Az emberi agy működéséről, különösen az úgynevezett magasabb rendű idegi folyamatokról (pl. gondolkodás, tanulás, emlékezet, beszéd stb.) meglehetősen keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy két agyféltekénk ebből a szempontból nem egyformán működik. A beszéd, az írás, az olvasás, a matematikai gondolkodás az emberek 98%-ában jórészt a bal agyfélteke működése. A jobb félteke ezzel szemben a rajzok, képek, alakzatok felismerésének, értelmezésének, a térbeli tájékozódásnak és az érzelmeknek a központja. A két félteke tehát megosztja egymás között ezeket a feladatokat, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy így hatékonyabb lehet a működés. A nagyagy két fele között a kérgestest teremt összeköttetést, ebben haladnak azok az idegrostok, amelyek révén a féltekék kölcsönösen tudomást szereznek egymás tevékenységéről.
Az agy működése nagyon összetett
Kövessük végig az emberi agy tevékenységét egy látszólag egyszerű feladatban! Amikor megkérdezi valaki a nevünket, idegrendszerünkben bonyolult változások játszódnak le. A kérdező személy hangja mindkét fülünk hallósejtjeiben ingerületet kelt. Az elektromos jelek idegrostokon keresztül eljutnak a két félteke hallóközpontjaiba, ahol kialakul a hangérzet. Ezután mindkét hallóközpontból elektromos jelek érkeznek a bal féltekében található beszédértő központba. Itt a hallott hangok értelmet nyernek, vagyis megértjük a mondatot. Ezt követően elektromos jelek indulnak a bal félteke beszédmozgató központjába, a beszédmozgató központ elektromos jeleket küld mindkét agyféltekénk mozgatómezőjébe. Végül ezek idegsejtjei működésbe hozzák gégénk, nyelvünk és ajkaink izmait, amelyek megformálják a hangokat. Az érzékszervekből tehát mindkét féltekébe érkeznek információk. Ugyanígy szimmetrikusan indulnak ki a jobb és a bal testfél izmait működtető idegrostok a kérgi mozgatómezőkből. A nyelvvel (beszéd, olvasás, írás) kapcsolatos feladatok viszont csak az egyik féltekéhez kötődnek.
Agyvérzésen átesett betegeknél előfordul, hogy tudnak beszélni, hallják a hangokat, de magát a beszédet nem értik meg. Kimutatták, hogy esetükben a bal oldali agyfélteke meghatározott területe, a beszédértő központ károsodott. Vannak olyan betegek is, akik megértik a beszédet, ugyanakkor ők maguk nem tudnak beszélni, annak ellenére, hogy mozgatóműködéseik egyáltalán nem károsodtak. Esetükben a beszédmozgató központ sérülése okozza a működési zavart.
Az emberi agy energiaigénye
Az emberi agy működése meglehetősen sok energiát igényel, ami abban is megmutatkozik, hogy a keringő vér mintegy 15%-a jut az agyvelőt ellátó erekbe, holott az agy csak 2%-át teszi ki a teljes testtömegnek. Míg belső szerveink vérellátása erősen függ testünk működési állapotától, az egyes szervek igénybevételétől, agyunk vérellátása közel állandó. Agysejtjeink nem képesek a tápanyagok raktározására, és kizárólag a szőlőcukor biológiai oxidációja fedezi energiaigényüket. A folyamathoz szükséges cukor és oxigén pedig a vér útján jut el az agyba. Az agy oxigénellátásának néhány másodpercig tartó megszűnése eszméletvesztést okoz, három-négy perc múlva már súlyosan károsodnak az idegsejtek, tíz perces keringéskimaradás pedig végzetes, visszafordíthatatlan következményekkel jár.
Az alvás
Agyműködésünkben ébrenléti szakasz és alvási szakaszok váltják egymást. Az alvás ideje alatt az agyban fokozódik az idegsejtek működéséhez szükséges fehérjék felépítése, ugyanakkor csökken a vérnyomás, lassul a légzés és a pulzus. Az alvásigény az életkorral változik. A csecsemőknek naponta 16 órát, a felnőtteknek 7-8 órát kell aludniuk ahhoz, hogy kipihenjék magukat. Az álmatlanság, a tartós alvászavar súlyos problémákat okozhat az egész szervezet, de különösen az agy működésében. Az alvás ideje alatt agyműködésünkben két állapot váltogatja egymást. Az egyik az álom nélküli, úgynevezett mély alvás (NREM: non-REM), a másik az álmokkal és élénk szemmozgásokkal kísért alvási szakasz (REM: rapid eye movement)
Az emberek ősidők óta használnak olyan szereket, amelyek befolyásolják vagy megváltoztatják a tudatot, a hangulati, érzelmi állapotot. Ezeket a kémiai anyagokat drogoknak, más szóval pszichoaktív szereknek nevezzük. Vannak köztük altató, nyugtató, élénkítő és kábító hatású anyagok, illetve olyanok, amelyek a valóságtól eltérő érzeteket, úgynevezett hallucinációkat okoznak. Közös jellemzőjük, hogy használatuk hosszabb-rövidebb idő múlva testi, lelki függőség kialakulásához, szenvedélybetegséghez vezethet.
