alá csökken. Köd minden évszakban előfordulhat, de télen gyakoribb. Ködképződéskor a levegő nedvességtartalma már annyira telített, hogy nem tudja megtartani a felesleges nedvességet, ezért az kicsapódik.

Adott időszakban mért hőmérsékletek átlaga.

3-10 napos időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzés, melynek bizonytalansága nagyobb, mint a rövidtávú előrejelzésnek.

A közlekedésben résztvevőket tájékoztatja azokról a veszélyekről, melyekre adott időjárási körülmények között oda kell figyelni.

1854-től 1856-ig tartó háború. Oroszország jogot formált a törökországi keresztények érdekeinek védelmére, valamint az orosz hadihajók számára a Dardanellák használatára, ezért Törökország, Anglia és Franciaorszkág hadat üzent. A háború Oroszország veresé

A Földön található hó- és jégtakarót krioszférának nevezzük. Ennek a jégtömegnek igen jelentős klímaalakító hatása van. Legfontosabb jellemzője az albedo , azaz a fényvisszaverő képesség és az alacsony hővezető képesség. A krioszféra részeihez soroljuk az Északi-sarkot, az Antarktiszt, Grönlandot, a gleccsereket és a tenger jégmezőit. A jégtakarók óriási tömegük miatt nagyon lassan változnak és mozognak. Hatásuk a rövid időtartamú folyamatokban nem jelentős. A krioszféra a Föld legjelentősebb édesvízraktára.