az a képesség, hogy mennyire tudja valaki észlelését összpontosítani a környezetből érkező ingerek, hatások egy meghatározott körére.

Az agglomeráció a nagyvárosok vonzáskörzetébe eső kistelepüléseket foglalja magába.

Olyan szervezetek összessége, melyek minden embert érintő szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyenek például a villamos áram-, a víz-, gáz- és a távhő szolgáltatás.

az emésztőmirigyek az emésztésben vesznek aktívan részt. a gyomor-bélcsatornában zajló egyik funkciót végzik. ez a funkció az elválasztó tevékenység, mely a tápanyagot lebontja és felszívódásra alkalmassá teszi.

Nagy embertömegek tájékoztatása sokak számára hozzáférhető eszközök (újságok, rádió, televízió) útján.

Ősi társadalmi alakulat, mellyel a letelepedés korszakában a világ minden népénél találkozunk. Falunak nevezzük ma a kis- és nagyközségeket, melyeknek lakói általában mezőgazdasággal foglalkoznak.

A különféle szolgáltatások állóeszközeinek összessége. A közlekedési infrastruktúrát alkotja az úthálózat, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel együtt. Az infrastruktúrához tartoznak a közművek: víz-, csatorna-, villany-, gázvezeték-hálózat, valamint az egészségügyi, hírközlési, kereskedelmi szolgáltatások állóeszközei is.

Nagyváros alatt magyar viszonylatban a megyeszékhelyeket, illetve a megyei joggal rendelkező – többségében az 50 ezer fő feletti népességű – regionális – azaz térségi intézményekkel, illetve gazdasági, kulturális vonzással – rendelkező településeket értünk. Ezek a központok magas népesség koncentrációk, ahol szükségszerűen megjelennek azok a szerepkörök, amelyek alkalmasak a regionális folyamatok alakítására, szervezésére, azok koordinálására.

A világ koromszennyezéséért leginkább az erdők, gabonahulladékok, egyéb magas széntartalmú anyagok égetése és a járművek dízelmotorjai bocsátják ki. Bekerülve a levegőbe jelentősen szennyezi azt, ezzel nagyban hozzájárul a globális méretű éghajlatváltozásokhoz, mint a globális felmelegedéshez, mert elnyelik a nap sugárzását és felmelegítik környezetüket, befolyásolják a csapadékképzést és megváltoztatják annak fényvisszaverő képességét, ami korai olvadáshoz vezethet. A gépjárművekbe szerelt részecskeszűrő jelentősen csökkentené a káros anyag kibocsátást.

Szélcsendes időben elsősorban a városok felett terjeszkedő szürke porfelhő. Fő alkotóelemei a por, a korom, kéndioxid, szénmonoxid. Ezeket a szennyező anyagokat a közlekedés, az ipar, a városi életforma termeli. A lassan ülepedő por egyaránt károsítja az emberi, és növényi szervezeteket.

Mikor az autók kipufogógázainak, gyárak füstjének koncentrációja a normál érték fölé emelkedik, szmogriadót rendelnek el. Ilyenkor tanácsos minimális időt tölteni a szennyezett levegőn. A gépjármű közlekedést ebben az esetben próbálják csökkenteni.

A hulladékból sajátos eljárással ismét felhasználható termék vagy nyersanyag készítése.

A hulladékégetők a hulladék egyfajta kezelését végzik, elégetik azt. Hátránya, hogy így a szemét nem tűnik el, csak átalakul légnemű anyagokká, amik tovább szennyezik a környezetet, valamint a keletkezett hamu maga is hulladék. Előnye, hogy a keletkezett hőmennyiség segítségével elektromos áramot, és távhőt is elő lehet állítani.

Háztartási hulladéknak minősül: a lakásokban és egyéb ilyen célt szolgáló helyiségekben, valamint a társas-, lakóházak közös használatára szolgáló helyiségekben, a kerti és egyéb gazdasági, valamint kisipari és kereskedelmi tevékenység következtében keletkezett hulladék. Nem minősülnek annak az elhullott állati tetemek, a robbanás veszélyes, mérgező vagy fertőző anyagok.

A talaj egyik rétege az agyagréteg. A lápterületek kialakulásában és fennmaradásában elengedhetetlen. Egybefüggő vízzáró réteg, amely megakadályozza a talajvíz elszivárgását.

Veszélyes hulladéknak minősülnek azok a hulladékok, melyek nem bomlanak le a természetben, illetve mérgezik azt. Ezek a hulladékok az emberre is veszélyesek, gázuk, illetve a vízbe, stb. jutásuk mérgezőleg hathat.

A környezettudatosság célja a Föld és lakóinak megóvása. A bioszféra megóvásával és az emberiség környezetével kapcsolatos naprakész információkkal, a megőrzés módjaival foglalkozó gondolkodásmód, életmód, életforma. Ilyen az alternatív energiaforrások használata, az egészséges életmódra való törekvés, bioételek fogyasztása, szelektív hulladékgyűjtés, stb.

