Vegyjele: Br. Halogénelem. Vörösbarna folyadék, erősen mérgező. Vegyületeit a gyógyászatban (KBr), a fényképészetben (AgBr), a festékiparban használják.

A déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀνταρκτικός szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia, Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km²;. Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának.

A sztratoszféra felsőbb régióiban (kb.40km) található ózon (O3) molekulákból álló réteg, amely a napsugárzás hatására alakul ki és kulcsfontosságú a napsugárzás ibolyán túli tartományának kiszűrésében és a szárazföldi élet kialakulásának és fennmaradásának folyamatában.

A maximális ózontartalmú rétegekben minimálisra csökken az ózonmennyiség, gyakorlatilag alig mérhető. Az elnevezés megtévesztő, mert ha kevés mennyiségben is, de az ózon mindenhol jelen van. A kifejezést azokra a területekre alkalmazzák, ahol jelentősen csökken az ózonmennyiség.

Vegyjele: Cl. A VII.A csoport (halogének) eleme. Zöldessárga, szúrós szagú, erősen mérgező gáz. Hevesen reagál a fémekkel, a hidrogénnel. Szabad állapotban, kis mennyiségben a vulkáni gázokban fordul elő. Alkáli-kloridok elektrolízisével állítják elő. Fontos ipari alapanyag.

Az atmoszféra 82-500 km feletti magasságú tartománya, melynek részei: a termoszféra, a tropopauza, valamint az 500 km feletti exoszféra. A termoszférában a nitrogén és az oxigén még mindig a legjelentősebb gáz, sok ionizált rétege van. A felső légkörben képződik a sarki fény is.

Olyan reakciók, melynek során az ózonmolekulák oxigénmolekulákra bomlanak.

Olyan anyagok, melyek ózonbontó reakciót idéznek elő.

A Föld légkörének egyik fontos nyomgáza az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén. Részaránya a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb. Ahhoz, hogy a valóság szerint ítéljük meg szerepét, megkülönböztetünk troposzférikus (talajközeli) ózont, amely a légkör alsó rétegeiben, tehát az emberi tevékenység közvetlen környezetében található és sztratoszférikus (magas-légköri) ózont, amelynek előfordulása a sztratoszférában, a 20 és 40 km-es magasság között kiugróan magas.

Ózonbontó reakciók hatására végbemenő folyamat, melynek során csökken az ózonmennyiség.

Mesterségesen halogénezett szénhidrogének.

Ózonbontó reakciók hatására végbemenő folyamat, melynek során csökken az ózonmennyiség.

A légkör 20-50 km magasan lévő ózontartalmú része. Hőmérséklete eléri a 60 Celsius-fokot. A földi élet számára rendkívül fontos, mert kiszűri az UV-sugarak legnagyobb részét.

Adott hullámhosszon fényintenzitást mérő műszer.

A Föld légkörének egyik fontos nyomgáza az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén. Részaránya a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb. Ahhoz, hogy a valóság szerint ítéljük meg szerepét, megkülönböztetünk troposzférikus (talajközeli) ózont, amely a légkör alsó rétegeiben, tehát az emberi tevékenység közvetlen környezetében található és sztratoszférikus (magas-légköri) ózont, amelynek előfordulása a sztratoszférában, a 20 és 40 km-es magasság között kiugróan magas.

A nagypontosságú berendezés a jelenlegi mérési programban 25 ultraibolya spektrumot vesz fel egy nap, a tényleges fizikai intenzitásokból kiszámolja a biológiailag hatékony sugárzást, így minden mérésből eredményként rendelkezésre áll a fizikai és a biológiai spektrum is.

Az egyezmény aláírói nyolc ózonkárosító anyag gyártásának és felhasználásának 50%-os csökkentését, továbbá azoknak a szabályozott vegyület ek listáját is előírta, amelyek alkalmazását végképp be kell szüntetni. További károsító vegyületeket 2004-re 35%-kal csökkenteni kell, 2020-ra előállításukat gyakorlatilag be kell szüntetni.

Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy megfigyelési, mérési és kutatási programjaikat összehangolják, és részt vesznek azok végrehajtásában. Továbbá lehetőségeikhez mérten megkezdik az ózonkárosító anyagok felhasználásának csökkentését.

Az ultraibolya sugárzás intenzitásának speciális, alkalmasan választott hullámhosszokon történő méréseivel meghatározza a légoszlop teljes ózontartalmát.

Olyan anyagok, melyek ózonbontó reakciót idéznek elő.

A levegőben lévő ózon koncentrációjának kimutatására szolgáló eszköz.

Kémiai elem, a levegőben vegyületeket alkotva káros az emberre.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

Képlete: SO2. Színtelen, szúrós szagú gáz. Vízben oldva kénessavvá alakul. Redukáló hatású. Ezen alapszik színtelentő (textilipar), gombaölő (hordók kénezése, élelmiszeripar) hatása.

Képlete: CO. Színtelen, szagtalan gáz. A szén tökéletlen égésekor keletkezik. Belégzése fulladásos halált okoz. Redukáló hatású. Tüzelőanyagként (vízgáz), redukálószerként használják.

A légkörben lebebő szennyezőanyagok.

Kisugárzás, kibocsátás. A fizikában elektromágneses hullámok kibocsátása, mikrorészecskék (elektron, proton, stb.) atommagokból vagy más elemi részecskékből történő kibocsátása, illetve elektronok kilépése fémekből hevítés vagy fény hatására. Tágabb értelemben, pl. a környezetvédelemben, használjuk különböző anyagok (főként szennyező anyagok) kibocsátásának jellemzésére.

