A vér

A keringő vér szerepe:
A vérnek a zárt érrendszerben való keringése a vérkeringés.
A vér szerepe:
· szállítás a sejtek felé: tápanyag, oxigén, hormonok
· elszállítja a sejtekből a széndioxidot, salakanyagokat
· közreműködik a szervezet védekező rendszerében, immunanyagok és egyéb fehérvérsejtek fagocitáló tulajdonsága révén
· részt vesz a szervezet hőszabályozásában

· a szervezet belső miliőjének állandóságát biztosítja

A vér élettani sajátosságai

A vér színe, vegyhatása, mennyisége. A vér enyhén sós ízű, enyhén lúgos vegyhatású (pH 7,34 -7,4). A színét a vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége határozza meg. Az artériás vér élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől. A vénás vér sötétvörös színű a széndioxid túltelítettségtől. A vér a test súlyának hozzávetőlegesen 1/12 részét teszi ki, mennyisége kb. 5-5,5 liter. Az összvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő). A vér vegyhatása élettani körülmények között alig változik, ez nagyon fontos az élettani működés szempontjából. Az állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a vérplazmában található bikarbonát-puffer rendszer, a plazma fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin, továbbá két szerv, a tüdő és a vese.

A vér összetétele

A teljes vér alkotóelemei és az elemek fő feladata:
A vér alakos elemekből és plazmából álló különleges szövet.
1. Alakos elemek 45%
· Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása)
· Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének része)
· Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)
2. Vérplazma 55%
· Víz (plazma 90%-a)
· Fehérjék (albumin, globulin)
· Véralvadási faktorok
· Komplement anyagok
· Cukor
· Bilirubin
· Ásványi anyagok
· Hormonok
· Maradéknitrogén

A vér szöveti képe

A laboratóriumi vizsgálat során a vérkenet vizsgálatból megállapítható, hogy a vérben az alakos elemek és azok különböző fajtái milyen arányban vannak jelen. Ennek a leletnek diagnosztikus jelentősége van az orvos számára.
A vérkenet vizsgálatot minőségi vérképvizsgálatnak is nevezzük, míg a hagyományos vérkép vizsgálatot mennyiségi vizsgálatnak.
Alakos elemek előfordulása:
Vörösvérsejt – 4-4,5 T/l (tera/liter, tera = 10¹²)
Fehérvérsejtek – 6-8 G/l (giga/liter, giga = 10⁹)
Vérlemezke – 150-300G/l
Minőségi vérkép: A fehérvérsejtek előfordulási arányát mutatja meg
fiatal (jugend): 1%
pálcika alakú (stab): 1%
segment forma: 60-65%
eosinophyl granulocyta: 1-5%
Basophyl granulocyta: 2-5%
Lymhocyta: 20-30%
Monocyta: 25%

A laboratóriumi vérvizsgálat

Az egészséges vér összetételének pontos ismerete (mennyiségi és minőségi) diagnosztikus jelentőségű az orvoslásban, mert a különböző összetevők mennyiségében és/ vagy minőségében bekövetkezendő változások mérhetőek. A megfigyelések és célzott kutatások során a kórfolyamatok esetében meghatározható volt, hogy milyen laboratóriumi tünetekkel járnak együtt. Így a laboratóriumi vizsgálatok célja, hogy meghatározásra kerülnek az orvos által kért összetevők mennyisége, aránya, amelyet az egészséges vérben lévő mennyiséghez szokás hasonlítani. Tehát a mért eredmény megmutatja, hogy adott időpillanatban a vizsgálat anyag milyen mennyiségben van jelen a vérben, erről az eredményről lehet következtetni, hogy melyek azok a kórképek, amelyek magyarázatai ennek a labor leletnek. Laboratóriumi vizsgálat módszere a vérvétel, melyet általában a vénás rendszer csapolásával nyernek (vénapunkció vagy az ujjbegy megszúrása), ritkább esetekben előfordul, hogy artériás vér vizsgálatát kérik, akkor artériát kell szúrni.