Az a nyomatékbeli fok, amellyel egy zeneművet, akkordokat és hangokat megszólaltatunk.

Egy adott társadalmi rendszerben érvényes normák áthágása. A szó használata újkeletű, az 50-es évek végén jelenik meg az amerikai szociológiában. Devianciaként értelmezhetjük többek között a ritualizmust, a passzív elidegenedést, a lázadást is.

Egyénileg változó kényelmi szint, komfortos élettér, amiben mindennapjainkat töltjük. Elengedhetetlen, hogy a mindennapjainkhoz megfelelő környezetet teremtsük. Otthonunkban és egyéb életterekben fontos a megfelelő fényellátottság, a csend/zaj megfelelő aránya és az igényeknek megfelelő nagyságú egyéni tér. Ha túl erős a fény, kényelmetlenséget okozhat, ugyanakkor, ha gyenge megvilágítás van, az is jelenthet problémát. Mindkét eset túlzása okozhat látásromlást. A nagy zaj is gátolhatja munkánkat, koncentrációs képességünket vagy pihenésünket. Egyes esetekben a túl nagy csend sem kényelmes, ha az illető hozzá van szokva egy bizonyos szintű alapzajhoz, hogy figyelme ne csüggedjen. Az élettér kényelmi szempontja lehet a zsúfoltság is.

A vizek biológiai tisztításának egyik modern, környezetbarát módszere, amely arra épül, hogy a növények felveszik a számukra szükséges anyagokat a szennyvízből. Ez a módszer ugyan csak bizonyos típusú szennyvizek kezelésére alkalmas, de a költségei minimálisak, így valószínűleg a jövőben gyorsan el fog terjedni.

Az ENSZ Egészségügyi világszervezete. Öt kontinensen tevékenykedik. Főbb tevékenységei az ivóvíz, az élelembiztonság, a közegészségügy, a járványok megfékezése. Különféle kutatások, elemzések előrejelzések készítése.

A kutaknak több fajtája létezik a talajvíz felhasználásától függően: lehet ásott, vert vagy fúrott kút. Az ásott kutak jellemzője, hogy nagy mennyiségű víz tárolására alkalmas, és a gyenge vízadó képességű rétegekben is jól használható.

A vezetékes vízhálózat és a csatornahálózat elterjedtségének hossza közötti különbség.

A légköri páratartalom kicsapódásából keletkezett bármilyen halmazállapotban a földre érkezett víz tömege. Halmazállapot szerint lehet csoportosítani a csapadékfajtákat, eszerint lehet folyékony csapadék (eső, ködszitálás), szilárd kristályos (jég, hó) vagy szilárd szemcsés (hódara, jégdara).

Ha a természetes vizekbe túl sok szerves anyag kerül, az algák elszaporodnak. Ekkor beszélünk vízvirágzásról. A vízvirágzás felborítja a vizi élet egyensúlyát. A nem megfelelő környezetgazdálkodás és a vizek szennyezése okozza legtöbbször.

A csápos kút az aknás kút továbbfejlesztett változata, amellyel nagyobb vízhozamot lehet elérni. A csápos kútnál az akna falát a vízszűrő réteg magasságában megfúrják és a furaton keresztül hidraulikusan egy megfelelően kihegyezett acélcsövet sajtolnak kifelé. Ha a sajtoló elérte az akna falát, akkor további csöveket hegesztenek a meglévőre, és a sajtolás folytatódik tovább. Így a csáp akár a 70 m hosszúságot is elérheti. A legvégén a csápot körbe szigetelik. Ilyen csápból különböző irányban többet is el lehet készíteni. Nagy hozama miatt a csápos kutat az ipari víztermelésben alkalmazzák.

A földkéreg legfelső vízzáró rétege felett elhelyezkedő, hézagokat teljesen kitöltő vízállomány a talajvíz. Ez a talajvíz az esővíz túlzott mennyisége miatt jelenik meg, annak a földbe való beszivárgásából ered. Minőségében nem egyezik meg az ivóvízzel, ezért fogyasztás előtt tisztítani kell. Ennek oka a földfelszínről beszivárgó szennyezőanyagok megjelenése a talajvízben.

A bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése, szederjessége, amely a vér oxigénhiánya (vagy túl magas szén-dioxid-koncentrációja) következtében alakul ki. A cianózis a nitrátmérgezés jellemző tünete.

Csatornázott területről olyankor beszélünk, amikor az adott terület közüzemi hálózattal van ellátva. A mai fejlett városokban nélkülözhetetlen a csatornázottság. Enélkül a szennyvíz az utcákra jutna, így járványok és különböző betegségek alakulhatnának ki.

