A retina szöveti szerkezete
A retina egy tízrétegű, receptorokat – csapokat és pálcikákat - tartalmazó idegszövet. A retina rétegei kívülről befelé haladva: pigmenthám, pálcikák és csapok rétege, külső határhártya, külső magvas réteg, külső rostos réteg, belső magvas réteg, belső rostos réteg, ganglionsejt-réteg, idegrostréteg, belső határhártya. A fénynek az összes rétegen át kell hatolnia ahhoz, hogy elérje a receptorokat (csapok, pálcikák), a receptorok érzékelik a fényt, a receptorokból az ingerület az úgynevezett bipoláris sejtekbe jut, onnan a ganglionsejtekbe. A ganglionsejtek axonjai látóideggé szedődnek össze. A retina idegsejtjei között Müller sejtnek nevezett támasztósejtek helyezkednek el. A szem optikai rendszere a külvilág kicsinyített képét fókuszálja a retinára. A retina középpontjában a csapok száma, nagy kifelé csökken, és a pálcikák száma nő. Az úgynevezett éleslátás helyén csak csapot találunk.
| 
|
| 
| 
| 
|
A könnymirigyek szöveti szerkezete
A könnymirigy savós nyálmirigy, szerkezetében leginkább a fültőmirigyre hasonlít. A lapos, ovális mirigyet egy kötőszöveti sövény két részre osztja egy kisebb alsóra és nagyobb felsőre. A mirigy végkamrák - szemben a nyálmirigyekével – nem teljesen szűkek. A mirigy szövetében sok nyiroksejtcsoport található.
A szagló hám szöveti szerkezete
A szaglóhám egy többmagsoros hengerhám, melyben támasztósejtek vannak, és köztük szaglópálcák nyúlnak át. A szaglóhám felület felé eső harmadában helyezkednek el a támasztósejtek, a mélyben találjuk a szaglósejteket, melyeknek egyik nyúlványa a felület felé néz, a másik a mélyben a többi sejtből jövő nyúlvánnyal alkotja a fila olfactoriát, ami a koponyába a szaglóközpont felé vezeti a szaglóhámról érkező ingerületet. A felület felé néző nyúlványok a támasztósejtek között a felületre érnek.
A hallás szöveti alapjai
A csiga belső felszínét köbhám borítja. Corti-féle szerv szöveti felépítése: a csiga járatát, egy kötőszövetes lemez két járatra osztja, a kötőszövetes lemez felső oldalán helyezkedik el a Corti-féle szerv. A Corti-szervben a több sorban lévő támasztósejtek között érzéksejtek (szőrsejtek) vannak, melyek felett egy lemez (membrana tectoria) helyezkedik el, illetve az érzékszőrök csúcsán támaszkodik.
A helyzetérzékelés szöveti alapjai
A csontos labirintusban van egy vékonyfalú (hártyás) tömlőrendszer. A tömlőrendszer kitölti az ívjáratokat (kötőszövet köteg rögzíti a csontos falhoz) és a csigát, illetve két hólyagot alkot. Az egyenes vonalú gyorsulást a hólyagokban lévő szőrsejtek csoportjai (macula), az egyikben függőlegesen, a másikban vízszintesen helyezkednek el, míg a szöggyorsulást az ívjáratokban lévő szőrsejtek érzékelik. A szőrsejtek mindenhol támasztósejtek között helyezkednek el.
Az ízérzékelés szöveti alapjai
Az ízlelőbimbók hagymára emlékeztető képződmények, szabad felszínükön kis üreg található, kétféle sejtet tartalmaznak, egyrészt félhold alakú támasztósejteket, másrészt vékony, pálcára emlékeztető érzősejteket, melyeknek saját idegnyúlványuk nincs.
A bőr idegvég-készülékei
A bőr idegvégkészülékeit az egyes érzékelésfajták szerint tekintjük át. Fájdalomérzés: a hámban és a kötőszövetben faágszerű idegvégződések, hőérzékelés: hámban és a kötőszövetben lévő szabad idegvégződések, tapintás: részben szabad idegvégződések, részben kötőszövetes burokkal körülvett idegvégződések, ilyen a Krause-féle végtest, vagy a Ruffini-féle végtest, mindkettő az irhában található, továbbá a bőr papilláiban található Meissner-féle tapintótest.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
