A verejtékmirigyek
A verejtékmirigyek felcsavarodott gombolyaghoz hasonlító csöves mirigyek, az irha mélyén helyezkednek el, majd spirál alakban felfelé futó kivezető csővel nyílnak a felhám apró pórusaiba. Az egész testen megtalálhatók, legsűrűbben a talpon és tenyéren. Sókat, szerves savakat, és ezeket követő vizet választanak ki. A testfelszínről párolgó verejték lehűti bőrünket a melegben.
Módosult verejtékmirigyek, ún. illatmirigyek találhatók az intimebb testtájakon: a hónaljban, az emlőbimbó környékén, gáttájékon, nemi szervek és végbélnyílás körül, de fellelhetők a hajas fejbőrön, a külső hallójáratban és a szemhéjon. A faggyúmirigyekhez hasonlóan a szőrtüszőkbe ürítik lúgos, jellegzetes illatú váladékukat, mely részben baktériumok általi bomlás hatására alakul át kellemetlen testszaggá. Az illatmirigyek a pubertáskorban kezdenek működni. Az illatmirigyek illatanyag tartalma (illékony hormonszerű anyagok) üzeneteket közvetít a gazdájáról, bár ezt az üzenetet már nem vagyunk képesek, őseinkhez vagy a jó szimatú állatokhoz hasonlóan, megfejteni. Hasonló alapon működnek a dezodorok, parfümök.
A faggyúmirigyek
A faggyúmirigyek az irhában elhelyezkedő zsírtermelő mirigyek, kivezető csövük a szőrtüszőkbe torkollik. A faggyútermelés a mirigysejtek teljes feloldódásával, egy nagy zsírcseppé alakulásával zajlik. A faggyú hosszú szénláncú szabad zsírsavakból, és ezeket tartalmazó zsírokból, viaszokból áll. Fontos szerepet játszik a bőr és a szőr zsírköpenyének kialakításában.
A faggyúmirigyek a tenyér és a talp kivételével az egész testen előfordulnak, legsűrűbben az arcon, valamit a mellkas és a hát felső részén (ún. szeborreás területek). A faggyú termelődését fokozzák az androgén hormonok (pubertás), a fűszeres, nehéz ételek, állati fehérjék, a zsíros ételek (csokoládé), a környezetszennyezés, valamit a lelkiállapot (stressz). A fokozott faggyútermelés hajlamosít a pattanások (akné) kialakulására.
Az emlő
A női emlő könnycsepp vagy alma alakú páros mirigy, Feladata a tejtermelés és a csecsemő táplálása. A bordákon, valamint a nagy mellizmon támaszkodik, a mellkasfalhoz szalagokkal rögzül. Az emlőbimbó sötétebb színe és kiemelkedése szintén a szoptatást szolgálja. Az emlő mirigyállománya 15-20 körkörösen elrendeződő lebenyből áll, laza rostos zsírszövetbe ágyazódik. A zsírszövet teszi ki az emlő nagy részét és határozza meg az alakját és konzisztenciáját.
A mirigyállomány lebenyei apró tejtermelő lebenykékből (lobulusz) és a tejet az emlőbimbóhoz vezető csövecskékből (duktusz) állnak. A duktuszok az emlőbimbó előtt zsákszerűen kiszélesednek, mely lehetőséget ad a tej tárolására.
Az emlő a pubertáskorban kezd el növekedni, a női nemi hormonok hatására. A menstruáció során ciklikus méretbeli változásokon megy keresztül. A terhesség alatt a progeszteron hatására a mirigyállomány mérete megsokszorozódik, az emlőbimbó megnagyobbodik és megsötétül, az emlő felkészül a szoptatásra. A tejelválasztást a szülés után az agyalapi mirigy által termelt prolaktin indítja be, és a szoptatás ingere tartja fent. A szoptatás befejeződésével a mirigyállomány összezsugorodik, de a szülés előtti méreteit nem éri el. A menopauza idején az emlő mirigy- és zsírszövete egyaránt természetes sorvadásnak indul.
A haj és a szőrzet
A szőr és a haj a bőr szaruképletei. Hőszigetelő, védő és szociális státuszt közvetítő szerepük a múlté. Ma a szőrzet, még inkább annak hiánya a szépészet eszköze, a haj és a szakáll is divatcikk. A szőrtelenítés veszélyei közé tartozik a szőrtüszők gyulladása, elfertőződése, amelynek súlyos következményei lehetnek.
A hajszál a szőrtüsző mélyéből nő ki. Belső lágyabb velőállománya a haj színét adó melaninpigmentet tartalmaz, e körül található a kemény szaruból álló, a haj vastagságát adó kéregállomány, amelyet cserépszerűen burkolnak a kutikula sejtjei. A kutikulát bevonó faggyú fontos a haj épségéhez.
Egy hajszál növekedése három fázisban zajlik. A növekedési (anagén) fázis 3-5 évig tart, minél hosszabb, annál hosszabbra nő az illető haja. A hanyatló (katagén) fázis két hétig tart, ekkor a haj táplálása megszűnik, majd a rákövetkező telogén (végső, pihenő) fázisban a hajszál elválik a tüszőtől, és 2-3 hónap alatt kihullik. Ezt hajváltásnak nevezzük. Hajszálaink 90%-a növekedési fázisban van, ennek eredménye a napi 50-100 szál haj kihullása.
Bizonyos genetikai adottságok esetén a szőrtüszők fogékonyak lesznek az androgén hormonokra, melyek megrövidítik a növekedési fázist, ezért kopaszodnak a férfiak.
A szőrtüsző
A szőrtüsző a szőr és a haj kifejlődésére, majd megtartására szolgáló bőrfüggelék. A hám csőszerű betüremkedése az irhába. Az alapján található hagymaszerű megvastagodás sejtjei hozzák létre a szőrszál szaruanyagát. A hajhagymát alul enyhén benyomja a tápláló érdús kötőszövet (ún. hajpapilla). A szőrtüszőben foglal helyet a haj- vagy szőrszál. Minden szőrtüszőnek van saját faggyúmirigye, mely a tüsző oldalába nyílik. A szőrtüszőt rendkívül dús ideghálózat veszi körül. A szőrtüsző receptor a tapintás fontos érzékszerve, mely a szőrszál minimális elhajlását is érzékeli.
A szőrtüsző számos anyagot, így nehézfémeket, arzént, mérgeket, stb. kiválaszt a hajszálba. A hajszál ásványi anyag szintje sokkal megbízhatóbban mutatja a szervezet valódi szintjét, mint egy vérvizsgálat, és a méréshez nem kell vért venni.
A köröm
A köröm a bőr lemezes, kemény szaruképlete. Hajdanán a védekezést, kapaszkodást, a táplálék megragadását szolgálta, de az ujjak végpercének mechanikus védelme, és megtámasztása teszi lehetővé a szilárd fogást. Ezen felül esztétikai szerepe van. Az orvos a köröm állapotából sok betegségre következtethet.
A körömlemez az ujjak végén elhelyezkedő, szőrtüszőhöz hasonló bőrfüggelékből nő ki. A szarutermelő sejtekkel összefüggő része a köröm tövénél félhold alakú fehér alakzatként jelenik meg. A köröm alatti hámterület a körömágy,a körmöt kétoldalt és hátul a körömredő övezi. A köröm folyamatosan nő, igénybevétel és komoly kopás híján rendszeres vágása szükséges. A vágásnál vigyázni kell, hogy a körömágy meg ne sérüljön, mert a körömágy-gyulladás fájdalmas, és könnyen továbbterjedhet.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