Vannak olyan drogok, amelyeket sejtjeink képesek lebontani, hatástalanítani. Rendszeres alkalmazásukkor a szervezet úgy védekezik a méreg ellen, hogy fokozódik a sejtekben a lebontó enzimek termelése. A gyorsabb lebontás miatt a szert használónak egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt hatás eléréséhez, így kialakul a megszokás. A legveszedelmesebb drogok emellett olyan változást is okoznak az anyagcserében, hogy nélkülük egyes sejtek már egyáltalán nem is képesek normális működésre, megvonásuk súlyos testi panaszokkal, elvonási tünetekkel jár. Ez az állapot a fizikai függőség.A megszokást, illetve fizikai függőséget kialakító kábítószereket kemény drogoknak is nevezik. Közös jellemzőjük, hogy használatuk súlyos szervi elváltozásokat, betegségeket okoz. A leszokás komoly nehézségekkel, testi és lelki szenvedéssel jár. A szer alkalmazásának elhagyása ugyanis erős félelemmel, szorongással, bizonytalanságérzettel, alvászavarral, fájdalomérzéssel, szívdobogással, légzési zavarokkal, orrfolyással, hasmenéssel stb. járhat, ezeket nevezzük elvonási tüneteknek. Az elvonási tünetek akkor is jelentkeznek, ha a drogfüggő ember nem jut kábítószerhez akkor, amikor az előző adag hatása már múlóban van. A kábítószerfüggők az elvonási tünetektől való félelem és a szer által elérhető viszonylag jó állapot miatt a lopástól, rablástól sem riadnak vissza, hogy megszerezzék a szükséges adagot. Hiszen a kábítószerek nagyon drágák, megvásárlásukhoz sok-sok pénz szükséges. Ezért a kemény drogosok óriási veszélyt jelentenek családjukra és az egész társadalomra is.
Az úgynevezett könnyű drogok látszólag nem változtatják meg a szervezet anyagcseréjét, ugyanakkor a kemény drogokhoz hasonlóan erős lelki függőséget alakítanak ki. Az ilyen szerek használói megtanulják, hogy feszültségeiket, szorongásaikat droggal oldják meg, és nem is próbálnak saját erejükből megbirkózni a számukra kellemetlen helyzetekkel. Mások azt tanulják meg, hogy a drog adagolásával gyorsan és egyszerűen kellemes, elégedett közérzetet biztosíthatnak maguknak valódi teljesítmény és sikerek nélkül. Így könnyen leszoknak arról, hogy más módon törekedjenek jó hangulat elérésére. A könnyű drogok fogyasztói idővel könnyebben nyúlnak a kemény drogokhoz is, és válnak testileg is függővé, drogbeteggé.
A kábítószerek közül a legveszedelmesebb a kemény drogok közé tartozó heroin. Használata nagyon rövid idő alatt teljes fizikai és lelki függőség kialakulásához vezet, személyiségromboló hatása óriási. Ráadásul nagyon könnyen túladagolható, ami azt jelenti, hogy kicsi a különbség a kábító hatás eléréséhez szükséges adag és a halálos mérgezést, légzésbénulást okozó mennyiség között. A kábítószerpiacon árult heroin tisztasága erősen változik és nem ellenőrizhető, ezért évente százszámra halnak meg fiatalok hazánkban is a heroin túladagolása miatt.
A kábító, nyugtató hatású szereket elterjedten alkalmazzák a gyógyításban mint altatókat, fájdalomcsillapítókat, szorongásoldókat. Nagyon sok vegyületet kifejezetten ilyen céllal állítottak elő a gyógyszerkutatók. Sajnos a kábítószer-használók ezekkel a vegyületekkel is visszaélnek.
