Az ember egyik alapvető biológiai ritmusa, hogy életében naponta alvási és ébrenléti periódusok váltják egymást. A nappali testi és szellemi teljesítőképességhez alapvető fontosságú az éjszakai alvás. Az alvás ideje alatt megnő a szervezet ingerküszöbe a külső környezet hatásaival szemben. A nyugalmi időszak alatt az agykéreg idegsejtjei regenerálódnak, energiatartalékaik feltöltődnek.

Az alvás mélysége nem egyenletes, amit az agyról elvezethető elektromos jelek is bizonyítanak. Az ún. mélyalvási periódusban a vegetatív működések – szívműködés, légzés – lassulnak, a testhőmérséklet és az izomtónus csökken, az agykéreg sejtjeinek aktivitása kismértékű, a szemmozgások ritkák, a mélyalvásból felébresztett emberek nem számolnak be álmokról. Ezzel szemben, az ún. REM periódus alatt az agykéreg aktivitása fokozott, az alvást élénk szemmozgások kísérik (REM – rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás). Ebben a periódusban a vegetatív működések is gyorsulnak, a vizsgálati személyek álmokról számolnak be. Az életkorral jellegzetesen változik a mélyalvási és a REM periódusok időtartama. A REM szakaszok időtartama egyre rövidebb.

Az agykéreg éberségi szintjének fenntartásáért és csökkenéséért az agytörzsi hálózatos állomány egyes sejtcsoportjai felelősek.

Alvászavarról akkor beszélünk, ha az alvás tartósan nem teljesíti alapvető funkcióját, vagyis nem biztosítja a testi és a szellemi teljesítőképesség visszaállítását.

Az alvászavar korlátozódhat néhány napra, vagyis lehet átmeneti állapot, ami nem igényel kezelést, a kiváltó ok megszűnésével rendeződik (pl. átmeneti stresszhatás – iskolaváltás, vizsgadrukk, erős érzelmi hatás). Több héten, esetleg több hónapon át tartó alvászavar kezelése, megszüntetése nagyon fontos, hiszen alapvetően rontja a napközbeni szellemi-fizikai teljesítményt, az életminőséget. A krónikus alvászavarban szenvedők döntő többségénél (50-75%) a háttérben valamilyen pszichés probléma (pl. hangulatzavarok, depresszió, szorongásos betegségek stb.) vagy valamilyen testi, rendszerint fájdalommal járó betegség húzódik.

A stressz, a kimerültség alvászavarokhoz vezethet Az alvászavar megnyilvánulhat elalvási zavarban, gyakori felébredésben, korai ébredésben, ébredéskor tapasztalható fáradtságérzésben.

Az alvászavarok tüneteinek enyhítésére gyakran alkalmaznak altatószereket. Ezek a gyógyszerek elsősorban a rövidtávú (néhány nap vagy néhány hét) alvászavarok esetében hatásosak. A hosszú távú alvászavar kezelésében nagyon fontos az okok feltárása és megszüntetése.