Tömlősgombák osztálya
A gombák országának legnépesebb törzse, az összes faj mintegy 30%-a tartozik közéjük. N mőtestének belső felszínét borítja a termőréteg. Korhadéklakók.
evüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes gombafonalaik végén tömlőket képeznek, amelyekben többnyire 8 spóra fejlődik. Testüketgombafonalak szövedéke építi fel. Ivaros szaporodásuk után változatos alakú termőtestet képezhetnek, amelyben a tömlők elszórtan vagy termőréteget alkotva alakulnak ki. Az osztály közismert képviselői a papsapkagombák, amelyeknek tönkre és süvegre tagolódó termőtestük van. A szarvasgombákgumószerű termőteste a talajban fejlődik, annak belsejében található a termőréteg. Lombos fákkal élnek szimbiózisban. A csészegombákcsésze alakú terBazídiumos gombák törzse
A bazídiumos gombák a valódi gombák országának legismertebb törzse. Spórákkal szaporodnak, a spórák legtöbbször a szél szárnyán terjednek, és megfelelő aljzatra kerülve gombafonalakat fejlesztenek. Ezek gazdagon elágazva szövedéket hoznak létre. A gombafonalakból időszakonként spóraképző termőtestek fejlődnek. A spórák a termőréteg jellegzetesen kiszélesedő gombafonalairól, az ún. bazídiumokról fűződnek le négyesével. A termőtest tagolódhat tönkre és kalapra (pl. kalapos gombák), lehet zárt, gömb alakú (pl. pöfetegek, áltriflák) vagy változatos formájú (pl. taplógombák, laskagombák, korallgombák). A termőtestek gyakran egy körben, ún. boszorkánygyűrűben n őnek. A törzs hazánkban is honos fajainak száma meghaladja a kétezret.
Kalapos gombák
A kalapos gombák minden bizonnyal a legismertebb gombák. Párás, meleg időben a talajban levő gombafonalak szövedékéből fejlődik ki termőtestük, ami tönkre és kalapra tagolódik. A tönk alján bocskor, felső részén, a kalap közelében pedig gallér lehet. A kalap alsó, spóratermő rétegénekgombafonalain képződnek a spórák. A spóratermő réteg leggyakrabban csöves vagy lemezes szerkezetű. A kalapos gombák közé tartoznak a galócák, a csiperkék, a vargányák, az őzlábgombák, a galambgombák stb.