Egy adott település lakosságának a csatornába juttatott szennyvize. Napjainkban már szennyvíztisztító üzemek működnek, melyek célja a szennyvíz tisztítása olyan minőségűvé, hogy azt vissza lehessen juttatni a természetes vizekbe.

A közlekedés során bekövetkező véletlen baleset.

Helyi. A közlekedésben lokálisnak, vagy helyinek nevezzük azokat a járatokat, amelyek egy város határain belül, vagy azok közvetlen vonzáskörzetében szállítják az utasokat. A helyi közlekedés megfelelő megszervezése kulcsfontosságú az ott élő emberek komfortérzetének megtartása és növelése érdekében. Valamint tömegközlekedéssel csökkenthetőek a városi dugók, és a környezetet is kíméli, főleg, ha trolibuszra, vagy villamosra szállunk.

Az országos és a helyi közutakat foglalja magába. Ide tartozik minden olyan út, amely bárki számára szabadon használható.

A kétütemű motorban a munkamenet ez: a dugattyú lemenetelénél a tüzelőanyag (nyersolajgáz) elégése, expanziója és kipufogása, felmenetelénél pedig részbeni kipufogás, légöblítés és légkompresszió megy végbe. Szelepek helyett a hengeren kiömlő rések vannak.

A közlekedés azon fajtája, amelyben a helyváltoztatás nem saját járművel, hanem valamely közös közlekedési eszközzel történik. Ide tartozik a helyi, és a távolsági közlekedés is. A nagyvárosi zsúfoltság elkerülése, a levegőszennyezés csökkentése érdekében jelentősége egyre nagyobb.

A globális szóval az egész világra kiterjedő rendszereket, problémákat szokták jellemezni. A közlekedési globalizációt Denis Papin nagynyomású dugattyús gőzgépével alapozta meg. Ennek az új meghajtási lehetőségnek a kihasználásával jelentek meg a gőzmozdonyok és a gőzhajók. Az emberek elkezdték mérlegelni az egész világra kiterjedő kereskedelem lehetőségét. Az 1800-as évekre a gőzgépek segítségével az áruk és a személyes kapcsolatok sok országot elértek. Az 1900-as években megjelentek a belsőégésű motorok, így sokkal hatékonyabb lett a fosszilis energiahordozók kihasználása. Ennek ereményeképpen a kereskedelem és személyszállítás felgyorsult. Manapság egy nap alatt a Föld bármely pontjára el lehet jutni.

A gépjárművek csak akkor használhatók a közlekedésben, ha rendelkeznek zöldkártyával, azaz sikeres környezetvédelmi felülvizsgálattal. Mivel a gépkocsi gyártó cégek újabb és újabb autókat dobtak és dobnak piacra, így azok felépítésükben eltérőek, ezért a határértékek is eltérnek a vizsgáztatás során típustól függően. A tesztelést adott időközönként meg kell ismerni. A sikeres vizsgához szükséges például a jónak minősített motor és a kipufogórendszer.

Az 1960-as évek végéig az ipari termelés volt a légszennyezés legjelentősebb forrása a városokban. Napjainkban viszont az ipari és fűtési technológiák korszerűsítése valamint a nagyüzemek városokból történő kitelepítése következtében a közúti gépjárművek okozta légszennyezés a döntő. A hatvanas évektől kezdtek a környezetvédelmi előírások a gépjárműmotorok fejlesztésében is szemponttá válni. Kaliforniában azonosították először a légkörben a fotokémiai füstködöt (szmogot), melynek létrejöttében a gépjárművek kipufogógáz-alkotói játsszák a meghatározó szerepet. A további vizsgálatok feltárták a kipufogógáz emberi szervezetre káros alkotóit.

Információ csere kettő vagy több személy között. Több csatornán keresztül történhet, ami lehet például beszéd és gesztikuláció.

Nagy embertömegek tájékoztatása sokak számára hozzáférhető eszközök (újságok, rádió, televízió) útján.

Médium, mely vezeték nélküli hálózaton terjed. Az adás csak hangot tartalmaz, képet nem. Befogásához olyan készülékre van szükség, amely képes az elektromágneses rádióhullámokat dekódolni, újra hanggá alakítani. A rádió megjelenése forradalmi felfedezésnek számított, a tömegtájékoztatás így sokkal gyorsabbá vált.

Latin kifejezés, információszolgáltató tevékenységet takar. A reklám a fogyasztói döntéseket befolyásolja, áruvásárlásra, szolgáltatások igénybe vételére ösztönöz. Fő csatornái a tömegkommunikációs eszközök.

Valahol közzétett információ.

A rádiós és televíziós szerkesztők által kialakított, adott csatornára jellemző műsorszerkesztési elveket műsorpolitikának nevezzük. A műsorpolitika határozza meg, hogy milyen korcsoportok számára milyen arányban sugároz műsorokat az adott médium, illetve hogy szórakoztató és a közszolgálati tartalmak milyen mennyiségben kerüljenek sugárzásra, milyen időpontokban.