A Naprendszer Naptól számított harmadik bolygója. Differenciált szerkezetű, aktív felszínű kőzetbolygó, amelyet légkör burkol, erős mágneses tere és bioszférája van.

A környezetszennyezés miatt jelentős mennyiségű ként és salétromsavat tartalmazó eső.

Vegyjele: S. A VI.A csoport eleme. Több allotróp módosulata (rombos, monoklin, amorf) van. Sárga színű. Magasabb hőmérsékleten fémekkel és nemfémekkel egyaránt reagál. A természetben elemi állapotban és ásványokban (pl. pirit) fordul elő. Felhasználása nagyon széleskörű: kénsav-, gumi-, műtrágya-, festékgyártás stb.

Intenzív napsugárzás hatására olyan fotokémiai reakciók játszódhatnak le, amelyek veszélyes ingerlő és toxikus anyagok keletkezéséhez vezetnek. Kedvezőtlen meteorológiai körülmények között ezeknek az anyagoknak a felhalmozódásával kialakul a fotokémiai szmognak nevezett jelenség. A fotokémiai szmogot elsősorban az oxidáló hatású anyagok, és főleg az ózon magas koncentrációja jellemezi.

A Föld légkörének egyik fontos nyomgáza az ózon, vagyis a háromatomos molekulájú oxigén. Részaránya a légkörben a gázok egymilliomod részénél is kisebb. Ahhoz, hogy a valóság szerint ítéljük meg szerepét, megkülönböztetünk troposzférikus (talajközeli) ózont, amely a légkör alsó rétegeiben, tehát az emberi tevékenység közvetlen környezetében található és sztratoszférikus (magas-légköri) ózont, amelynek előfordulása a sztratoszférában, a 20 és 40 km-es magasság között kiugróan magas.

Olyan anyagok, melyeknek káros hatásuk van a környezetre.

Mikor az autók kipufogógázainak, gyárak füstjének koncentrációja a normál érték fölé emelkedik, szmogriadót rendelnek el. Ilyenkor tanácsos minimális időt tölteni a szennyezett levegőn. A gépjármű közlekedést ebben az esetben próbálják csökkenteni.

Szén-monoxid

A nitrogén oxigénnel alkotott vegyületeit nevezzük nitrogén-oxidoknak.

Úgynevezett allergiás megbetegedés. Oka lehet a lakásban, munkahelyen fellelhető por, kutyaszőr, növényi anyagok. A tüdőasztma rohamokban jelentkező nehézlégzés, messziről is hallható mellkasi sípolással.

A london típusú (téli) szmog ipari és városi területeken van jelen. Fő okozója az ipar, a fűtés, valamint a gépjárművek által kibocsátott kén-dioxid (SO2), por és koromszemcsék esetenként kénsavcseppek.

Képlete: CO. Színtelen, szagtalan gáz. A szén tökéletlen égésekor keletkezik. Belégzése fulladásos halált okoz. Redukáló hatású. Tüzelőanyagként (vízgáz), redukálószerként használják.

Az ipari tevékenység és a közlekedési eszközök által kibocsátott anyagok (szén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, por, korom stb.) légköri felhalmozódása következtében kialakuló füstköd.

Az ember különféle tevékenységei során káros anyagokat bocsát a légkörbe. Ez okozza a légszennyezettséget.

Intenzív napsugárzás hatására olyan fotokémiai reakciók játszódhatnak le, amelyek veszélyes ingerlő és toxikus anyagok keletkezéséhez vezetnek. Kedvezőtlen meteorológiai körülmények között ezeknek az anyagoknak a felhalmozódásával kialakul a fotokémiai szmognak nevezett jelenség. A fotokémiai szmogot elsősorban az oxidáló hatású anyagok, és főleg az ózon magas koncentrációja jellemezi.

A szennyező gázok és szilárd részecskék (korom) esővízzel történő keveredése nyomán kialakuló légköri jelenség.

A szennyező gázok és szilárd részecskék (korom) esővízzel történő keveredése nyomán kialakuló légköri jelenség.

Képlete: SO2. Színtelen, szúrós szagú gáz. Vízben oldva kénessavvá alakul. Redukáló hatású. Ezen alapszik színtelentő (textilipar), gombaölő (hordók kénezése, élelmiszeripar) hatása.

Az ipari tevékenység és a közlekedési eszközök által kibocsátott anyagok (szén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, por, korom stb.) légköri felhalmozódása következtében kialakuló füstköd.

Képlete: NO2. Vörösbarna, kellemetlen szagú, mérgező gáz. A légszennyezés egyik okozója. A salétromsav-gyártás (és ezzel nagyon sok vegyipari eljárás) köztes anyaga.

Olyan anyagok, melyeknek káros hatásuk van a környezetre.

Az ember különféle tevékenységei során káros anyagokat bocsát a légkörbe. Ez okozza a légszennyezettséget.

Atmoszféra, a Föld gázburka. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.

A levegő (gázfázisú közeg) és a benne lebegő kis méretű szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú részecskék rendszere.

Rutinszerű levegőminőségi ellenőrzés.

Az anyag egyik makroszkópikus állapotjelzője, ami a termikus állapotot jellemzi. Többfajta mértékegysége is használatos: Celsius-fok, Kelvin-fok, Reaumur-fok, Fahrenheit-fok.

Olyan építmény, melyben lehetőség van bizonyos meteorológiai vizsgálatok elvégzésére.

Országos Meteorológiai Szolgálat