A kábítószerek közé tartozik a kereskedelemben kapható alkohol is, hiszen erősen befolyásolja a tudati állapotot. Sajnos hazánkban az alkoholfogyasztást túlságosan elnézően kezeli a társadalom, nem ítéli el annyira, mint más drogok használatát. Ennek egyrészt az áll a hátterében, hogy nem alakít ki olyan gyorsan függőséget, mint a tiltott kábítószerek. Pedig az alkohol súlyos méreg a szervezet számára, hosszú időn át tartó használata függőség, alkoholbetegség (alkoholizmus) kialakulásához vezet. Emellett súlyos szervi elváltozásokat okoz, többek között károsítja a májat és az idegrendszert. Megdöbbentő tény, de egyes felmérések szerint Magyarország lakosságának mintegy 10%-a alkoholista.
Erős kábító hatással bír a festék- és vegyiparban használt szerves oldószerek egy része is. Ezek gőzeinek belégzése kábulatot, eszméletvesztést okoz. A „szipuzás” is rendkívül veszélyes, hiszen könnyen vezethet fulladásos halálhoz. Ezenfelül a szerves oldószerek kioldják a sejtekből a zsíroldékony anyagokat, károsítják a sejthártyát, valamint a sejtalkotókat határoló hártyákat. Különösen nagy pusztítást végeznek a magas zsírtartalmú idegsejtek között. Használatuk rövid időn belül súlyos szellemi és testi leromlást okoz.
A serkentőszerek fokozzák a szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat, gátolják a fáradtságérzet kialakulását. Az ilyen szerek használói túlfűtöttek, erősen izgatottak, veszélyérzetük csökken. Nagyobb adag alkalmazása esetén hallucinációk is felléphetnek. A szer hatásának elmúlása után kimerültség, fáradtság, levertség jelentkezik. A serkentőszerek közé tartozó „diszkódrogok” többnyire az amfetamin nevű vegyület származékai. Használatuk súlyos következményeit bizonyítják azok a gyakran halálos kimenetelű hajnali autós balesetek, amelyeket a diszkóból hazatérő fiatalok szenvednek a hétvégeken. A gépkocsivezető természetes veszélyérzete csökken a szerhasználat következtében, ezért a szó szoros értelmében eszét vesztetten száguld az úton. Hozzá kell tenni azonban, hogy ilyen hatást a több órán át nagy hangerővel szóló, felfokozott ritmusú zene is kiválthat.
A serkentőszerek közé tartozik a dohányban található drog, a nikotin is, amely nagyobb adagban súlyos, sőt halálos mérgezést okozhat. A dohányzás, az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan, társadalmilag elfogadott tevékenység, holott súlyos egészségkárosító hatása közismert. A nikotin emeli a vérnyomást, serkenti a szívműködést és erősen károsítja a légutak szöveteit. A cigaretta szívásakor keletkezett égéstermékek csökkentik a vér oxigénszállítását, a kátrányvegyületek pedig kifejezetten rákkeltő hatásúak.
A érzékcsalódásokat, látomásokat okoznak, csökkentik vagy teljesen meg is szüntetik a valóságérzetet. Az egyik ilyen vegyület, az LSD hatása alatt lévő ember gyakran ellenállhatatlan vágyat érez a repülésre, ezért kiugrik az ablakból vagy az erkélyről. A „diszkódrogok” a serkentőszerek mellett gyakran tartalmaznak LSD-t is. A hallucinogének közé tartozik a könnyű drogok közé sorolt marihuána és a hasis is.
A kábító- és serkentőszerek, a hallucinogének ellen úgy lehet a leghatékonyabban védekezni, hogy ismerve használatuk rendkívüli veszélyeit, tudatosan elutasítjuk alkalmazásukat. Egyes felmérések szerint az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen, több mint a felére esett vissza a kábítószert fogyasztók száma, méghozzá a legveszélyeztetettebbek, a fiatalok elutasító magatartása miatt. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal is, hogy a felsorolt drogok terjesztését és használatát – az alkohol kivételével – törvények tiltják, és ezek megszegőinek büntetés jár. A törvényi tiltás oka, hogy a drogfogyasztók nemcsak saját magukat veszélyeztetik, hanem másokat is, hiszen a kábítószer megszerzéséért, illetve a kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmények az egész társadalomra veszélyesek.
A szerfüggő, szenvedélybeteg emberek gyógyítása nagyon nehéz feladat, a beteg elszántsága, aktív részvétele nélkül lehetetlen. Hiszen a leszokáshoz szinte emberfeletti akaraterő szükséges, és ez az, ami a betegekből legtöbbször hiányzik. A kezelés éppen ezért elsősorban nem a hagyományos orvoslás feladata, hanem a család, a barátok, a hozzáértő segítők (pszichológusok, pszichiáterek, a drogambulanciák munkatársai) együttműködésén alapul.
