Az állatvilág evolúciója során jelentős esemény volt a kemény, külső meszes héj megjelenése. A szilárd váz hatékony védelmet nyújtott a ragadozókkal és a víz fizikai hatásaival szemben. Ennek a tulajdonságnak a megjelenése lehetővé tette a puhatestűek gyors elterjedését. A kövületek tanúsága szerint a puhatestűek megjelenésük után viszonylag gyorsan benépesítették a vizeket. A puhatestűek törzsébe mintegy 130 ezer ma is élő faj tartozik. Ezzel az állatvilág második legnépesebb törzsét alkotják.
A ma élő puhatestű állatok közismert képviselői a csigák, a kagylók és a fejlábúak. Javarészt vízi állatok, csak a csigák egy része szárazföldi.
Testük három fő tájékra, a fejre, a lábra és a zsigerzacskóra tagolható. A fej a test elülső részén található. Az izmos láb tulajdonképpen a bőrizomtömlő erőteljes megvastagodása. A zsigerzacskó a belső szerveket foglalja magában. Jellemző szerv a test háti oldalán eredő nagy bőrredő is, amelyet köpenynek nevezünk. A köpenymirigyei a külső felszín felé mésztartalmú váladékot termelnek, amely a szilárd külső vázat (csigaházat, kagylóhéjat) alkotja. A csigákon és a kagylókon a köpeny kívülről nem látszik, mivel a héj eltakarja.
A puhatestűeknek is dúcidegrendszerük van. Dúcaiktesttájanként csoportosulnak, legfejlettebb a fejben található agydúc. A legfontosabb érzékszerveik a fejükön helyezkednek el, például a páros szem és a tapogatók.
A puhatestűek többsége váltivarú állat, de a csigák között sok fajhímnős.
Szilárd, meszes héjuk miatt a puhatestűek az élővilág történetének, evolúciójának kutatásában nagyon jelentősek. Az állatok elpusztulása és testének elbomlása után héjuk megmarad, és az üledékes kőzetekben megtalálható. Így meghatározható, hogy bizonyos üledékrétegek lerakódásának időpontjában milyen puhatestű fajok éltek. A rétegekben található kövületekből következtetni lehet a kőzetréteg kialakulásának időpontjára.
A törzsön belül a három legfontosabb osztály a csigák, a kagylók és a fejlábúak osztálya.
Puhatestűek légzése
A test oldalfala és a köpeny között található a köpenyüreg, ami összeköttetésben áll a külvilággal, ezért a környező víz vagy levegő könnyen áramolhat benne. A köpenyüregben védett helyen van az erekkel gazdagon behálózott légzőszerv, amelynek felületén történik a légzési gázok cseréje a külvilág és a testfolyadék között. A légzőszerv — kopoltyú vagy tüdő — a kültakaró származéka. Felszínét vékony egyrétegű laphám borítja, amelyen könnyen átjuthatnak a légzési gázok. A kopoltyú a vízben oldott oxigén, a tüdő pedig a légkörben levő oxigén felvételére alkalmas légzőszerv.
Puhatestűek keringése és kiválasztása
A puhatestűekkeringési rendszerében a testfolyadékot a szív tartja állandó áramlásban. Ezekben az állatokban nincsenek hajszálerek. A szívből a nagyobb ereken érkező testfolyadék egyszerűen kiömlik a sejtek közti térbe. Nyomása, áramlási sebessége itt erősen csökken. A sejt közötti állományból a testfolyadék beáramlik a szív felé vezető erekbe, majd ismét a szívbe. A keringési rendszerben az erek tehát nem alkotnak folytonos hálózatot, ezért nyílt keringési rendszernek nevezzük. A nyílt keringési rendszerben áramló testfolyadék a vérnyirok. A szívből kifelé vezető erek az artériák, a szív felé vezető erek pedig a vénák. A vérnyiroktápanyagokat szállít a bélcsatorna felől a többi szervhez, szén-dioxidot a sejtek felől a légzőszervbe és oxigént a légzőszerv felől az összes sejthez, továbbá bomlástermékeket a kiválasztószerv felé. A puhatestűekvérnyirkában általában egy réztartalmú, kékes színű festékanyag található, melynek feladata az oxigén szállítása.
Kiválasztószervük a gyűrűsférgekvesécskéjéhez hasonló, de szerkezete erősen módosult.
Puhatestűek táplálkozása
A puhatestűekháromszakaszos tápcsatornájának hossza nagyobb az állat testhosszánál. A kanyargós bélrendszeren tovább tart a táplálék útja, ezért hatékonyabb az emésztés és a felszívódás. Az emésztéshatásfokát javítja, hogy a bélcsatornáhozkivezető csővel kapcsolódó külön emésztőmirigy is termel emésztőnedvet. Ilyen szerv a középbéli mirigy, amely minden puhatestű állat szervezetében megtalálható.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
