A meiózis az eukarióta sejtek számfelező osztódása, melynek során a kétszeres kromoszómakészletű, diploid sejtekből egyszeres kromoszómaszerelvényű, haploid utódsejtek képződnek. Az osztódást megelőzi a DNS-állomány megkettőződése a nyugalmi szakaszban. A meiózis folyamata két főszakaszra tagolható.

Az I. főszakasz előszakaszában megkezdődik a transzportkromoszómák kialakulása. A homológ kromoszómák befűződési pontjuknál összekapcsolódnak egymással, más szóval párokba rendeződnek. A szakasz végére kialakul az osztódási orsó és megkezdődik a maghártya feldarabolódása is.

A középszakaszban az osztódási orsóhoz kapcsolódó homológ kromoszómapárok a sejt egyenlítői síkjába rendeződnek. A maghártya eltűnik. Az utószakaszban a húzófonalak hatására a homológ kromoszómapárok tagjai válnak el egymástól. A sejt két pólusára két kromatidából álló kromoszómák vándorolnak. A végszakaszban kialakul a két utódsejt maghártyája, és kettéválik a citoplazma is. Az I. főszakasz végére két utódsejt alakul ki. Az utódsejtek kromoszómakészlete egyszeres, tehát haploid. Kromoszómáikat két kromatida építi fel. Az I. főszakaszt hosszabb-rövidebb nyugalmi állapot követheti, azonban ez alatt nem történik DNS-megkettőződés.

A II. főszakasz előszakaszában ismét kialakulnak a transzportkromoszómák és megjelenik az osztódási orsó is. A szakasz végén megkezdődik a maghártya feldarabolódása. A középszakaszban a kromoszómák a húzófonalak segítségével a sejt középső síkjába rendeződnek.Az utószakaszban a kromoszómák kromatidái elválnak egymástól, a sejt két pólusára egyetlen kromatidából álló kromoszómák vándorolnak. A végszakaszban kialakulnak az utódsejtek. A négy utódsejt mindegyike haploid, és kromoszómáik egyetlen DNS kettős hélixet tartalmaznak, tehát a különböző génekből egy-egy példány van bennük.

Meiózissal képződnek az állatok hím ivarsejtjei és petesejtjei, a növények spórái. A spórákból mitózissal jönnek létre a növények ugyancsak haploid ivarsejtjei.

Meiózis