Arkhimédész
(Szirakuza, i. e. 287. - Szirakuza, i. e. 212.)
Görög matematikus és fizikus. Apja Pheidiasz csillagász (nem a szobrász) volt. Valószínű, rokona lehetett szülővárosa uralkodó családjának. Már jónevű matematikusként utazott Alexandriába, ahol barátságot kötött az ott dolgozó csillagászokkal, matematikusokkal és többek között Eratoszthenész-szel is. A második pun háború alatt találmányaival hozzájárult városának védelméhez. Amikor i. e. 212-ben a rómaiak elfoglalták a várost, az egyik katona leszúrta a gondolataiba merült tudóst. („Ne zavard köreimet!" - a legenda szerint ezeket mondta közvetlenül halála előtt, mikor a homokba rajzolt ábráit a katona összetaposta).
Fizikai tárgyú műveiben a matematika mintájára axiomatikus tárgyalási módot követett. Megfogalmazott a megfigyelésből származó alaptörvényeket, és ezekből vezette le fizikai tételéit. Ő fedezte fel az emelők és a csigák egyensúlyi törvényeit. Az 'Úszó testekről' című könyvében írta le a róla elnevezett törvényt, valamint az úszó testekre vonatkozó következtetéseit. A fizikai módszerek, főleg az emelőtörvények alkalmazásával számos terület- és térfogatszámítási eredményt sejtett meg, amelyeket aztán a kimerítés módszerével igazolt. Ilyen módon végzett súlypont-meghatározásokat is.
Életéről számos legendát ismerünk. Vitruvius római építész mondja el, hogy amikor Hierón király egy ötvösnek bizonyos mennyiségű aranyat adott azért, hogy belőle koronát készítsen, gyanút fogott, hogy az ötvös az arany egy részét ezüsttel helyettesítette. Hierón a csalás kiderítésével Arkhimédészt bízta meg, aki a megoldásra akkor jött rá, amikor a fürdőben észrevette, hogy vízbe merülő teste könnyebbé vált. Az elbeszélés szerint mindenről megfeledkezve kiugrott a medencéből, és meztelenül rohant haza, hogy a felfedezett módszerrel igazságot tegyen. Közben a megtalált törvény fölötti örömében a „heuréka" (megtaláltam) szót kiáltozta.
Marcellus, a Szirakuzát elfoglaló római hadvezér Arkhimédész holttestét a tudóst megillető tisztelettel és pompával temettette el. Sírkövére, az egyik kedves matematikai felfedezésének emlékére, az egyenlő oldalú hengerbe illesztett gömb rajzát vésette. A tétel, amelyre a véset emlékeztetett így szólt: az egyenlő oldalú henger és az abba illesztett gömb, valamint kúp térfogata úgy aránylik, mint 3:2:1.
Arkhimédésznek mintegy negyven találmánya (vízemelő csavar, egyféle csigasor stb.) meggyőzően valószínűsítik, hogy elméleti megfontolásait kiegészítette kiváló kísérletezői munkája. Így benne a korát messze megelőző, a matematikát tudatosan felhasználó olyan kísérletező fizikust tisztelhetünk, aki képes volt eredményeit a gyakorlatban is hasznosítani.