Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk mellett az irányuk is jellemez, vektor mennyiségeknek nevezzük.

Az izmok által kifejtett erő.

Azt a pontot, ahol az erő a testre hat, az erő támadáspontjának nevezzük.

Egy test súlya az az erő, amellyel a test a felfüggesztését húzza vagy az alátámasztását nyomja. A súly jele: G.

Egy test egyensúlyban van, ha a rá ható erők eredője zérus, valamint az erők forgató nyomatékainak algebrai összege nulla.

Ha egy test részben vagy egészben egy másik közegbe belemerül és a közeghez képest valamekkora sebességgel mozog, akkor rá olyan erő hat, amely mozgását akadályozni igyekszik. Ezt az erőt közegellenállási erőnek nevezzük.

Az, hogy egy test egy adott pillanatban milyen irányba és milyen gyorsan mozog a test mozgásállapota. A mozgásállapot leírására szolgáló mennyiség a sebesség. A mozgásállapot-változás a sebességváltozással egyezik meg.

Aerodinamikában használatos, repülőgépek hajtóműteljesítményét jellemző mennyiség.

(1643-1727), angol fizikus, matematikus, csillagász. A differenciál és integrálszámítás elméletének megalkotója. A fény színeinek vizsgálata, a klasszikus fizika mozgástörvényei és a gravitációs törvény fűződik a nevéhez.

Azok a kölcsönhatások, melyek mágneses dipólusok között, elektromosan töltött test és mágneses mező, vagy mágneses mezők között jönnek létre.

A testet érő összes erőhatás vektori összege.

Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg egy másik test vagy mező mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti. Ezt a törvényszerűséget a tehetetlenség törvényének nevezzük.

(Newton III.törvénye) Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.

Egymással érintkező és egymáshoz képest elmozduló felületek mentén létrejövő hatások, jelenségek összessége.

A nyomás a nyomott felület (A) és a felületetre merőleges nyomóerőnek (F) a hányadosa. Jele: p. p=F/A. Mértékegysége az SI mértékrendszerben:[p]=[F]/[A]=N/m². A nyomás mértékegységét Blaise Pascal emlékére pascalnak nevezzük (Pa).

Egy test lendületét, mozgásmennyiségét a test tömegének és sebességének szorzatából alkotott fizikai mennyiséggel jellemezzük. Általában véve a test azon törekvésének mértéke, hogy megtartsa mozgásának sebességét annak irányával együtt.

Minden test jellemezhető a tehetetlenség tulajdonsággal. Newton-axiómai értelmében a tehetetlenség annyit jelent, hogy minden test igyekszik ellenállni mozgásállapotát megváltoztatni szándékozó hatásnak. A tehetetlenség mértéke a tehetetlen tömeg.

Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.Newton III. törvényének további elnevezései: erő-ellenerő törvénye, hatás-ellenhatás törvénye.

A gravitációs kölcsönhatást közvetítő mező. A mező adott pontjának térerősségét gravitációs gyorsulásnak nevezzük.

Az érdes felületen csúszó testre, a test sebességének irányával ellentétes irányba ható erő A csúszó surlódás miatt a testre ható fékezőerő nagysága jó közelítéssel a felületet nyomó erővel arányos. Képlete: F_cs=F_ny*mű, ahol F_cs a csúszó súrlódási erő, az F_ny a nyomóerő, a mű a csúszó súrlódási tényező, amelynek számértéke függ a két érintkező felület megmunkáltságától, anyagi minőségétúl a hőmérséklettől, stb.

Különböző alakú testekre azonos körülmények között eltérő közegellenállási erő hat. A legkisebb ellenállás a csepp alakú esetén mérhető. Ezt az alakot, profilt nevezzük áramvonalas testnek.

Azt az érdekes esetet, amikor a test súlya nullává válik, tehát az alátámasztását nem nyomja, illetve a felfüggesztését nem húzza, súlytalanságnak nevezzük.

Azt a fizikai mennyiséget, amely megmutatja, hogy mekkora erő szükséges egy rugó egységnyi megnyújtásához, rugóállandónak nevezzük. Jele: D. SI mértékegysége: N/m .

Ha egy test részben vagy egészben egy másik közegbe belemerül és a közeghez képest valamekkora sebességgel mozog, akkor rá olyan erő hat, amely mozgását akadályozni igyekszik. Ezt az erőt közegellenállási erőnek nevezzük.

A felfüggesztési pont általában valamilyen súlyt rögzítünk, amely így húzni fogja a felfüggesztést.

Érintkező felületek relatív elmozdulásakor a mozgás irányával ellentétesen fellépő erőhatás. Egyenesen arányos a felületre ható nyomóerővel. Az arányossági tényező a csúszási súrlódási együttható, mely az érintkezéső felületek anyagi minőségére jellemző állandó, dimenzió nélküli szám. A súrlódási erő első közelítésben független az érintkező felületek és a sebesség nagyságától.

Forgómozgást végző test esetén az a meghatározott egyenes, mely körül a test részecskéi körmozgást végezhetnek.

A legegyszerűbb emelő típusú egyszerű gép az emelőrúd. Ha az emelőrúd a végén van megtámasztva és így a végpontja körül tudjuk elforgatni, akkor egyoldalú emelőről beszélünk.

A csiga egyszerű gép, melynek két fajtája használatos: az állócsiga és a mozgócsiga.

Más néven főtengely, a forgattyús mechanizmusok azon alkatrésze, amelynek az alternáló mozgás forgómozgássá alakítása a feladata.

Egy erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolságát erőkarnak nevezzük. Jele: k. Az erőkar mértékegysége az SI mértékrendszerben a méter.

A hengerkerék két állócsiga, amely közös tengelyre van szerelve. Az elnevezése onnan származik, hogy a terhet (G) rendszerint a kisebb sugarú (r) csigához, a hengerhez rögzítjük, míg az erőt (F) a nagyobb sugarú (R) csiga, a kerék kerületén fejtjük ki.

Merev test olyan mozgása, melynél a test pontjai egy meghatározott egyenesre, a forgástengelyre merőleges síkban körmozgást végeznek.

Egyszerű gépeknek nevezzük az olyan erőátviteli eszközöket, amelyek segítségével a munkavégzéshez szükséges erő nagysága vagy iránya a célnak megfelelően kedvezőbbé tehető.

Érintkező testek között kölcsönösen ható, az érintkezési felületre merőleges, felületi erő.

A csavar egy egyszerű gép. A csavar felfogható egy henger palástjára felcsévélt lejtőként is. A csavarmenetnek több alakja is lehet.