A gyomorból a béltartalom a középbélbe, más néven vékonybélbe jut. A vékonybél a tápcsatorna leghosszabb (mintegy 6 méteres) része, amelynek három szakasza a patkóbél, az éhbél és a csípőbél. A patkóbél jellegzetes, görbült alakjáról kapta a nevét. Két nagy mirigy, a máj és a hasnyálmirigy kivezető csöve torkollik bele.
A vékonybélben ható emésztőnedvek lúgos kémhatásúak (pH = 8). Semlegesítik a gyomorból érkező erősen savas kémhatású béltartalmat, és az emésztés lúgos közegben folytatódik.
A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigysejtjeiben képződő hasnyálban többféle tápanyag emésztéséhez találhatók enzimek. A keményítőt az amiláz, a fehérjéket például a tripszin, a zsírokat a lipázok bontják.
A vékonybél falában számos mirigysejt található, amelyek együttesen hozzák létre a bélnedvet. Enzimei sokféle tápanyag hidrolízisére képesek.
A máj váladéka, az epe folyamatosan képződik a májsejtekben. Az epehólyagban gyűlik össze, ahol besűrűsödik és tárolódik, amíg a patkóbélbe nem kerül. Emésztőenzimet nem tartalmaz, mégis rendkívül fontos a zsírok emésztésében. Hatóanyagai, az epesavak szteránvázas vegyületek. Az epesavak kettős oldódású anyagok, amelyek molekulái megkötődnek a béltartalomban található apoláris zsírcseppek felszínén, és oldatban tartják azokat, stabilizálják az emulziójukat. Az epesavak apoláris részükkel a zsírmolekulákkal, poláris részükkel pedig a vízmolekulákkal lépnek kölcsönhatásba. A zsírcseppek aprózódását a bél keverő mozgásai segítik elő. Az emulgeált zsírcseppek nagy felületük miatt jobban hozzáférhetővé válnak a vízben oldódó enzimek számára. Ilyen módon az epesavak teszik lehetővé, hogy a zsírokat bontó lipázok kifejthessék hatásukat. Epe hiányában ugyanis az apoláris zsírmolekulák a béltartalom vizes közegében nagyobb cseppekké állnának össze.
Az epe jellegzetes barnás-zöldes színét az epefestékek adják, amelyek a hemoglobin lebomlási termékei. Az elöregedett vörösvértestek a lépben bomlanak le, bomlástermékeik egy része a vérkeringés útján a májba jut, átalakul, majd az epébe kerül.
A hasnyál és a bélnedv emésztőenzimeinek és az epe hatóanyagainak hatására a szerves tápanyagok monomereikre bomlanak, és felszívhatóvá válnak.
Emésztőnedv | Termelődés helye | Mennyisége ( | pH (kémhatás) | Enzimtartalma | Hatása |
Nyál | nyálmirigyek | 1-1,5 | 7-7,5 | amiláz | keményítő, glikogén hidrolízise |
Gyomornedv | gyomor-nyálkahártya mirigyei | 1-1,5 | 1-2 | pepszin | fehérjék peptid-kötéseinek hidrolízise |
amiláz | keményítő kötéseinek hidrolízise | ||||
Hasnyál | hasnyálmirigy | 1 | 8 | tripszin | peptidkötések hidrolízise |
lipáz | zsírok észterkötéseinek hidrolízise | ||||
Bélnedv | nyálkahártya mirigyei | 3 | 8 | szénhidrát, fehérje, zsírbontó enzimek | szénhidrátok, peptidek, zsírok hidrolízise |
Epe | májsejtek | 1-1,2 | 8 | nincs | zsírok emulzióban tartása |