1000 körül- Leif Eriksson nyugat felé hajózik és Új-Funlandon köt ki

1492- Kolumbusz Kristóf első útja az Újvilágba, ahol a Bahama-szigeteken köt ki, majd továbbhajózik Kubába (-1493)

1493- Kolumbusz második útja során felfedezi Dominica, Guadeloupe, Puerto Rico és Jamaica szigeteit (-1496)

1497- John Cabot Cape Bretonnál eléri Észak-Amerikát, és kiköt a kanadai parton. Felfedezi Új-Funlandot

1498- Kolumbusz harmadik útja során eléri Trinidadot, majd a venezuelai partoknál kiköt Dél-Amerikában (-1500)

1499- Alonso de Ojeda hajójával eléri Guayanát és Venezuelát

1499- Vicente Yanez Pinzón felderíti a guayanai és a brazil partokat (-1500)

1500- Alvarez Cabral elsodródik Brazília partjaihoz és a portugál korona birtokába veszi a területet, majd folytatja útját és a Jóreménység-fokát megkerülve Indiába hajózik

1501- Amerigo Vespucci expedíciója Brazília és Patagónia partjainál (-1502)

1502- Kolumbusz negyedik, egyben utolsó útján Közép-Amerika és a Karib-tenger partjait hajózza végig (-1504)

1513- Vasco Nunez de Balboa átszeli a panamai földszorost, és kiér a Csendes-óceánra

1513- Juan Ponce de León, Puerto Ricóból észak felé hajózik, ott felfedezi a Golf-áramlatot, és kiköt Florida partjainál

1517- Hernandez de Córdoba a Yucatán-félszigeten maja romvárosokat talál

1519- Hernandez Cortez meghódítja Mexikót (-1521)

1520- Magellán dél felé követi Dél-Amerika partjait, és egy szoroson átvágva a Tűzföldtől északra kiér a Csendes-óceánra

1524- Giovanni da Verrazzano átszeli az Atlanti-óceánt, és az amerikai partok mentén Észak-Karolinától Új-Funlandig hajózik, majd kiköt a mai New York helyén

1524- Francisco Pizarro Dél-Amerika nyugati partja mentén hajójával felderítő utakra indul (-1527)

1525- Cortez Honduras felé tart katonáival

1527- Cortez expedíciót küld Mexikóból a Fülöp-szigetekre

1530- Jacques Cartier kiköt Kanada partjainál és felhajózik a Szent-Lőrinc folyón

1532- Pizarro meghódítja Perut, majd leigázza az inka birodalmat (-1533)

1535- Pedro de Mendoza megalapítja Buenos Airest

1539- Francisco de Ulloa bebarangolja a Kaliforniai-öblöt

1540- Francisco Vasquez de Coronado expedíciót indít Mexikóból Arizónába és Új-Mexikó területére

1540- Francisco de Orellana Ecuadorból a Napo folyón hajózva eléri az Amazonast és végig evez az Atlanti-óceánig (-1542)

1542- Juan Rodriguez Cabrillo Kalifornia partjainál hajózik

1595- Sir Walter Raleigh kenuval felhajózik az Orinocón

1609- Henry Hudson felhajózik a róla elnevezett folyón és a területet a holland korona tulajdonává nyilvánítja

1608- Champlain megalapítja Québec városát

1611- Hudson az Északnyugati-átjárót keresi, közben befut a Hudson-öbölbe. A fellázadt legénység magára hagyja

1679- Sieur de la Salle utazásai a Nagy-tavak vidékén (-1681)

1681- La Salle hajóútja a Mississippin (-1682)

1684- La Salle a Mexikói-öbölben keresi a Mississippi torkolatát, de katonái megölik (-1687)

1790- George Vancouver feltérképezi Kanada nyugati partját

1800- Humboldt átszeli a Llanost Venezuelában

1803- Lewis és Clark Jefferson elnök megbízásából az észak-amerikai kontinensen keresztül utat keres a Csendes-óceánhoz

1822- David Douglas botanikus gyűjtőútra indul Amerikába (-1834)

1825- John Franklin a Mackenzie-folyótól nyugatra lévő területeket járja be (-1827)

1848- Alfred Russel Wallace és Henry Walker Bates az Amazonas őserdeiben rovartani kutatásokat folytatnak

1911- Hiram Bingham felfedezi Machu Picchu inka város romjait

1913- Hudson Stuck megmássza Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Mont Mckinley-t

1925- Percy Fewcettnek nyoma vész a brazíliai Mato Grosso őserdejében

1927- Charles Lindberg elsőként repüli át az Atlanti-óceánt

1932- Amelia Earhart az első nő, aki átrepüli az Atlanti-óceánt

1957- Richard Mason és Robin Hanbury-Tenison átszelik Dél-Amerikát Recife és Lima között

1964- Hanbury-Tenison gumicsónakos túrája az Orinoco, az Amazonas és a Paraguay folyórendszereken az Atlanti-óceánig

1970- Heyerdahl a Ra II nevű papíruszhajójával Marokkóból a Kis-Antillákra vitorlázik