A visszaverődés, törés, elhajlás és interferencia jelensége azt mutatja, hogy a fény hullámként terjed. De milyen hullámként? Longitudinális vagy transzverzális hullámként? Ha polarizálható, akkor biztos, hogy transzverzális, ha nem, akkor longitudinális.
A kísérlet kezdetén a p (polarizátor) és a (analizátor) párhuzamos üveglapok, az a tengelye körül körbeforgatható. A p tükörre 56°-os beesési szöggel bocsátott fénynyaláb egy részét az üveglap visszaveri.
Ez a visszavert nyaláb az a üveglaphoz szintén 56°-os beesési szöggel a forgástengelyének irányában érkezik, és egy része visszaverődve az ernyőn kerek foltot világít meg.
Ha a második üveglapot a ráeső fénynyaláb mint tengely körül forgatjuk, a fényfolt az ernyőn fokozatosan halványodik, majd 90°-os elfordulás esetén teljesen eltűnik.
Az üveglap további forgatásakor a fényfolt újra feltűnik, lassan felerősödik, és az eredeti helyzethez képest 180°-kal elforgatott helyzetben megint fényerős foltot kapunk. A forgatást folytatva ismét gyengülő fényt, a 270°-os állásban kioltást észlelünk.
A kísérlet szerint az üveglapról visszavert fény a terjedési irány körül nem szimmetrikus tulajdonságú. Két, egymásra merőleges irányban különböző jelenséget észlelünk. Tapasztalatunkat úgy értelmezhetjük, hogy az első üveglap a ráeső fényből csak meghatározott irányú rezgéseket ver vissza, a többit nem: polarizálja a fényt. A jelenséget leegyszerűsítve úgy képzelhetjük el, hogy a természetes fényben a terjedési irányra merőleges síkban minden irányban van rezgés. Az üveglapról csak azok verődnek vissza, amelyek az üveg síkjával párhuzamosak.
A második üveglappal vizsgáljuk ezt a fényt. Ez is csak a síkjával párhuzamos rezgésösszetevőt veri vissza, ennek változásával változik a fényfolt erőssége. Két állásban, amikor a polarizált fény rezgése párhuzamos az analizátor síkjával, teljes egészében visszaverődik, ezt jelzi az ernyőn a fényfolt maximális erőssége. Az erre merőleges állásban nincs a rezgésnek az analizátor síkjával párhuzamos komponense, ezért sötét az ernyő.
A fény polarizálhatósága kísérletileg azt bizonyítja, hogy a fény transzverzális hullám.