A jojó története

Történeti emlékek szerint a Fülöp-szigeteken is elterjedt eszköz volt a jojó, amelyet azonban vadászatokon használtak, vadállatok leütésére. A vadászok ugyanis speciális alakú kövekre több méteres zsinórt kötöttek, felmásztak egy fára, és onnan az alattuk elhaladó vadállatokra dobták, majd visszarántották a kezükbe a követ. Emellett egyszerűbb kivitelben a gyerekek is előszeretettel használták játékra.

Fokozatosan az egész világon elterjedt a jojó, amit festmények és használati eszközök díszítései bizonyítanak. Franciaországban például 1789-ben készült egy festmény, amely XVII. Lajost 4 éves korában ábrázolja, amint egy jojóra hasonlító eszközzel játszik.

A jojó stresszoldó hatását már nagyon korán felismerték. Míg a jojó a francia nemesek üvegből és elefántcsontból készített szórakozása volt, addig a kevésbé szerencsések a feszültség levezetésére használták, például a guillotine-hoz vezető egyirányú úton. Az 1780-as években tábornokok és csapataik jojóval a kezükben vannak ábrázolva, ami jól mutatja az eszköz népszerűségét.

A híres francia író, Beaumarchais is bizonyítékul szolgál a játék ismertségére 1792-ben, amikor is a Figaró házassága színdarabjában az egyik jelenetben az ideges Figaró feszültségét nem hagyományos módon, a kezeit tördelve vezeti le, hanem egy kis jojóval játszva. Mikor megkérdezik tőle, hogy mire való a jojó, Figaró a következőket válaszolja: Ez egy nemes játék, ami a gondolatok harcát csillapítja. 1815 júniusában a híres Waterloo-i ütközet előtt Napóleon és serege a felkészülés közben jojózott.

A jojó származása

A jojó nevű ősi játék valószínűleg Kínából származik. Az első történelmi emlék azonban Görögországból maradt ránk, i. e. 500 körülről. Ezeket az ősi játékokat fából, fémből vagy festett terrakottából készítették és egyszerűen csak korongoknak hívták. Akkoriban szokás, volt, hogy a gyerekek serdüléskor gyermekjátékaikat felajánlották bizonyos isteneknek. Valószínűleg így ezek az agyag korongok – törékeny voltuk miatt is – ilyen nemes célokat szolgálhattak inkább.

Az ebből az időből származó festett váza görög fiatalt ábrázol, aki éppen jojóval játszik. Az Athéni Nemzeti Múzeumban számos ilyen váza és terrakotta korong található.

A játék napjainkban

Napjainkban számos érdekes továbbfejlesztésen ment keresztül a játék. A tömegeloszlást, a tengely, tengelyek kiképzését, egymáshoz való viszonyát változtatva számos érdekes kísérletet végeztek el a tudósok, de a mindennapokba is számos különleges jojó került be. A boltokban kaphatunk világító, sípoló, szétszedhető, ékkövekkel díszített jojót is érdeklődésünktől függően.

1985-ben a Játékok az űrben (Toys in Space) program keretében a jojó a Discovery űrsikló fedélzetén a világűrbe is kijutott, ahol számos kísérletet végeztek el jól ismert játékokkal az űrhajósok. A jojóval végzett legalapvetőbb kísérlet a mikrógravitációs térben való mozgás megfigyelése és leírása volt. 1992-ben az Atlantisz fedélzetén is helyet kapott, a jojó számos más játék mellett, ahol egy rövid videófilm készült mozgásáról későbbi tanításban való felhasználásra.