Tananyag választó:
A hazai társulások
Természetvédelem hazánkban
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint minden embernek alapvető joga egészséget és jólétet biztosító környezetben élni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állam felelősséget vállal a környezet védelméért. A környezetvédelem kiterjed a talaj, a felszíni és talajvizek, a levegő az épített környezet és az élővilág megőrzésére. Védelem alá tartozhatnak egyes értékes fák vagy természeti képződmények, például barlangok. Az értékes fajokat, egyedeket, leggyakrabban a területtel együtt védik. A természetvédelem célja, hogy a természet értékeit eredeti állapotukban megőrizze, lehetővé tegye a tudományos kutatást, segítse az oktatást, szolgálja a természetjárást és az emberek felüdülését. Hazánkban az első állatvédelemmel foglalkozó rendelet Herman Ottó kezdeményezésére 1901-ben lépett érvénybe. 2001-ben 632 védett és 63 fokozottan védett növényt, valamint 828 védett és 137 fokozottan védett állatot tartottak nyilván.A természetvédelem alapelve az, hogy nem elegendő egyes veszélyeztetett fajokat védelem alá helyezni, hanem teljes biológiai rendszerek fennmaradását kell biztosítani a fennmaradáshoz szükséges környezeti, természeti feltételekkel együtt.
Védett területek
Hazánkban kb. 700 ezer hektárnyi terület áll védelem alatt, ez az ország területének 7,6%-a. A védett területeken belül 10 nemzeti park, 51 tájvédelmi körzet és 145 természetvédelmi terület van.A ter
mészetvédelmi területek kisebb kiterjedésű területek, amelyek megőrzése oktatási vagy tudományos szempontból indokolt. Egy részük szigorúan zárt, más részük korlátozottan látogatható. A természetvédelmi területek lehetnek víztani, földtani, növénytani vagy állattani értékeket védő területek. A gemenci vadrezervátum az ártéri erdő és a mezei állatvilág egyik leggazdagabb területe. A szegedi Fehér-tó egyedülálló madárvilága miatt védett. A barcsi ősborókás a Dél-Alföld növényvilágát őrzi. Természetvédelmi területen gazdasági tevékenység nem folytatható.A tájvédelmi körzetek kialakításának célja egy vidék legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a tájkép alkotóelemeinek egyensúlyban tartása. A mezőgazdaság, a turizmus és a táj jellegét nem zavaró egyéb gazdasági tevékenység hozzá tartozik a tájvédelmi körzetek életéhez, de korlátozott a parcellázás, az ipari létesítmények, bányák nyitása, mert ezek megváltoztatják a tájképet. A tájvédelmi körzetek működésére csak hazai előírások vonatkoznak.A nemzeti parkoknak a hazai szabályozáson túl nemzetközi előírásoknak is meg kell felelniük. Szakszerű működtetésükről és a természeti értékek védelméről az állam gondoskodik. Nagy területen helyezkednek el, az ország legjelentősebb, és lehetőség szerint természetes állapotban tartott területeinek megőrzésére és bemutatására szolgálnak. A nemzeti parkokon belül a legértékesebb, fokozottan védett területekre csak tudományos vizsgálatok céljából lehet belépni. Ezeket egy ütköző zóna veszi körül, amely korlátozottan látogatható és az előbb említett területek védelmét szolgálja. A nemzeti parkok területének harmadik, szabadon látogatható zónája nagyon fontos szerepet tölt be. A nemzeti parkok legfontosabb feladatai közé tartozik ugyanis a természetjárással egybekötött természettudományos és kultúrtörténeti ismeretterjesztés. Jelenleg hazánkban 10 nemzeti park van, a legújabb az Őrségi Nemzeti Park, 2002-ben alakult. Első nemzeti parkunk az 1972–ben alapított Hortobágyi Nemzeti Park volt.A Hortobágyot és az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Aggteleki-karsztot a Világörökség részeivé nyilvánították.