(1707-1778)

Svéd természettudós, botanikus, a tudományos rendszertan megalapítója. Orvosi tanulmányait az uppsalai egyetemen végezte, ugyanitt 1730-tól a növénytan tanára. Fő műve a Systema Naturae, 1734, amelyben rendszerezte az összes addig ismert növényt, állatot és ásványt. Bevezette a ma is használatos kettős nevezéktant, megalkotta a rendszertan alapelveit, kialakította rendszertani egységeket: törzs, osztály, rend, nemzettség és faj. Az embert is besorolta az állatvilágba, a főemlősök közé. Osztályozási rendszeremesterséges volt, mert néhány önkényesen kiválasztott tulajdonságon és nem a származáson, rokonságon alapult, Linné elvetette az evolúció gondolatát, a fajok állandóságát és teremtett voltát hirdette.