Tananyag választó:
A tápcsatorna
Jegyzet szerkesztése:
A táplálkozás összetevői
Eszköztár:

A tápanyagok sorsa a szervezetben

Az emésztés során a fehérjék, a zsírok és az összetett szénhidrátok felszívódásra alkalmas egységekre bomlanak le, elsősorban a vékonybélben. A szénhidrátok emésztése már a szájüregben megkezdődik, a nyálban lévő enzimek segítségével. További bontásuk a hasnyálmirigy által termelt enzim segítségével történik, majd a felszívódásra alkalmas formát a vékonybél mikrobolyhaiban lévő enzimek alakítják ki. A fehérjék emésztése a gyomorban kezdődik, majd a hasnyálmirigy és a bélbolyhok termelte enzimek segítségével fejeződik be. A zsírok lebontása a patkóbélben kezdődik, a hasnyálmirigy termelte lipáz enzim segítségével. A folyamat a máj által termelt epesavak felületén ér véget. A felszívódás során az emésztés termékei (egyszerű cukrok, aminosavak, koleszterin és zsírsavak) valamint a vitaminok, a sók és a víz a bélnyálkahártyán keresztül a nyirok, -vagy a vérerekbe kerül.

Enzimek

Az enzimek az élő szervezetekben lejátszódó biokémiai reakciókat irányító fehérjék. Egy-egy enzim csak egy-egy meghatározott reakciót irányíthat, ez biztosítja az anyagcsere-folyamatok rendezettségét. Az enzimmolekulák felületükön különböző anyagokat kötnek meg. A kötődés az enzimmolekula jellegzetes térszerkezetű részén következik be, ahova csak a térszerkezetnek megfelelő anyagok kötődhetnek. Ezek az enzim szubsztrátjai. A szubsztrátok itt alakulnak át termékké, majd leválnak az enzimről.

Az emberi szervezet energiaforgalma

Az alapanyagcsere azt az energiamennyiséget jelenti, melyet a szervezet teljes fizikai és szellemi nyugalomban, kellemes hőmérsékletű szobában mérve a saját fenntartására felhasznál. Az alapanyagcsere magasabb gyermekkorban, izgalmi állapotban, és magasabb hőmérsékleten (pl. láz esetében). Alacsony az értéke tartós éhezést követően, depressziós betegeknél és a pajzsmirigy alulműködésének esetében.

Tápcsatorna szerkezete és felosztása

A tápcsatorna szervei A tápcsatorna felső szakaszához tartozik az ajkak, a szájüreg, a fogak, a nyelv a nyálmirigyek, a torokszoros, a garat, és a nyelőcső. A középső szakasz a gyomorszájjal kezdődik, majd következik a gyomor, és a vékonybél, melybe a hasnyálmirigy és a máj (az epehólyagon keresztül) üríti emésztőnedveit. A középső szakaszt a vékonybél és a vastagbél közötti szelepszerűen záródó billentyű zárja le. Az alsó szakaszt a vastagbél képezi.

A hashártya bemutatása

A hasi szervek jó részét a falára ránőtt, vékony, tükörsima, síkos felületű kötőszövetréteg, a hashártya borítja. Ez biztosítja, hogy a hasi szervek elcsúszhatnak egymáson, szabad mozgásokat végezhetnek. A hashártya mechanikai érzőideg-végződéseket is tartalmaz, így információt szolgáltat az egyes szervek állapotáról és teltségéről. A hashártya lemezei között ereket és idegeket is szállít. A hasüreg egészét, oldalfalait és elülső falát is hashártya borítja.

Az emésztés

Az emésztés során a fehérjék, a zsírok és az összetett szénhidrátok felszívódásra alkalmas egységekre bomlanak le, elsősorban a vékonybélben. A szénhidrátok emésztése már a szájüregben megkezdődik, a nyálban lévő enzimek segítségével. További bontásuk a hasnyálmirigy által termelt enzim segítségével történik, majd a felszívódásra alkalmas formát a vékonybél mikrobolyhaiban lévő enzimek alakítják ki. A fehérjék emésztése a gyomorban kezdődik, majd a hasnyálmirigy és a bélbolyhok termelte enzimek segítségével fejeződik be. A zsírok lebontása a patkóbélben kezdődik, a hasnyálmirigy termelte lipáz enzim segítségével. A folyamat a máj által termelt epesavak felületén ér véget.

A felszívódás

A felszívódás során az emésztés termékei (egyszerű cukrok, aminosavak, koleszterin és zsírsavak) valamint a vitaminok, a sók és a víz a bélnyálkahártyán keresztül a nyirok-, vagy a vérerekbe kerül.